• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Ungtarnóc (Tarnivci)

Földrajzi elhelyezkedés

Ungtarnóc Ungvártól nyolc kilométerre délnyugati irányban, az Ung bal partján terül el. Községi tanácsa helyben. Társközségei: a vele csaknem egybeépült Sislóc és Botfalva. Közeli települések: Bátfa (2 km), Palló (2,5 km), Gálocs (3 km), valamennyi délnyugati irányban. Innét északkeletre Őrdarma fekszik (1 km).

Történelem

A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említik, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bír itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatják. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar, ekkoriban Csernek Pál és György a település földesura. 1828-ban 36 házból áll a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak van itt birodalma. 1910-ben már 412 lelket számlál a falu, rá tíz évre a világégést követően valamivel kevesebbet, 367-et. A második világháború előtti időkben 450-en élnek itt, néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok.

1944 vérzivataros őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcolnak el a lágerekbe.

Jelene

Ungtarnóc lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 853 fő, ebből 354 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

Ungtarnóc és a környező néhány falu földművesei a szovjet éra évtizedeiben az itteni Gorkij kolhozban dolgoztak. A gazdaságnak fejlett volt a gyümölcstermesztő és állattenyésztő ágazata. A település lakói közül már ekkortájt igen sokan vállaltak munkát a közeli nagyvárosban, Ungváron. A múlt század kilencvenes éveinek elején, Ukrajna függetlenné válásával egyidőben jelentkező gazdasági válság miatt sok tarnócinak szűnt meg a városban levő munkahelye. Ők hazakerülve "muszáj földművessé" váltak. Egy részük a határon túli területeken építőmunkára szegődött el. Többen ma is ott dolgoznak.

A közös gazdaság felszámolása után a kolhoztagság között 1,7 hektárjával felosztották a földet. A falu lakói közül akkoriban mintegy negyvenen önálló gazdálkodásba kezdtek. A túlnyomó többség viszont a földjét a Konnik farmergazdaságnak adta bérbe. A magángazdaság néhány év leforgása alatt Kárpátalja egyik legkiválóbb áru- és vetőmag, burgonya-termesztő nagyüzemévé fejlődött. Jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A gazdasszonyok a megtermelt tejtermékek egy részét szintén a városiaknak adják el.

Néhány család fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozik, ketten-hárman eladásra virágot termesztenek. A település és a vele csaknem egybeépült Sislóc határában még a szovjet éra utolsó éveiben korszerű iskola épült. Tanulóinak száma jelenleg 330 fő. A magyar osztályok mellett vannak ukrán osztályok is. A szintén közös óvodába negyven gyerek jár.

Klubja hetven férőhelyes. Posta, felcserközpont, könyvtár helyben. A helybéliek és az ide látogató vendégek közel egy tucat vegyesboltban vásárolhatnak. A település területén autójavító-, asztalosműhelyek működnek. A község területére 2004-ben jutott el a földgáz. Azóta számos házat felújítottak, komfortosabbá tettek.

Emlékhelyek, nevezetességek

Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek. Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.

A község római és görög katolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.

Kikapcsolódás, pihenés

A helybéliek a nyári hétvégeken a falutól másfél kilométerre kanyargó Ungra járnak fürödni. A folyó némelyik része egyben a horgászok kedvelt tartózkodási helye is. A települést sűrű (mikro)autóbuszjárat köri össze a megyeszékhellyel. Ungvárt a községből alig negyedórányi autóút során érjük el. A város gazdag műemlékekben és egyéb látnivalókban: igen hangulatos a belvárosa és ódon vára, gazdagon díszítettek templomai. A szabadtéri Néprajzi Múzeum Kárpátalja őslakosainak – a ruszinoknak, a magyaroknak, a románoknak – nyolcvan-száz évvel ezelőtti életébe nyújt bepillantást.

Télen innét könnyen megközelíthető a környékbeliek egyik kedvelt síelő és szánkózó helye, a Pliska-hegy, amely a nevickei vár szomszédságában fekvő Ókemence község mellett található.

Adatlap