Mozaik | 2021. 10. 12. – 18:00 |
Az újonnan felfedezett fogak vizsgálata során kiderült, hogy az őskori vízilófélék már másfél millió évvel ezelőtt kóboroltak Nagy-Britannia területén. Fotó: Internet

Hirdetés

Az újonnan felfedezett fogak vizsgálata során kiderült, hogy az őskori vízilófélék már másfél millió évvel ezelőtt kóboroltak Nagy-Britannia területén, tehát sokkal korábban, mint azt a tudósok eddig vélték.

Mindez új betekintést enged a földünk ősi éghajlatának történetébe is - írja az Origo.

A most vizsgált fog szorosan illeszkedik a kihalt Hippopotamus antiquus fajhoz tartozó többi kövülethez.

A Journal of Quaternary Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint bár a mai Nagy-Britannia nem éppen a vadvilágának lenyűgözően nagy méretű fajairól ismert, ám a világ többi részéhez hasonlóan, egykor ez a terület is a megafauna otthona volt.

Gyapjas mamutok, barlangi oroszlánok, gyapjas orrszarvúk és oroszlán méretű hiénák, valamint a már említett óriás vízilovak éltek itt. 

Ez a faj a maga 3200 kilogrammjával több mint kétszer akkora volt, mint a modern vízilovak (a H. amphibius 1500 kilogrammot nyom). A faj ősi maradványait Európa-szerte megtalálták, Nagy-Britanniától Görögországon és Németországon át Franciaországig. Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy az akkori Nagy-Britanniát még szárazföld kötötte össze Európa többi részével.

A jó állapotban megőrződött, ősi víziló fogakat az angliai Somerset területén található Westbury-barlangban fedezték fel, majd a szakemberek összehasonlították más víziló fogakkal. 

Végül bal első, felső őrlőfogként azonosították, amely egy 1,5–1,07 millió évvel ezelőtt élt vízilóhoz tartozik.
Ez nem csak az első, vízilóval kapcsolatos feljegyzés a helyszínről, hanem az első ismert víziló-kövület is Nagy-Britanniában, amely 750 ezer évnél idősebb – mondta Neil Adams, a Leicesteri Egyetem paleobiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. –

Az „új" víziló eredete egy korábban még nem ismert, meleg időszakra nyúlik vissza.

A H. antiquus étrendje és anatómiája azt sugallja, hogy még inkább vízi életmódot folytatott, mint a modern vízilovak. Más kövületek azt mutatták, hogy az ősállat szemgödrei magasabban helyezkedtek el a koponyáján, és nagyobb testtömegét rövidebb lábak támasztották alá.

Táplálkozásának izotópos elemzése azt sugallta, hogy az óriás víziló elsősorban vízinövényeket evett.

A vízilovak nemcsak mesés állatok, hanem bizonyítékokat is feltárnak a múlt éghajlatáról – magyarázta Danielle Schreve, a Londoni Egyetem paleontológusa. – Úgy tűnik, számos megafauna faj, köztük ez az állat is meglehetősen jól tolerálta a hőmérsékleti ingadozásokat.

Jelenléte tehát azt jelzi, hogy abban az időben a szigetország hőmérséklete néhány fokkal magasabb lehetett, mint ma.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.