• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Ungvár (Uzhhorod)

Földrajzi elhelyezkedés

A városon áthalad az Uzsoki-hágón átvezető Csap-Ungvár-Szambor-Lemberg vasúti szárnyvonal. Az Ungvár-Rahó országút a megyét átszelő egyik legfontosabb útvonal. A megyeszékhely határában található az Ungvár-Felsőnémeti nemzetközi határátkelő, amelyen az Ukrajna és Szlovákia közötti közúti forgalom bonyolódik le. A város nemzetközi repülőtérrel rendelkezik. 

Történelem

Az erdő koszorúzta hegyek tövében, az Ung folyó két oldalán elterülő város fölött magasodik Ungvár vára, mely a monda szerint tanúja volt Árpád vezér és népének diadalmas bevonulásának. A legenda szerint ekkor kellett elmenekülnie a szláv Laborc vezérnek, ám a valóság ennél sokkal prózaibb és összetettebb. Az újabb történelmi adatok alapján állíthatjuk, hogy az idő folyamán három ungi vár létezett. Az első egy földvár volt, melynek eredete az ősidőkbe nyúlik vissza és a honfoglalók idejében a mostani vártól délebbre feküdt, Deregnye község közelében, az Ung és a Laborca folyók által alkotott szegletben. Itt egy magas halom állt, körülötte pedig a mocsaras vidék, mely az év nagy részében víz alatt állt. A második Ung-újvár, a tatárjárás után épült, és a XIV. század elejéig állt fenn. Ung-újvárról először a tatárjárást követő időkben, 1250-ben emlékeznek meg a krónikák. Az erődítmény az Ung folyó felett azon a dombon terült el, ahol jelenleg Gerény község található. 1926-ban végzett ásatások során bukkantak rá a kővár romjaira. A vár pavilonrendszerben elhelyezett épületekből állt, melyeket hatalmas kőfal, bástya övezett. Az újabb próbaásatások alkalmával megtalálták a bástyák vonalát, az őrség toronylakását, a várkápolna alapfalait. A gerényi ungi vár a XIV. század első tizedében pusztult el.

Az ungi vár és a hozzátartozó birtokok történetében sorsdöntő szerepet játszott a Drugeth nemzetség, akik az Anjou királyok alatt nagy befolyásra és gazdagságra tettek szert. Majdnem 400 évig 12 vármegyében közel 1 millió holdnyi területet mondhatott magáénak. A XIV. század elején Róbert Károly király Drugeth Fülöpnek adományozta a romokban heverő gerényi ung várat, a hozzá tartozó domíniummal. Drugeth Fülöp megkezdte a mai vár építését, melyet a Gerényi ág kihaltával Homonnai Drugeth János fia, László fejez be. A vár ekkor a sáncon belül két palotából és a ma is fennálló 4 sarokbástyából állt. A század végén a család az egyik legjelentősebb magyar szerzetesrendnek, a pálosoknak kolostort és templomot épít, és Ungvárra telepíti őket. A XV. század első felében már privilégiumokkal felruházott város. A reformáció idején a Drugethek Kálvin tanait fogadták el, 1619-ben Bethlen Gábor elfoglalja az ungi várat, amelynek ura Drugeth György, Lengyelországba menekült. 1644-ben Rákózci György erdélyi fejedelem hadaival Kassára menet megszállta Ungvárt, s bombái súlyosan megrongálták az épülő kollégium épületét. 1646-ban Ungváron sor kerül az egyházi unió megkötésére, amely szentesítette a görög és a római katolikus egyház szövetségét. 1678-1679, Thököly Imre Huszt és Munkács bevétele után lengyel és tatár csapatokkal megszállta Ungvárt, a katonák a lakosok egy részét kirabolták, a város nagy részét felgyújtották. 1684-ben kihal a Drugeth nemzetség. A magvaszakadt család birtokai visszaszálltak az államkincstárra. 1685-ben Schultz császári hadvezér ostrom alá vette Ungvárt, bevenni azonban nem tudta, mert hamarosan Thököly a város segítségére sietett, s az ellenséget elűzte onnan. 1691-ben az ungvári dominium gróf Bercsényi Miklósra, Drugeth Krsztina férjére szállt, aki Ung megye örökös főispánja lett. A főúr és II. Rákóczi Ferenc között az elkövetkező évek során szoros barátság alakul ki, együtt tervezik Magyarországnak a Habsburg uralom alóli felszabadítását. Szándékuk azonban kitudódik, s Bercsényi Lengyelországba kénytelen elmenekülni. 1703-ban Rákóczi Vereckénél átlépi a határt, megkezdődik a kuruc szabadságharc. 1704 márciusában a kuruc hadak elfoglalják Ungvárt. 1707-ben Rákóczi egy teljes évig lakott Ungváron, de majd az ezt követő időkben is több alkalommal folytatott itt diplomáciai tárgyalásokat. 1711 májusában Pálffy János gróf, császári főhadvezér elfoglalja a várat. 1628-ban a vár falait kivéve porrá égett. 1740-ben a várral együtt az egész uradalom a kincstárra szállt vissza. Ungvárt királyi kamerális uradalmi mezővárossá „fokozzák le”. 1775-ben Mária Terézia a Munkács melletti Csernekhegyi kolostorból kiszorult munkácsi unitus püspöknek adományozta az ungvári várat, az akkor feloszlatott jezsuita rend ungvári rendházát a templommal együtt. A várban papneveldét helyeztek el. Így válik Ungvár Munkács helyett a vidék hit- és szellemi életének központjává. A XVIII. század második felében Ung megye székhelyét Ungvárra helyezik át. 1769-ben megkezdték a vármegye háza építését, amely 1809-ben készült el. 1783-ban II. József császár engedélyével a korábban rabláncra szorult református egyház visszaköltözhetett Ungvárra. 1792-ben zsidó iskola nyílt, 1794-ben felépült a zsinagóga. 1835 januárjában a megyegyűlés Ungvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánította. 1847 júliusában Ungvárt felkereste Petőfi Sándor. 1848-49: sok ungvári lakos beáll Kossuth zászlaja alá. 1869-ben a város vásártartási jogot kap. Az I. világháború harcai szerencsére elkerülik a várost. 1919. január 12-én a csehszlovák hadsereg elfoglalja Ungvárt, amely a cseh uralom alatt a Podkarpatszka Rusz fővárosa. Felépül a kormányzósági palota (1932-1936), egy új közúti híd, szabályozzák az Ung-folyót. A 30-as évek elején a város lakóinak száma alig éri el a 27 ezer főt, a magyarság részaránya 20% alá esik vissza. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés alapján Ungvárt is Magyarországnak ítélték. November 10-én a csehszlovákok átadják a várost a magyar katonai hatóságoknak. 1939 márciusától Kárpátalja fővárosa lett, megyei város címmel. 1944. október 27-én a szovjet hadsereg bevonult Ungvárra, 1946 januárjától az USZSZK Kárpátontúli területének székhelye.

A II. világháborúban magyar katonaként több mint százan odahaltak. 1944 novemberében közel 1 000 magyar férfit hurcoltak el a városból a sztálinisták. Közülük mintegy 100-an odavesztek.

Jelene

Kárpátalja legnagyobb városa, megyeszékhely. A vidék legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Lakóinak száma a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint: összesen 115 600 fő. Túlnyomórészt ukránok, ruszinok lakják (a népesség 78%-a), de jelentős az orosz kisebbség is (mintegy 17 ezren vannak). A magyarok száma 8 000 lélek.

A megyeszékhely jelentős számú ipari létesítménnyel rendelkezik (műszergyár, mechanikai üzem, gázközlőmű gyár, gépgyár, háztartási vegyszergyár, cipőgyár, ruhagyár, számos gabonaforgalmi és nyomdaipari vállalat, furnér- és bútorkombinát, margaringyár, stb.) Itt található az Ungvári Nemzeti Egyetem és számos főiskola (Ungvári állami Informatikai, Gazdasági és Jogi Intézet), illetve a Hungarológiai Központ. Itt működik számos megyei lap szerkesztősége. A televízió- és rádióstúdiók, a megyei ukrán színház, a bábszínház, a filharmónia, és a vidék legnagyobb könyvtárai (az egyetemi és a megyei könyvtár).

A városban több mint 15 ukrán és orosz tannyelvű középiskola működik. Emellett iparművészet, közművelődési, zeneművészeti szakközépiskola, illetve kereskedelmi technikum, művészeti iskola található. A város 1946-tól magyar tannyelvű általános iskolával rendelkezik. Ezt 1954-ben minősítik középiskolává. Jelenleg a 10-es számú Dayka Gábor Középiskolának több mint 600 tanulója van. Az Ukrán Zene- és Drámai Színház a múlt század 90-es éveinek elején költözött új épületbe. Az egykori zsinagógában működik a megyei filharmónia társulata. A Megyei Történeti Múzeum a várban székel, a Megyei Szépművészeti Múzeum kiállítótermei pedig az egykori megyeházán találhatók. A vár melletti domboldalon épült fel a múlt század hetvenes éveiben a szabadtéri Néprajzi Múzeum, a skanzen. A múzeum saját kiállító teremmel rendelkezik. Az ungvári Petőfi téren, ahol Petőfi Sándor szobra van, az itteni művészeti iskola helyén állt a múlt század elején a Fekete Sas vendéglő, ahol Petőfi Sándor 1847 júliusában megszállt. Ezt az eseményt emléktábla örökíti meg.

Hitélet

Római katolikus egyházának újraalapítási ideje a XIV. század. Szent György tiszteletére felszentelt mai római katolikus templomát 1766-ban építették. A mellette álló plébánia 1767-ben készült el. A római katolikus egyháznak Ungváron közel hatezres gyülekezete van.

Az ungváriak igen hamar elfogadták az új, kálvini tanokat: 1556-ba már megszerveződik a gyülekezet. Rövid időn belül a következő leányegyházak alakulnak ki a környező településeken: Alsó- és Felsődomonyán, Nevickén, Minajban, stb. Az 1613. évig a református egyház a Drugeth család pártfogását élvezi, ám ettől fogva megváltozik a helyzet. Homonnai György, akit Pázmány Péter áttérített katolikusnak, leromboltatta a vár mellett lévő templomot. (Az igazsághoz tartozik, hogy ugyanő építtetett templomot a reformátusoknak a jelenlegi római katolikus templom helyén.) 1695-ben gróf Bercsényi Miklós elfoglalta a templomot, az iskolát, és a paplakot, s az csak magának a fejedelemnek a parancsára adatik vissza. 1789-ben az ungvári reformátusok engedélyt kapnak egy új templom építésére. 1796-ra felépül a templom, 1818-ra kiépítik a templom mennyezetét és elkészül a torony is. 1996 óta a gyülekezetnek van egy ukrán nyelvű gyülekezeti része, ennek lélekszáma egyre emelkedik. A gyülekezet közel 700 nyilvántartott tagot számlál. Hitoktatásban 160 gyerek részesül.

Az ungvári várudvarban az 1920-as években feltárták annak a XIII. századi templomnak az alapjait, amely 1728-ban pusztult el egy tűzvész során, s amelyben 1646 áprilisában aláírták az Ungvári Uniót.

A jelenlegi székesegyházat, Drugeth János gróf kezdte el építeni 1640-ben, s 1644-ben befejezik építését. A Rákóczi-szabadságharc idején komoly károkat szenvedett. 1773-ban Mária Terézia a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta a monostort és a templomot. A felújítási munkálatokhoz Hilebrand udvari építész tervei alapján láttak hozzá. A székesegyház felszentelésére 1780-ban került sor. 1857-58-ban újabb nagyszabású felújítási munkálatok folytak itt. 18 évvel később újból átépül a templom és a püspöki rezidencia. A két eklektikus tornyot 1817-ben építették, majd 1878-ban átépítették. A templom barokk stílusú, bazilikai komplexuma három hajós. A XVIII. századi falfestmények mellett itt láthatók Boksai Józsefnek, a kárpátaljai festőiskola megalapítójának freskói. A főoltár a neves fafaragó, Paulisinec János keze munkáját dicséri. 1949-ben a görög katolikus egyház felszámolása után a székesegyházat átadták az orosz pravoszláv egyháznak. Az épületen 1972-73-ban rekonstrukciós munkálatokat végeztek. A görög katolikus egyház a székesegyházat 1991-ben kapta vissza.

Emlékhelyek, nevezetességek

A középkorban épült az ungvári Drugeth-Bercsényi vár. Ungvártól keletre Gerény (Horjányi) faluban található az itteni katolikus templom, a XII. század táján épült rotunda. A benne található egyedülálló művészeti értéket képviselő freskókat az 1360-as években egy padovai mester készítette. A ceholnyai görög katolikus templom 1678-ban, a görög keleti templom 1786-ban, a Bazil rendi monostor 1912-ben épült. A görög katolikus püspöki palota építését 1846-ban, a vele összeépített kettős tornyú székesegyház építését 1877-ben fejezték be. Az askenázi ortodox izraelit zsinagóga mór stílusú épületét 1904-ben emelték, rá négy évre, 1908-ban pedig a Korona Szállót, a színházat 1907-ben. A kormányzósági palotát 1932-1936 között építették, a pravoszláv templom 1930-ra készült el.

Kikapcsolódás, pihenés

Az ungváriak meleg nyári napokon az Ung folyónak a város fölötti szakaszán keresnek felüdülést. Sokan eljárnak a közeli nevickei strandra fürödni. Itt a duzzasztógát környéke – a sekély víz miatt - a kisgyermekes  családok kedvenc pihenőhelye. A horgászok inkább a Latorcára járnak hódolni szenvedélyüknek. Ungváron két uszoda működik, az egyik a Gorkij park szomszédságában, a másik az egyetemi sportkomplexumon. Ezekre is sokan váltanak bérletet. Téli hétvégeken Ungvárról sívonatok indulnak a hegyek felé. A legközelebbi síparadicsom a nevickei várral átellenben elterülő Ókemence község határában, a Pliska-hegyen található.

Aki Ungvárra látogat, az ne mulassza el felkeresni Ungvár hangulatos belvárosát.  Itt számos étterem cukrászda, kávézó, és ajándékbolt található.

Adatlap