CIMKEKERESŐ

Nyilatkozatban tiltakozott a Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) ukrán szélsőjobboldali szervezetek Kárpátaljára tervezett állítólagos májusi látogatása ellen.

Ismét megvertek magyarul beszélgető fiatalokat Kolozsváron - írta hétfői számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ).

Élesen fogalmazott Kis Tibor a Népszabadság április 4-ei számában megjelent Viharzónában című cikkében: "Kárpátalján a legutóbbi évtizedekben talán még soha nem éleződtek ki annyira a nemzetiségi viszonyok, mint ezekben a napokban - írta.

A tervek szerint egyszerre avatják fel idén júniusban a Vereckei-hágón a már megépült magyar honfoglalási emlékművet és az 1939-ben ott állítólag kivégzett ukrán fegyveres ellenállók addig felállítandó emlékjelét.

Ünnepélyes keretek közt helyezték el a hétvégén a Vereckei-hágón a magyar csapatok által ott 1939-ben agyonlőtt 600 ukrán hazafi leendő emlékművének alapkövét.

Miközben a Vereckei-hágón túl nem csillapodnak a magyar honfoglalási emlékmű építése körül keltett indulatok, Kárpátalján ismert ukrán nemzetiségű politikusok, értelmiségiek intenek józanságra, más nemzetek tiszteletére.

XA kárpátaljai ruszinság kérdését a soviniszta körök veszik elő időről időre az orosz sajtóban, a probléma tehát kitalált, mesterségesen felfújt, a ruszinoknak nincs is számottevő mozgalmuk - állítja Musztafa Dzsemiljev képviselő, az ukrán parlament emberjogi és nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagja.

Kárpátalja kormányzója szerint a vereckei honfoglalási emlékmű felépítése az ukrán-magyar kapcsolatok erősödésének a kezdetét jelentheti, ha a kérdés - átpolitizálás helyett - szakmai alapokra kerül.

Minket, a megyei tanács tagjait, a magyar kisebbség képviselőit nyugtalanít, hogy megyénk közösségének egyes képviselői nemzetiségek közötti ellentéteket szítanak Kárpátalján.

Mi kisebbségben lévő magyarok fiatalok Ukrajnában, eddig büszkén állítottuk, hogy nincs, illetve nem is létezik magyar – ukrán konfliktus.