A határon túli magyarok állami szervezetei, fórumai
2008-10-15 16:20:49
Szerdán a Miniszterelnöki Hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében nem tartotta megalapozottnak Duray Miklósnak a hétfőn megalakult Szórvány Tanácsra vonatkozó bírálatát. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása a határon túli magyarokkal foglalkozó állami szervezetekről, illetve fórumokról a rendszerváltozás óta.
1989-ben a Minisztertanács megalakította a Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek létrejött határon túli albizottsága is, a Kollégium elnöke Pozsgay Imre államminiszter lett. 1989 októberétől miniszter-helyettesi rangban Tabajdi Csaba irányította a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkársága néven tovább működő szervezetet.
Az 1990 tavaszi választásokon a Magyar Demokrata Fórum győzött, a kormányt megalakító Antall József miniszterelnök Entz Gézát bízta meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, aki 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a Miniszterelnöki Hivatalban, majd a megalakuló Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke lett 1994-ig. 1994-től a Hivatal elnöke Lábody László, 1997-től Törzsök Erika, 1998-tól Szabó Tibor, 2002-től Bálint Pataki József volt.
2005 nyarán egy kormányrendelet nyomán a Hivatal felügyeletét a Külügyminisztérium vette át, de elsődleges feladata továbbra is folyamatos kapcsolattartás maradt a világban élő magyarok szervezeteivel - különös tekintettel a szomszédos országok kisebbségeire -, valamint az egyes országok kisebbségi kérdésben illetékes kormányzati szerveivel. A HTMH élén 2005 júliusától Szabó Béla, majd Komlósi Attila állt.
2007. január 1-jétől átalakult a határon túl élő magyarokkal foglalkozó intézményrendszer, megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, amelynek feladatát a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatok és Nemzetpolitikai Ügyek Szakállamtitkársága (később Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság) vette át. Szintén január 1-jével létrejött a Szülőföld Alap Iroda, és átalakultak a határon túli magyar közalapítványok is. A Szülőföld Alap Iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, a politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja. Az átalakítás eredménye háromszintű, egymástól összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer lett, amelyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a Kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az Alap kezelő szervezete képviseli.
A határon túli magyarság fórumai közül az első az 1996 júliusában Budapesten tartott "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozás volt, amelyen a kormány, a parlamenti pártok, a szomszédos országok magyar pártjai, szervezetei, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői vettek részt. Az első "igazi" Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 1999 februárjában volt Budapesten "Magyarország és a határon túli magyarság, 1999" címmel. Eddigi összesen 8 Máért tanácskozást, majd 2005-től a határon túli magyar szervezetek részvételével több "kis-Máért"-et tartottak.
2008. október 13-án Budapesten megalakult a Szórvány Tanács, amely a Kárpát-medencében szórványban élő magyarság segítésére dolgoz ki majd javaslatokat, stratégiát.
Forrás: MTI
