Nyolcvan éve, 1928. július 26-án született Stanley Kubrick, aki négy és fél évtized alatt alig 12 filmet rendezett, de ezek meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben.

A tanulás helyett a zenélés, a sakk és a fényképezés foglalkoztatta, tizenhét évesen már a Look magazin fotósa volt. Első dokumentumfilmjét életbiztosítását felhasználva készítette, az áttörést 1957-ben A dicsőség útja jelentette számára. A Kirk Douglas főszereplésével készült film az első világháborún keresztül mutatta be a militarizmust; kompozíciója, kamerakezelése és mondandója már az "igazi" Kubrickot idézik.

Egyetlen "hollywoodi" filmjét, a monumentális Spartacust (a címszerepben ismét Douglas-szal) 1960-ban készítette, de mert nem kapott szabad kezet, az eredménnyel elégedetlen volt. Zsarnoki és nyers természete, monomániás tökéletességre törekvése miatt ritkán fordult elő, hogy valaki másodszor is hajlandó lett volna együtt dolgozni vele, Douglas is utólag hideg gazembernek nevezte. Az operatőr is panaszkodott, hogy Kubrick átvette munkáját - igaz, nem járt rosszul mert Oscar-díjat kapott...

1962-ben Angliában forgatta Nabokov nagy botrányt kiváltó regényéből a Lolitát, majd végleg a ködös Albionba költözött. Az 1964-es Dr. Strangelove, avagy hogyan tanulhatjuk meg szeretni a bombát című gyilkos szatírája a hidegháborús hisztériáról szól, idiótának és/vagy őrültnek festve le mindkét nagyhatalom vezetőit.

1968-ban mutatták be a 2001: Űrodisszeát, minden későbbi sci-fi film elődjét és példaképét, Kubrick e munkájáért kapta Hollywood egyetlen elismerését, a látványért járó Oscar-díjat. Legsokkolóbb műve az Anthony Burgess regénye alapján készített Mechanikus narancs (1971), egy technikailag fejlett, de erőszakos társadalom pesszimista víziója. A filmet először a cenzúra nem engedte bemutatni, aztán Kubrick vonta vissza, mert állítólag több bűncselekményt "ihletett". Az 1975-ös, Thackeray műve alapján készült Barry Lyndon egyebek között arról nevezetes, hogy producere idegösszeomlást kapott, amikor Kubrick a korhű jeleneteket csak gyertyafénynél volt hajlandó forgatni.

A ma is borzongató, Stephen King regényéből készült Ragyogás (1980), a főszerepben az őrületbe süllyedő Jack Nicholsonnal a Rekordok Könyvébe is bekerült, mivel egyik jelenetét 127 alkalommal vették föl. (Érdekes módon az író művei legrosszabb feldolgozásnak nevezte a horrort.) Kubrick 1987-ben a vietnami háborúról forgatta Acéllövedék című filmjét, utolsó alkotása a szenvedélyről és szerelemről szóló Tágra zárt szemek volt tíz évvel később. Kubrick mítoszára jellemző, hogy Nicole Kidman és Tom Cruise az egyre hosszabbra nyúló forgatás idejére Londonba költözött, a producerek pedig úgy adtak össze 65 millió dollárt, hogy maguk is csak az eredményt láthatták (de a gépésznek már hátat kellett fordítania vetítéskor a vászonnak.)

Élete nagy álma, egy Napóleon-film már nem teljesülhetett, az alkotói függetlenségre mindig is tudatosan törekvő, visszavonultan és zárkózottan élő Kubrick 1999. március 7-én halt meg szívroham következtében.

Forrás: MTI