A pénzpiaci válság is témája volt az MFB hévízi konferenciájának
2008-10-15 14:37:01
A balatoni régió fejlesztési tervei és az ehhez rendelhető források mellett a nemzetközi pénzpiaci válság, és annak várható következménye szintén téma volt szerdán a Magyar Fejlesztési Bank, (MFB) regionális rendezvénysorozatának Hévízen tartott záróeseményén.
A több száz önkormányzati vezető, vállalkozó és kistérségi szakember előtt Csillag István, a MEHIB és az Eximbank elnöke úgy fogalmazott: a pénzpiaci válság várhatóan karácsonyig enyhülni fog, de ha az ünnepi bevásárlásokra sem lesz pénz, elhúzódó recesszióra kell felkészülni. Az azonban már látható, hogy a következő egy-két évben sokkal lanyhább lesz a kereslet Nyugat-Európában.
Az egykori gazdasági miniszter szerint a jelenlegi helyzet az 1873-as gazdasági válsághoz hasonlítható. Akkor a vasútépítésekhez kapcsolódtak telekspekulációk, de az építkezések leállítása miatt mégsem emelkedtek a jelzálogból megvásárolt telkek értékei, ami a hitelező bankok bedőléséhez és hat évig tartó, 40 százalékos munkanélküliséghez vezetett.
A történelmi tanulságokat elemezve hozzátette: azok a térségek tudtak felzárkózni, ahol jelentős tartalékok voltak. Most Oroszországnak, Kínának és Japánnak vannak jelentős pénzügyi tartalékai, vagyis azok az exportőrök tudják most megszilárdítani a pozícióikat, amelyek ezekbe az irányokba tudnak fordulni.
Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint a válság sohasem kerülhető el, felkészülni sem lehet rá, csak az biztos, hogy bizonyos időszakokban mindig bekövetkezik. Az árát meg kell fizetni, de a tanulságai rendszerint fejlődéshez vezetnek.
Elengedhetetlennek nevezte, hogy megtaláljuk a módját a veszteség fedezéséhez és a konszolidációs eszközökhöz szükséges pénz előteremtésének. Ezért van szükség a nemzeti, politikai erők összefogására, reményei szerint a kohéziót talán a közös sors fogja megteremteni.
A balatoni régió fejlesztési tanácsának elnöke kifejtette: az uniós pénzek gyorsított felhasználása megkerülhetetlen. A fejlesztési pénzek adnak biztosítékot arra, hogy munkahelyek teremtődjenek, legyen fejlődés, de ehhez az államnak feszessé, hatékonnyá kell tennie a közigazgatást, amire most van a legnagyobb kényszer.
A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségének és a környező megyéknek az a sorsa, hogy ebben a helyzetben is fejlesszen, az uniós források rendelkezésre állnak. Emlékeztetett arra, hogy a hazai GDP 8,5-10 százalékát az idegenforgalom adja, ezen belül is 35 százalék Zalakaros, Kehidakustány, Hévíz környékén és további 43 településen termelődik.
A Balatont övező egyre nagyobb érdeklődést és látogatottságot Suchman Tamás szerint a fejlesztések ígérete is növeli. A térségnek ebben a periódusban 163 milliárd forintos fejlesztési forrás áll a rendelkezésére, és a régiók közül elsőként itt készült fejlesztési térkép, ami 927 elemet tartalmaz.
Fontosnak nevezte, hogy legalább 12 településen épüljenek wellness és gyógyszállók, amelyek a másfél hónapos szezon kiterjesztését szolgálják. Az infrastrukturális gondokról is szót ejtett, így a nehézkes vasúti megközelítés javítását, továbbá Badacsony környékén a második balatoni kompösszeköttetés megteremtését szorgalmazta.
A fejlesztési tanács elnöke hangsúlyozta: a Balatonnak valóban a nyolcadik régiónak kellene lennie, a GDP-hez való hozzájárulása miatt mindenképpen megérdemli ezt a szerepet. Hozzátette azt is: az eddigi tapasztalatok alapján új, korszerű idegenforgalmi törvényre is szükség van.
Forrás: MTI
