A grúz külügyminiszter cselekvésre biztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát
2008-08-28 20:04:57
Sürgős cselekvésre biztatta az ENSZ Biztonság Tanácsát a kaukázusi válság ügyében a grúz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsában csütörtökön elmondott beszédében.
Eka Tkeselasvili hasonló felhívást intézett az ötvenhat országot átfogó szervezet tagállamaihoz is, megjegyezve, hogy a BT jelenleg "tehetetlennek tűnik". Haladéktalanul végig kell gondolnunk, hogy mi legyen a megfelelő válasz - hangoztatta a miniszter Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz részről történt elismerésére célozva. Utalt arra is, hogy országa túlélő képessége függ gazdaságának mielőbbi helyreállításától.
Az EBESZ bécsi székhelyű testülete előtt elhangzott felszólalásában úgy értékelte, hogy Oroszország magatartása nem csupán veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, hanem egyenesen megsérti azt. Moszkva szemére vetette, hogy meg akarja változtatni a globális realitásokat, semmibe veszi a nemzetközi jog normáit, és erőszak alkalmazásával megváltoztatta a szuverén államiságú Grúzia határait.
Közlése szerint az orosz csapatok bevonulása után Dél-Oszétiából elüldözték az ott élő grúzokat. A tisztogatási folyamat lankadatlanul zajlik az oroszok által létesített ütközőzónában - állította. Később, újságíróknak nyilatkozva az orosz egységeket vádolta azzal, hogy félkatonai erők segítségével végrehajtották az "etnikai tisztogatást".
Beszédében figyelmeztetett az esetleges dominóhatásra: mint mondta, Moszkva legközelebb Kijevnek "nyújthatja be a számlát".
Az EBESZ mellé rendelt orosz nagykövet újságírók előtt tagadta, hogy országa az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget bekebelezésére törekedne. A német ZDF televízió tbiliszi tudósítója előző nap ugyanis ennek előjeleként értékelte, hogy a félszigeten - amelynek lakossága fele részben orosz - állítólag orosz útleveleket kezdtek kiosztani. A diplomata, Anvar Aszimov közölte, hogy információi alapján senkinek sem adtak ki útlevelet a Krímben. "Oroszország senkit sem fenyeget, az nem a mi politikánk" - mondta.
Kilátásba helyezte, hogy az orosz csapatokat kivonják az abház és a déloszét határ mentén létesített ütközőövezetből, mihelyt megszűnik a helyi, zömében orosz lakosság veszélyeztetettsége. Jelezte azt is, hogy Moszkva üdvözli az EBESZ-megfigyelők jelenlétét a térségben, egyfelől a tűzszüneti megállapodás ellenőrzés céljából, másfelől annak garantálása érdekében, hogy grúz részről nem történik újabb fenyegetés.
Az MTI értesülése szerint az állandó tanács sürgősséggel összehívott csütörtöki ülésen - bár korábban voltak idevágó információk - nem szerepel hivatalos napirendi pontként az EBESZ kaukázusi katonai megfigyelő missziójának kibővítése, az újabb megbízatásról valószínűleg a jövő héten dönt a testület.
A tanács a múlt héten úgy határozott, hogy száz fővel növeli a kontingens létszámát. Az egyeztetett álláspont az volt, hogy húsz fegyvertelen katonai megfigyelőt - orosz beleegyezéssel - azonnal a Dél-Oszétiával szomszédos területekre irányítanak a tűzszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére, a fennmaradó nyolcvan mandátumáról pedig később döntenek, azzal, hogy a finn elnökségnek haladéktalanul hozzá kell látnia a megbízatás módozatainak kidolgozásához.
Az EBESZ 1992-ben létesített grúziai missziója hozzávetőleg 200 fős, nyolc fegyvertelen katonai megfigyelő a déloszét főváros, Chinvali körzetében látta el feladatát (a háború kirobbanása után visszarendelték őket Tbiliszibe). A pótlólag kivezényelt húsz megfigyelőnek mintegy a fele időközben már megérkezett a grúziai fővárosba.
Az állandó tanács a szervezet legmagasabb szintű döntéshozó és végrehajtó szerve, határozatait egyhangúlag hozza.
Forrás: MTI
