Origo
| 2021. 10. 17. – 17:00 | Világ |
A nagyjából Jupiter méretű WASP-76b napsütötte oldalán akkora a forróság, hogy a vas elpárolog. Fotó: Internet

Hirdetés

Az exobolygók – vagyis azok a planéták, amik Naprendszerünkön kívül találhatók – sokszor az extremitásukról híresek, még a legtapasztaltabb csillagászokat is lenyűgözi, milyen, az emberi elme számára szinte elképzelhetetlen világokat rejt a kozmosz.

Mostanában is egy ilyen bolygót sikerült felfedezni: a nagyjából Jupiter méretű WASP-76b napsütötte oldalán akkora a forróság, hogy a vas elpárolog, és esőként hull vissza az égitest hűvösebb, éjszakai felén – olvasható a Science Alert cikkében, közli az Origo.

A WASP-76b-t már korábban is vizsgálták a szakemberek, akkor arra a megállapításra jutottak, hogy a bolygó nappali oldalán nagyjából 2246 Celsius-fok lehet a hőmérséklet.

Most felülvizsgálták a korábbi eredményeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy ennél is nagyobb a forróság, erre pedig az égitest légkörében észlelt ionizált kalcium a legjobb bizonyíték, ami kizárólag extrém magas hőfokon képes létrejönni. 

"Az ionizált kalcium spektrális jele arra enged következtetni, hogy az exobolygó légkörének felső tartományában nagyon erős szelek tombolnak, vagy az atmoszferikus hőmérséklet sokkal magasabb, mint azt korábban véltük"  – magyarázta Emily Deibert, a kanadai Torontói Egyetem munkatársa.

A WASP-76b-t eredetileg 2016-ban fedezték fel. Egy forró Jupiter típusú planéta, ami azt jelenti, hogy az óriásbolygó rendkívül közel van a csillagához, mindössze 1,8 földi nap alatt kerüli meg azt. A Földtől „mindössze" 640 fényévre található. Kötött tengelyforgású, vagyis egyik oldala mindig a csillaga felé néz (ezért az égitest ezen részén örökké nappal van). A központi csillag egyébként valamivel forróbb, mint a mi Napunk.

A kutatók a hawaii Gemini North Teleszkópot használták a bolygó tanulmányozására. Elsősorban az éjszakai és nappali oldal határát, azaz a bolygó „mérsékelt övét" figyelték. Az úgynevezett tranzit spektroszkópia módszerét alkalmazták, ennek lényege, hogy a bolygó légkörén keresztülhatoló csillagfény tulajdonságaiból következtetni lehet a planéta atmoszférájának alkotórészeire. Így akadtak a szakértők az ionizált kalcium nyomára. 

"Egészen lenyűgöző, hogy a mai teleszkópokkal, és műszerekkel mennyi mindent ki tudunk deríteni a sokszor több száz fényévre lévő bolygók légköréről" 

– mondta Ray Jayawardhana csillagász, a Cornell Egyetem kutatója. Hozzátette: a spektroszkóp technikák információkat szolgáltathatnak többek között az idegen atmoszféra összetevőiről, fizikai tulajdonságairól, esetleges felhőiről, sőt, még a szélmintázatairól is.

A mostani kutatás a ExoGemS program keretében valósult meg. A projektben legalább 30 exobolygót vizsgálnak, a több éven át zajló kutatómunka végén pedig a remények szerint pontosabb képet kaphatunk az idegen világok légköreinek változatosságáról.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés