Rendezni végre közös dolgainkat...
2008-11-21 14:19:56
Szombaton került sor Révkomáromban Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök találkozójára. Az esemény nem csak Magyarországon és Szlovákiában váltott ki nagy érdeklődést, hanem a más országokban élő magyar kisebbségek körében is.
Szlovákia és Magyarország viszonya soha nem volt felhőtlen, különösen a második világháború után vált kiélezetté. Az 1945 májusában-októberében kihirdetett úgynevezett benesi dekrétumok kollektív háborús bűnösnek nevezték a Csehszlovákiában élő magyar és német kisebbségeket. Minden magyar vagy német nemzetiségű csehszlovák állampolgár elvesztette állampolgárságát, megszűntek a magyar iskolák, megtiltották a magyar vagy német nyelvű istentiszteleteket, összesen több mint 100 ezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából.
A nemzetközi egyezményekkel ellentétben álló benesi dekrétumokat a mai napig sem helyezték hatályon kívül, tehát jogilag azok még mindig érvényesek, még akkor is, ha az utóbbi évtizedekben hatásukat különböző törvényekkel, rendeletekkel némileg enyhítették.
Az utóbbi évek, de különösen az utóbbi hónapok eseményei újra kiélezték a magyar-szlovák kapcsolatokat. A legutóbbi választásokon bejutott a parlamentbe a Jan Slota vezette ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt. Vezére számtalan magyarokat sértő nyilatkozatot tett, a diplomáciai kapcsolatokban elfogadhatatlan jelzőkkel illette többek között Göncz Kinga magyar külügyminisztert, megalázó módon szólt a magyar történelem nagyjairól, még Szent István királyról is. Robert Fico miniszterelnök, Jan Kubis külügyminiszter szóban elhatárolódtak ugyan ezektől a méltánytalan és elfogadhatatlan kijelentésektől, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a magyarellenességéről elhíresült Szlovák Nemzeti Párt a jelenlegi szlovák kormány koalíciós partnere.
A november 1-i dunaszerdahelyi események aztán végkép kiélezték a két ország viszonyát. A szlovák rendőrség rátámadt a dunaszerdahelyi DAC és a pozsonyi Slovan labdarúgó mérkőzésre érkezett magyar szurkolókra, több embert megsebesített. A szlovák kormány a szurkolókat tette felelőssé a rendőrségi akcióért. Bár azóta két hét telt el, ezt egyetlen videofelvétellel sem tudta bizonyítani. Válaszul Budapesten a szlovák nagykövetség előtt szlovák zászlót égettek, Békéscsabán fekete festékkel fújták le a szlovák nyelvű utcai névtáblákat.
Szükség volt, hogy a két ország miniszterelnöke végre asztalhoz üljön, nyugodt körülmények között beszélje meg a történteket és főleg a teendőket. Senki nem várt látványos áttörést ettől a találkozótól, de már az a tény, hogy végre elindult egy párbeszéd a két ország vezető politikusai között, örvendetesnek és biztatónak tekinthető.
Gyurcsány Ferenc és Robert Fico közös 4 pontból álló nyilatkozatot írtak alá. Sürgették a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, kiálltak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett, szorgalmazták a legjobb minőségű tananyag használatát a kisebbségek oktatásában. Gyurcsány Ferencet nem elégítette ki Robert Fico válasza a dunaszerdahelyi eseményekkel kapcsolatban, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a szlovák rendőrség fellépése jogszerű lett volna, kérte, hogy a szlovák nemzetgyűlés függessze fel a magyar nemzeti jelképek használatát tiltó rendelkezését. Javasolta, hogy a két ország dolgozza ki a kisebbségi problémák kezelésének kódexét.
Nem tudjuk, valóra válnak-e ezek a javaslatok. De már az a tény, hogy megindult egy párbeszéd, jogos reménnyel tölt el mindenkit, függetlenül állampolgárságától, nemzeti hovatartozásától.
A nemzeti kisebbségek gondjai máshol, többek között nálunk is éreztetik hatásukat. Kárpátalján tulajdonképpen a mai napig sem kaptak teljes erkölcsi és anyagi kárpótlást azok a magyarok és németek, akiket 1944 őszén elhurcoltak. A magyarlakta településeken a mai napig is csak formálisan létezik a kétnyelvűség. Szélsőséges ukrán nacionalista elemek alaptalan vádakkal illetik a magyar társadalmi szervezetek működését. Megkérdőjelezik a ruszin nemzetiség létezését, annak ellenére, hogy azt a megyei tanácsi is elfogadta. Az oktatásügyi miniszter hírhedt 431. számú rendelete alapjában rendítheti meg iskoláinkban az anyanyelvi oktatást. Elfogadhatatlan, hogy a magyar líceumok és gimnáziumok végzőseinek 40, az állami középiskolákban tanulóknak pedig 45 százaléka megbukott az ukrán nyelv és irodalom érettségi vizsgán, mivel a „független” tesztelésen ugyanolyan követelményeket állítottak eléjük, mint ukrán anyanyelvű kortársaik elé.
Van tehát bőven teendő nálunk is. József Attila szavaival élve, „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés”!
-i-gy
Forrás: Kárpátinfo hetilap
