Az allergiás gyulladás molekuláris mechanizmusának megismerésével most új lehetőség nyílik az allergiás folyamatba való beavatkozásra.

Annak a gyors reagálású immunfolyamatnak a feltárásával, amely az allergénekkel – például rovarokkal, atkákkal vagy mikroszkopikus gombákkal – való találkozás nyomán azonnali gyulladásos választ indít, a Cincinnati Gyermekkórház kutatói remélik, hogy segíthetnek az allergiás panaszok leküzdésében - írja az Origo.

A Nature Immunology legutóbbi számában közölt kutatás az ún. 2-es típusú veleszületett immunválasz részleteibe kínál bepillantást.

A különféle allergiás reakciókban közös biológiai válaszadó mechanizmus azonosítása nyomán tervezhetünk olyan új gyógyszereket, amelyek ebbe a folyamatba beavatkozva enyhítik a legkülönbözőbb allergének okozta panaszokat.

"Ennek az allergén-érzékelő jelútvonalnak a megszakítása egyedülálló lehetőséget nyújt a 2-es típusú immunitás megfékezésére és az allergiás gyulladás enyhítésére" – nyilatkozta Marc Rothenberg, a Cincinnati Children's Hospital allergológiai és immunológiai osztályának igazgatója és a tanulmány rangidős szerzője.

Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy többféle allergén képes az IL-33 (interleukin-33) jelmolekula közvetítette immunválasz kiváltására akkor, amikor áttöri a nyálkahártyák hámrétegét. A Cincinnati Children's kutatócsoportja munkája során ennek a folyamatnak a molekuláris szintű részleteit világította meg.

Az áttörést a ripoptoszóma-jelút és a kaszpázok gyulladásban betöltött szerepének jobb megértése tette lehetővé"

– ismertette a cikket első szerzőként jegyző Michael Brusilovsky.

Konkrétan az derült ki, hogy az allergének a ripoptoszómának nevezett, a sejthalál előidézésében közreműködő jelközvetítő fehérjeegyüttest serkentik aktivitásra.

A ripoptoszóma tehát nem egy egyedülálló fehérje, hanem egy több összetevőből álló fehérjekomplexum, amely sejttípustól és a körülményektől függően más és más komponenseket tartalmazhat. Az allergiás gyulladásos reakciók esetében a ripoptoszóma kulcsfontosságú összetevője a kaszpáz 8 néven ismert molekuláris kapcsoló. A kutatók „RipIL-33"-nak nevezték el az újonnan felfedezett jelútvonalat, mert a ripoptoszóma ebben az esetben az IL-33 interleukint dolgozza fel.

A ripoptoszóma az egyik legújabban felfedezett azon fehérjekomplexumok sorában, amelyek a sejten belül fontos döntéseket hoznak meg és továbbítanak. A sejthalál például kimondottan olyan terület, ahol sokféle döntéshozó-jeltovábbító fehérjeegyüttes munkálkodik, s ezek olyasféle nevekre hallgatnak, mint apoptoszóma, nekroszóma és halál-indukáló jeladó komplex (death-inducing signaling complex, DISC).

A ripoptoszómát csak nagyjából tíz éve ismerjük,

és ezalatt kiderült róla, hogy a legkülönbözőbb veszélyjelzések, például a génkárosító stressz, a kórokozókat felismerő immunreceptorok aktiválódása, illetve a sejthalált gátoló fehérjék lebomlása elindíthatja az összeszerelődését.

Szintén az elmúlt két évtizedben derítették fel az immunológusok annak részleteit, milyen úton-módon érzékeli a veleszületett immunrendszerünk a baktériumokat és vírusokat. Azonban az, hogy az allergéneket hogyan ismerik fel immunsejtjeink, mindeddig rejtély maradt.

„Ennek a meglepő mechanizmusnak a felfedezése meghatározó lépés annak megértése felé, miként érzékeli a veleszületett immunrendszer az allergéneket, hogyan indít a találkozás nyomán 2-es típusú túlérzékenységi választ, majd azt követően allergiás gyulladást" – mondta el Chandrasekhar Pasare, a tanulmány rangidős szerzőinek egyike.

„Az eozinofilos nyelőcsőgyulladásnak nevezett emberi allergiás betegségben azt találtuk, hogy a ripoptoszóma aktivációját jelző molekulák szintje és a feldolgozott IL-33 mennyisége dinamikusan együtt mozgott az eozinofil granulociták nyelőcsőbeli felszaporodásával és a betegség aktivitásával" – áll a közleményben.