Így termelünk mi! (1)
2008-11-02 09:49:43
Isten, amikor megteremtette a világot, tökéletesre teremtette azt. Így tett a zöldségfélékkel is, adva nékik csodálatosan nagy termőképességet, amit ma a tudósok potenciális (genetikai) termőképességnek hívnak.
Az Édenkertből való kiüzetés után az Emberre lettek bízva ezek a növények, hogy a Ő verejtéke árán hozzanak csak termést. Az így elért terméshozamok aztán jóval elmaradt attól, amit az Isten lehetővé tett. Tréfásan fogalmazva tehát a zöldségek terméshozamát nem mi érjük el, hanem ennyi marad meg az elkövetett hibáink után. Ebben a cikksorozatunkban megpróbálunk tükröt állítani magunk elé, s megmutatni azokat a legfontosabb hibákat, amiket elkövettünk, például a fóliás zöldségek termesztésében.
„Melyik fajtát is termesszem? A szomszéd ezt ajánlja, a sógor azt, a komám pedig amarra esküszik. Vetek én mindegyikből, s lesz belőlük egy-egy sornyi”.
Ugyan abba a fóliasátorba nem ajánlatos több féle (fajta) zöldséget tenni, mert nagy valószínűséggel nem tudunk mindegyiknek kedvező körülményeket biztosítani. Már csak abból az okból kifolyólag sem, hogy a különböző fajtáknak más-más a habitusuk, s ennek megfelelően más-más gondozást, tápoldatozást kívánnak. Az egyiknek több nitrogén kellene, míg a másik több káliumot igényel. S a gazda csak vakarja a fejét, hogy ezt hogy is oldja meg.
Azonos hőigényű zöldségekből tehetünk ugyan 2 – 3 fajtát egy fóliasátorba, de ahhoz az kell, hogy a csepegtetőrendszer szakaszolható legyen, s külön – külön tápoldatozható legyen mindegyik fajta. De ezzel vállalnunk kell azt a macerát, hogy egész nap csak kutyulgatjuk a különböző összetételű és koncentrációjú tápoldatokat, mint az elkényeztetett válógatós unokáknak a nagymamák az ebédet: mindenkinek ki mit szeret.
– „A szomszéd már elvetette, akkor vetem én is”.
A zöldségfélék vetési idejét ahhoz kell igazítani, hogy milyen fűtési rendszerrel rendelkezünk. Pontosabban ahhoz, hogy a meglévő fűtési lehetőséggel mikortól tudjuk biztosítani a zöldségféléknek szükséges hőmérsékletet. A palántáról termesztett zöldségféléknél ettől az időponttól vissza kell számolni még a palántanevelés hosszát. Tehát, ha a szomszédnak megfelelő kazánja és vegetációs fűtési rendszere van, nyugodtan vetheti a paradicsomot már decemberben az uborkát pedig januárban is. De aki nem rendelkezik ilyennel, s egy hideg talajú, alig hogy fagymentesen tartott fóliasátorban szinte biztos hogy a kiültetett palántáink csak sinylődni fognak. A hideg talajból nem tudnak tápanyagot felvenni, a legyengült palántákat aztán befertőzik a különböző kórokozók, főleg a gyökereket és a gyökérnyaki részt.
– „Dehogy öntözgetem én előre a földet. Ha száraz, a motorkapával porrá tudom járatni, olyan mint a hamu!”
A télen is befedve maradt fóliasátrak talaját a frezázás (motorkapázás) előtt néhány nappal ajánlatos alaposan megöntözni (20-30 l/m2). Amikor megszivalkodik a frezázástól nem poros-görös lesz, hanem morzsalékos szerkezetű. Ez a morzsalékos talajszerkezet tud csak elegendő levegőt és vizet biztosítani egyidejűleg (!!!) a gyökerek számára.
A porrá „darált”, szerkezetét vesztett talaj az első öntözés után összeáll egy levegőtlen masszává. Ahol víz éri ott helyi túlöntözés lép fel, míg néhány cen-tel odébb továbbra is csontszáraz marad. Ha pedig kiszárad, olyan lesz mint a vályog, úgy össze keményedik. Ilyen körülmények között gyökér legyen a talpán, amelyik megfelelően tud működni.
Folytatjuk(?)
Gál István
szaktanácsadó
Terra Dei
Forrás: Kárpátinfo hetilap
