• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Visk (Viskove)

Földrajzi elhelyezkedés

A Máramarosi-medence dél-keleti részén, az ukrán-román határ mentén, a Tisza bal partján Huszttól 25 km-re fekszik az egykori koronaváros, Visk. Közigazgatásilag Viskhez tartozik néhány kisebb szomszédos település: a szanatóriumáról országos hírűvé vált Saján (5 km), Mogyorós (5 km), Fenes (7 km), Rákos (2 km). További  szomszédos települések: Bustyaháza, már a Tisza jobb partján, innét 2 kilométer északra, Veléte nyugatra 8 kilométer. A Felső-Tisza-vidék másik jelentős magyarlakta települése Técső innét keletre mintegy 12 kilométerre található.

A Máramarosi-medence errefelé kiszélesedik, néha a Tisza is távolabbra kerül az országúttól. Délkeleti irányból végig követ bennünket az Avas-hegység komor vonulata.

Huszttól mintegy 20 kilométernyire tábla jelzi az irányt Visk felé. A mellékútra letérve átkelünk a Tiszán. A szélesen húzódó ártéri erdő után feltűnnek Visk első házai.

Történelem

Az egykori koronaváros fontos szerepet játszott Kárpátalja történelmében. Vidéke már a korai paleolit korban lakott volt, amiről több régészeti lelet tanúskodik.

Az első írásos emléket Viskről 1271-ben találjuk, amikor IV. László magyar király a Hont-Pázmány nemzetség leszármazottainak adományozta a települést és a környékbeli földeket, akik birtokaik védelmére a Várhegyen erődítményt építettek, amely a sóutak védelmére létrehozott erősségek egyike volt. Az erődítmény azonban bizonyos idő múltán elveszítette stratégiai jelentőségét, feladatait a huszti vár vette át.

A történészek úgy vélekednek, hogy ez a vár is villámcsapás által pusztult el, akárcsak a huszti. 1329-ben Károly Róbert városi rangot adományozott a településnek, így Visk – Huszttal, Técsővel, Máramarosszigettel és Hosszúmezővel együtt – az öt koronaváros egyike lett. Ekkor és még jó ideig a koronavárosok közül a legnépesebb. A XIII. század második felében itt épült fel az első kőből emelt kárpátaljai templomok egyike. Lakosait felmentették a földesúrnak járó természetbeni és pénzbeli járulékok alól, adóikat közvetlenül a kincstárnak voltak kötelesek befizetni, joguk volt elhagyni településüket és bárhova átköltözni. A XVI. század elején szászokat telepítettek a városba, akiknek a király jelentős privilégiumokat adományozott.

Sok viski vett részt Dózsa György parasztfelkelésében, ezért annak leverése után a király hatalmas sarcot vetett ki a városra.

Fontos történelmi események színhelye volt Visk a XVII. század közepén. 1656-ban II. Rákóczi György a IX. Károly svéd királlyal kötött szerződés értelmében hadra kelt Lengyelország ellen. 1656-1657 telén az erdélyi hadsereg Visk mellett vert tanyát. 1657. január 14-én itt tartották meg az erdélyi országgyűlést, amely jóváhagyta II. Rákóczi György terveit. A Lengyelország ellen vívott háború azonban a magyarok vereségével végződött, a lengyelek negyvenezres serege Georg Lubomirsky főmarsall vezetésével betört vidékünkre, több várost, sok falut leromboltak, felperzseltek. Visk is a lángok martalékává vált. 1675-ben pedig hatalmas árvíz pusztította el a települést.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának éveiben a viskiek a kurucokat támogatták, 1705-ben negyvenen álltak be a fejedelem seregébe.

1717-ben ismét a tatárok törtek be Kárpátaljára. Visk lakosai a huszti vár őrségével együtt bátran harcoltak a betolakodó hordák ellen és a település határában szétverték a tatárok csapatait. Bosszúból a menekülő tatárok felgyújtották a települést.

A XVIII. század második felében a XIX. század első felében Visk lenből szőtt vásznaival vált híressé az egész országban, a földek nagy részét lennel és kenderrel vetették be. Messze földön híressé váltak a viski kirakodó vásárok. A len köztudomásúlag kéthasznú növény. A lenmagból kisajtolt olajjal kereskedve a viskiek messzi vidékekre eljutottak.

Még a XVII. század közepén a református egyházközösség magyar tannyelvű iskolát nyitott Visken, 1824-ben pedig megnyílt a ruszin tannyelvű elemi iskola is.

Visken született 1797. április 12-én Lassú István neves magyar tudós, akit a magyar statisztikatudomány megalapítójának tartanak. 1833-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Számos művében foglalkozott az európai államok leírásával földrajzi, történelmi és statisztikai szempontokból. Legfontosabb műve az 1828-ban Pesten megjelent A statisztikára való bevezetés és Európának statisztikai, földrajzi és históriai rajzolata című könyve volt. A Viski Kölcsey Ferenc Középiskola falán ma emléktábla hirdeti, hogy a híres tudós a község szülötte.

Jelene

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Visk lakóinak száma 8 142 fő. Az itt élők közül 3 699-en magyarnak vallják magukat. Többségük református.

A szovjet érában a viski földművesek a helyi Határőr Kolhozban dolgoztak. Akkoriban a gazdaság a környék egyik legeredményesebben gazdálkodó nagyüzemének számított, itt főként szántóföldi növények termesztésével és szarvasmarhatartással foglalkoztak. A településhez közeli domboldalon szépen gondozott gyümölcsösök sorakoztak. A helybeli férfiak közül már akkor is sokan vállaltak munkát szülőfalujuktól távol. A viski kőművesek és ácsmesterek keze nyomát őrzi Ukrajna, Oroszország nagyvárosainak sok-sok épülete. Emellett számos családfő helyezkedett el a két közeli város, Huszt és Técső iparvállalatainál.

A kolhoz felszámolása (2000 tavasza) után a viskiek között szétosztották a földet. A családi gazdaságok száma meghaladja a másfélezret. Az itteni gazdák főleg az önellátásra rendezkedtek be: takarmánynövényeket termesztenek, jószágot tartanak. A felesleges terményt, burgonyát, zöldségfélét, különböző tejtermékeket a nagyközség piacán értékesítik. Ukrajna függetlenné válásával egyidőben jelentkező gazdasági válság miatt a környékbeli ipari üzemek jelentős része bezárt. Ily módon sok viskinek kellett más megélhetés után nézni. A helyi kőműves és ácsmesterek immáron nem csupán az egykori Szovjetunió területén dolgoznak – komplett brigádokat alkotnak – de Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és az EU más tagállamaiban is.

Örvendetes, hogy egyre több ukrajnai és külföldi üzletember ismeri fel a kárpáti táj turisztikai jelentőségét. Kárpátalján jelenleg igen sok gyógyüdülő, turistaszálló, kisebb-nagyobb vendégfogadó épül. Ezeken az építkezéseken igen sok helybéli munkaerőt foglalkoztatnak.

Visk maga is igen dinamikusan fejlődik. Újabb és újabb üzletek, vendéglők, szolgáltató házak nyílnak. Az élelmiszerboltok és kisebb kávézók száma meghaladja a harmincat. A településen több húsbolt, autóalkatrész-kereskedés, fodrászat, patika, autójavító műhely, valamint bankfiók, pékség, malom, olajütő, fűrésztelep, kőbánya működik. A helyi varrodában 200 munkásnő dolgozik. Ásványvízüzeme – többek között itt palackozzák a méltán híres sajáni ásványvizet – közel 30 embert foglalkoztat.

Az asztalos mesterség itt régóta fiúról fiúra száll. Jelenleg az iparengedéllyel működő, két-három főt foglalkoztató asztalosműhelyek száma megközelíti a húszat. Ezekben a műhelyekben európai színvonalú asztalos termékek: ajtók, ablakok, szobabútorok, hangulatos térelválasztók készülnek.

A nagyközségnek két középiskolája van. Az ukrán nyelvű tanintézménybe 800 gyerek jár. A Viski Kölcsey Ferenc Középiskolának 365 tanulója van. Óvodájában nap mint nap 200 csöppséggel foglalkoznak. Itt magyar csoport is működik. Könyvtár, posta, orvosi rendelő helyben. Kórháza 40 ágyas. Hagyományőrző község. Igen sok viski asszony foglalkozik kukorica csuhéfonással. Ezeket az ízlésesen elkészített termékeket – táskákat, kenyértartókat, kalapokat stb. – szívesen vásárolják az ide érkező turisták. Errefelé hagyománya van a rongypokróc-szövésnek, a szalmafonásnak. Jellegzetesek a régi viski épületek. Egy ilyen 100 éves lakóházban – magyarországi támogatással - az itteni hagyományőrzők a közeljövőben tájházat rendeznek be.

Az utóbbi években – általában szeptember elején a viskiek falunapot tartanak. A rendezvényre meghívják a testvértelepülések – Paks, Felsőzsolca (Magyarország), Máramarossziget (Románia) kulturális küldöttségét.

A települést számos buszjárat köti össze a vidék nagyobb falvaival, valamint a járási és a megyei központtal.

Hitélet

A reformáció idején a viskiek a nagyszebeni kereskedők közvetítésével korán felvették az új hitet, birtokukba vették a település ősi templomát.

A templom a XIV. században épült, később azonban többször átalakították. Ebben a templomban tartotta meg II. Rákóczi György a már említett erdélyi országgyűlést. 1717-ben a tatárok feldúlták, 33 éven át fedél nélkül állt.

A templomot kontyolt, meredek nyeregtető fedi, nyugati végén csúcsos, négy fiatornyos huszártorony emelkedik, mellette a szoknyás, galériás, csúcsos XVIII. századi harangtorony áll.

A templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain három, a templomhajó nyugati sarkain egy-egy átlós irányú támpillér látható.

A templomhajót profilos lábazat és szépen tagolt körpárkány övezi, nyugati oldalában álló főkapuja körte-és pálcatagokkal díszített. Déli falában két keskeny csúcsíves és egy átalakított ablak, valamint egy csúcsíves kapu van, északi falában pedig három csúcsíves ablak és egy csúcsíves kapu látható. A szentélyt a hajótól ugyancsak csúcsíves diadalív választja el.

A templomhajó famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. A mennyezetet 1789-ben a Nyitra megyéből származó Váli Antal festette.

A szoknyás, galériás, csúcsos sisakú fából épített harangtorony a XVIII. századból való. A dombon álló templomot kerítőfal veszi körül, amelyet kívülről több támpillér erősít. Az egy méternél vastagabb kőfal sok virágnak, több különleges fafajtának, rózsáknak nyújt védelmet. 1944 őszén a sztálinisták a faluból 286 férfit hurcoltak el, közülük 95-en soha nem tértek haza.

Emlékhelyek, nevezetességek

Az ódon református templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve.

Visk római katolikus egyháza a XVI. században alakult. A főtéren álló plébániatemplomát 1897-ben Szent Miklós püspök tiszteletére szentelték fel.

Középkori várának romjai mely egykor a Várhegyen állt, ma már csak nyomokban lelhetők fel. Akár csak az egykor méltán híres Várhegyi-fürdő. Gyönyörű fekvése és gyógyvize sok neves látogatót vonzott ide. Gyakran megfordult a Várhegyi fürdőben a reformkor neves költője, Kölcsey Ferenc. A fürdő az első világháborút megelőző időben élte fénykorát. A csehszlovák érában vendégköre gyorsan fogyatkozott, a svájci típusú faházak tönkre mentek. Ma már csak néhány elhanyagolt forrás emlékeztet a régi szép időkre.

A viskiek az ódon református templom kertjében 1989 novemberében kopjafát állítottak a II. világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak. 2003-ban ugyanitt avatták fel azt az emlékoszlopot, amely az öt máramarosi koronaváros dicső múltjára emlékeztet. 2005 novemberében a római katolikus plébánia kertjében avatták fel a koncepciós perek áldozatainak emlékművét. A helyi Kölcsey Ferenc középiskola falán két emléktábla is található. Az egyik az iskola névadójára emlékeztet. A másik pedig Lassú Istvánra, a magyar statisztika tudomány megalapítójára. A viski református temető nem csupán kegyeleti hely, hanem történelmi emlékhely is. A régi sírok, sírfeliratok, kopjafák, sírkövek sok mindent elmesélnek az egykor itt élt emberek életéről, az egykori koronaváros múltjáról. 2005 nyarán itt helyezték végső nyugalomra Fodor Sándort, a magyarság helyi érdekvédelmi szervezetének, a KMKSZ-nek a megalapítóját. A település szülötte Krüzsely Erzsébet költő, Viski Krüzsely Bálint író, jogtudós.

Kikapcsolódás, pihenés

A Viski Falusi Zöld Turizmus Szövetséget 2000-ben helyi pedagógusok alakították meg. Tizennégy család egyidőben mintegy hatvan vendéget tud fogadni. Mind a szálláshelyek száma, mind a programajánlatok egyre bővülnek.

A hegyi táj, a meredeken emelkedő, erdővel borított hegycsúcsok barangolásra hívnak. Romantikus látványt nyújtanak a domboldalakon megbúvó, többnyire fából épült kis házak. Tavasztól őszig a réteken, legelőkön lovakat, teheneket, juhokat látni. A túrák során megismerkedhetünk a helybéliek sokszor kemény, küzdelmes életével.

A Rákos-Saján gyalogtúra két kilométer hosszú, s a természeti látnivalók mellett más érdekességeket is ígér. Útközben ugyanis a vendégek betérnek egy olyan házba, ahol az ott élők szalmafonással foglalkoznak.

A településen a téli hónapokban sok padlásról lekerül a szövőszék. Ezeken készülnek a turisták körében oly keresett rongypokrócok. Vendégeink itt tartózkodásuk során megismerkedhetnek azokkal a viski asszonyokkal, akik csuhéból készítenek különböző dísz- és használati tárgyakat. Akinek kedve támad hozzá, maga is kipróbálhatja ezeket a mesterségeket.

Igencsak romantikusnak ígérkezik a kirándulás a juhszállásra. A Várhegy közelében levő, a helybéliek által Kincstárkertként emlegetett legelő május-augusztus folyamán látogatható. A juhokat – akárcsak évszázadokkal ezelőtt – nyaranta ma is a hegyi legelőkre hajtják ki. A nyájra a gazdák által megfogadott juhászok vigyáznak. Sok érdekességet rejteget a juhszállás meglátogatása, a hegyi pásztorok mindennapjaival való ismerkedés, a juhtejből készült ételek (brinza, orda) megkóstolása. A kirándulás szekéren történik, és öt óra alatt érjük el a juhszállást.

Az utóbbi időben igen felkapott hely a Saján közelében létesített üdülőövezet. Itt három kisebb-nagyobb víztározót és azok környékét tették pihenésre, sportolásra alkalmassá. Az egyiket, a legnagyobbat a fürdőzőknek és a vízi sportok kedvelőinek alakították ki. Itt vízibiciklizni, csónakázni lehet. A másik kettő a horgászoké. A folyami horgászat kedvelői a közelben kanyargó Tiszán csónakból, illetve a vízpartról hódolhatnak szenvedélyüknek.

Visk-Saján kerékpártúra (5 km)

A méltán híres sajáni ásványvíz – a helyiek szóhasználatával: borvíz – megkóstolása a forrásnál. Tudni kell, hogy a sajáni ásványvíz az optimális mennyiségben tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges mikroelemeket.

Nyaranta gombákban igen gazdag a vidék. A rövidebb-hosszabb kirándulások alatt gombaszedésre is bőségesen nyílik alkalom.

A vendéglátók – kívánságra - elkészítik azokat a gombás ételeket, amelyek az itt élők körében a legnépszerűbbek (gombával, máléval, tehát kukoricadarával) töltött káposzta, gombapástétom, rizses gomba; fánk, gőzön főtt gombóc szőlő- illetve somlekvárral ízesítve, szederszörp. Sütemények szilvalekvárral, valamint som- és szőlőlekvárral ízesítve. Kemencében sült friss házikenyér kóstolása különböző lekvárokkal.

Télen a téli sportok kedvelőit is várják. A környéken két sífelvonó is működik. Az egyik a közeli Sajánban. Ez kifejezetten azoknak való, akik nem versenyszerűen űzik a téli sportokat. A másik „komolyabb” pálya a településtől tíz-tizenkét kilométerre Veléténél található. Emellett síelésre és szánkózásra egyaránt alkalmas a terep a településtől néhány száz méterre levő Karaszin-hegyen is.

A falusi vendéglátásra berendezkedők között több vadász is van, ily módon vendégvadászok fogadására is mód nyílik (vadkacsa, fácán, nyúl és rókavadászat). Nagyobb teleken, amikor híre megy, hogy a Máramarosi havasokból leereszkedő farkasok a környéken több helyen is megtámadták a juhaklokat, az ordasok elűzésére hajtóvadászatot szerveznek. Ily módon a farkasok üldözésébe a vendégvadászok is bekapcsolódhatnak.

Adatlap