Az ukrán iskola nem oldja meg az esélyegyenlőség problémáját
2008-08-08 03:05:00
Az új ukrán érettségi és felvételi rendszer, valamint az ukrán oktatási kormányzat most elkezdett reformjai sok szülőt elbizonytalanítanak, amikor az iskolaválasztásról kell dönteni gyermekeik számára. A témával kapcsolatban már több ismert kárpátaljai közéleti személyiséget megkérdeztük. Ezúttal Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökével beszélgettünk.
- Ön szerint mikor jár jobban egy kárpátaljai magyar gyerek: ha magyar, vagy ha ukrán iskolába jár?
- A pedagógiatudomány azt mondja, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy rendkívül fontos a gyermek jövője szempontjából, hogy a tudást az anyanyelvén szerezze meg. Ezenkívül a kárpátaljai magyarságnak fennmaradása okán is rendkívül fontos, hogy iskoláink ne szűnjenek meg, hisz az értelmiségünk döntő többsége az oktatás területén működik, és a jelenlegi körülmények között az oktatási intézmények adják a különböző községeknek, városoknak, magyar közösségeknek a szellemi központot is. Tehát ezeknek az iskoláknak a lemorzsolódása, elsorvadása az egész közösségnek a jövőjét veszélyezteti. Ez nem azt fogja jelenteni, hogy eltűnik a magyar nyelv Kárpátalján. Viszont, ha a magyar diákok nem tanulják meg rendesen a magyar irodalmi nyelvet, akkor a helyi kultúra nyilvánvalóan elsatnyul, elkorcsosodik.
- Egyre több magyar település iskolájában nyílnak ukrán osztályok. Mi lehet ennek a hatása?
- Tapasztaltam már ilyet. Zápszonyból származom, ahol gyerekkoromban, a Brezsnyev-féle oroszosítás idején a helyi magyar iskolában párhuzamosan voltak magyar és orosz osztályok. Akkor is olyan hisztéria uralkodott el a magyar közösség egy részében, hogy az előrejutásnak záloga az asszimiláció, az állami nyelven oktató iskola. De ha megnézzük azoknak az embereknek a sorsát, karrierjét, akik akkor orosz iskolába vagy orosz osztályba jártak, az általában nem tér el arányaiban azokétól, akik magyar iskolát végeztek. Sőt az én meglátásom szerint a magasabb társadalmi pozíciókat betöltő kárpátaljai magyarok nagyobb része magyar iskolát végzett. Ez egy hisztéria, amit túl kell élni közösségünknek, sajnos mint minden ilyen dolognak, a gyerekek fogják meginni a levét.
- Alelnök úr, ön magyar iskolába járt?
- Igen, magyar iskolába jártam én is, a testvéreim is és a rokonságom is. Végül mindhárman, a bátyám, húgom és én is egyetemet végzett emberek lettünk. Én már a középiskola befejezésekor beszéltem a tankönyvekből megtanulható orosz irodalmi nyelvet, igaz, ukránul egy szót sem. Történelem szakos lettem az ungvári egyetemen, ahol akkor a képzés egy része orosz, de nagyobbik része ukrán nyelven folyt. Ukránul az alapvető dolgokat már néhány hónap után sikerült elsajátítani, és később sikerült megszereznem azt a tudást, ami ahhoz szükségeltetik, hogy megértessem magam az államnyelven is. A tapasztalataimnak megfelelően természetesen magyar iskolába járnak gyermekeim is. Persze hozzá kell tennem, hogy a kárpátaljai magyarságnak akkoriban mindig sikerült kiharcolni a magyar felvételi lehetőségét. Tehát a szovjet érában és az ukrán éra elején is az esélyegyenlőség sokkal jobban érvényesült, mint manapság. De azt is el kell mondanom, hogy a velem tanuló, falusi származású ukránok sem az ukrán irodalmi nyelvet beszélték, és nem is értették egymást magyarán szólva. Nekik is sokat kellett csiszolódni addig, amíg az ukrán irodalmi nyelvet és a tudomány nyelvét elsajátították. Mert először a tudományt érteni kell, aztán azt lehet több nyelven is művelni.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a magyar iskoláinkban javítsunk az ukrán nyelv oktatásának színvonalán. Ez az államnyelv, amelynek változtatni kell az oktatási módszertanán, ahogy ezt a kárpátaljai magyar pedagógustársadalom már húsz éve mondja. A most jellemző erőszakos módszereket meg kell változtatni, hisz ezekkel nem lehet eredményeket elérni.
Én a tanári pályámat a saját falumban kezdtem, ahol párhuzamosan tanítottam orosz és magyar osztályokban. Míg a magyar osztályokban minden gyereket lekötött egy jól felépített óra, addig az orosz osztályban tanuló magyar gyerekek szemén látszott, hogy sokuknak fogalma sincs, miről is van szó. Az orosz osztályokban szenvedő, lemaradó gyerekek közül sokan a magyar osztályban jó átlagot is elérhettek volna. Így, mivel nekik az orosz nem ment, elment a kedvük a tanulástól, és a későbbiek során is problémáik akadtak, hogy milyen nyelven érintkezzenek egyáltalán. Mert bár magyarok voltak, de a szakkifejezéseket magyarul nem ismerték; oroszul részben ismerték, de úgy meg nem tudtak beszélni.
- Mi a véleménye a jelenleg Ukrajnában zajló oktatási reformról?
- Várható volt, hogy az elszántan nacionalista nyugat-ukrajnaiak megpróbálják megvalósítani nemzeti programjukat, amelynek célja tulajdonképpen egy egynyelvű, egykultúrájú ország lenne. Viszont ebben a soknemzetiségű és -kultúrájú országban ilyenfajta politikának hosszú távon esélye nincsen.
Én azt is értem, hogy egy sok évszázados elnyomást megélt nép, melynek a kultúrája csak jóval később fejlődött ki, és akkor is csak a nagy és erőteljes orosz, illetve lengyel kultúra árnyékában, most megpróbálja az állami eszközöket arra használni, hogy bebiztosítsa ennek a kultúrának a jövőjét.
Azonban azt elfelejtik, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ők ugyanúgy harcoltak a saját jogaikért, például, hogy legyenek ukrán iskolák. Elfelejtik, hogy egy olyan nép soha nem lehet szabad, amely a másikat szolgaságba kívánja taszítani. Másrészt nagyon éles analógiák vannak: ha az a tervük, hogy felszámolják a nem ukrán nyelvű oktatást, akkor ugyanaz történik, mint Oroszországban, ahol a cár megtiltotta, hogy országa területén ukrán nyelven folyjon oktatás.
A másik oka a magyar gyerekek ukrán iskolába szivárgásának a bolognai rendszerre hivatkozva bevezetett új érettségi és felvételi rendszer, ami a jelenlegi formában igazságtalan és alapvető alkotmányos jogainkat sérti az esélyegyenlőség tekintetében. Ezt a kérdést mindenféle hazai és nemzetközi fórumon folyamatosan napirenden kell tartani.
Végezetül azt szeretném üzenni az ukrán és magyar iskola között vacilláló magyar szülőknek, hogy egy ukrán iskolát végzett magyar gyerek is hátrányban lesz egy ukrán iskolát végzett ukránnal szemben. Ez nem oldja meg az esélyegyenlőség problémáját, viszont meggyengítheti a kárpátaljai magyarság helyzetét, és megkeserítheti sok kis nebuló életét.
Badó Zsolt
Forrás: Kárpátalja hetilap
