Origo
| 2021. 10. 18. – 16:30 | Európa |
Mintha nukleáris bomba robbant volna a kontinens felett. De mi történhetett? Fotó: Internet

Hirdetés

Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Űrállomásról: a hosszú záridős fotón jól kivehető, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen. A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre a kérdéses időpontban.

Mi lehetett a hatalmas villanás? - írja az Origo.

A felső légkörben zajló látványosabb villanások már régóta a csillagászok és az űrhajósok érdeklődésének középpontjában vannak, ezeket általában igyekeznek egzotikus nevekkel ellátni.

Közéjük tartoznak a kék nyalábok, a vörös lidércek, valamint a gyűrűlidércek. 

A vörös lidércek rövid életű felvillanások közé tartozó fényjelenségek. Kizárólag viharfelhők felett keletkeznek, nagyobb villámkisülések után. A színe után nevezik vörösnek, a lidérc pedig a népi hiedelmekből ered.

A kék nyalábok abban különböznek a vörös lidérctől, hogy közvetlenül a viharfelhő tetejéről indulnak ki, és gyakran keskeny tölcsért formáznak, 20-40 kilométer magasságban. Többnyire fényesebbek, mint a vörös lidércek és kék színűek.

A gyűrűlidércek általában közel 400 kilométer átmérőjű elmosódott, lapos formájú légköri fényjelenségek, és az ionoszférában fordulnak elő körülbelül 100 kilométeres magasságban.

Pesquet szerint a felvételen látható jelenség is az úgynevezett tranziens fényes események közé tartozik. Valószínűleg egy kék nyaláb, bár formája eltér a megszokottakétól. A repülőgép-pilóták már jóval korábban találkoztak hasonló villanásokkal, a jelenséget tudományosan azonban csak a közelmúltban kezdték alaposabban tanulmányozni.

Időközben kiderült, hogy a kék nyalábok, vörös lidércek, gyűrűlidércek nem pusztán látványosak, de a klímát is befolyásolhatják.

A vizsgálatokat megnehezíti, hogy a felső légköri fényjelenségek a Földről csak nehezen, vagy egyáltalán nem láthatók, a megfigyelések, adatok általában a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) származnak. A Nature magazin egyik 2021-es számában publikált kutatásban például sikerült műszerekkel dokumentálni a villanásokkal járó elektromágneses hullámokat is.

Ezek az új légköri felfedezések lenyűgözőek, és megmutatják, hogy sok mindent kell még megtudnunk a világegyetem működéséről – írta egy korábbi közleményben Astrid Orr, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés