Kárpátinfo hetilap


| 2021. 10. 02. – 14:33 | Kárpátalja |
A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 30 évvel ezelőtt, 1991. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a tudásra vágyó tehetséges gyerekek előtt. Az eltelt évek alatt számos változáson ment keresztül az intézmény, mely az oktatási reform következtében 2021-től Beregszászi Bethlen Gábor Líceum néven működik tovább, legfontosabb célja azonban ma is a tudás és kultúránk maradéktalan átadása.

Hirdetés

A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 30 évvel ezelőtt, 1991. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a tudásra vágyó tehetséges gyerekek előtt. Az eltelt évek alatt számos változáson ment keresztül az intézmény, mely az oktatási reform következtében 2021-től Beregszászi Bethlen Gábor Líceum néven működik tovább, legfontosabb célja azonban ma is a tudás és kultúránk maradéktalan átadása. Szabó Árpáddal, az intézmény vezetőjével beszélgettünk tervekről, kihívásokról.

– Ismerjük meg elsőként az igazgatót!

– Csetfalván születtem pedagóguscsaládban. Édesapám Badalóba való, ahová kisgyermekként visszaköltöztünk, így az ifjú koromat ott töltöttem. Tanulmányaimat ott kezdtem el, majd szüleim beírattak egy munkácsi iskolába, ahol már ukránul tanultam tovább. Hatodik osztályos voltam, mikor Beregszászba kerültünk, a helyi 1. számú középiskolában kaptam érettségit. Az érettségit követően két év sorkatonai szolgálatra vonultam be. Hazatérésem után a badalói traktorbrigádban dolgoztam szerelőként, majd mivel mindig is érdekelt a történelem, felvételiztem az Ungvári Állami Egyetemre. Az egyetem után sikerült elhelyezkednem a Megyei Műemlékvédelmi Osztálynál, amely egy társadalmi szervezet volt. Munkánk során felmértük a műemlékek állapotát, amely egy nagyon izgalmas dolog volt számomra. Az ott eltöltött évek után pedig tanári pályára léptem, melyet ma sem hagytam el.

– Hosszú éveket töltött a pedagóguspályán. Milyen tapasztalatokat szerzett?

– Mint említettem, pedagóguscsaládban nevelkedtem, kívülről is ismertem ezt a pályát, a szépségeivel és árnyoldalaival együtt. Nem könnyű ez a hivatás, ezt be kell ismernem, sőt sokszor nehéz is. De amikor azt látod, hogy a tanítványaidnak sikerei vannak, hogy az egykori diákok felnőve a pedagógus pályát választják, akkor tudod, hogy megéri csinálni. 1985-ben hagytam fel a műemlékvédelmi munkámmal, ekkor kerültem a pedagógusi pályára. Kezdetben a badalói iskolában történelem-földrajz szakos tanárként tevékenykedtem. Időközben az akkori igazgató egy másik iskolába került, így én vettem át az intézmény vezetését. Sok tervem volt akkoriban, új oktatási módszereket szerettem volna itthon meghonosítani, részt vettem a KMKSZ Badalói Alapszervezetének létrehozásában, próbáltuk a magyar kultúra értékeit minél szélesebb körben megismertetni.

– Majd a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója lett.

– A rendszerváltás éveiben aktív szerepet játszottam a kulturális élet fellendítése terén, így felfigyelt rám az oktatási osztály akkori vezetője, aki felkért a gimnázium igazgatói posztjára. Talán még sokan emlékeznek az iskola akkori állapotára, amely enyhén szólva sem volt megfelelő. Azonban nagyon jó tanári karunk volt és nagyon tehetséges gyermekeink, akikkel megérte együtt dolgozni. A gimnázium fennállása óta eltelt harminc év, sok minden változott, büszkén mondhatom, hogy ma is kiváló tanáraink vannak. Sikerült felújítanunk az épületet, a tetőszerkezetet, a nyílászárókat, a fűtési rendszert, majd két magas színvonalon felszerelt informatika termet és egy informatika laboratóriumot is kialakíthattunk. Ezek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a tanítványainkat megfelelő körülmények között magas tudással vértezhessük fel.

– Hogyan oldották meg a távoktatással felmerülő nehézségeket?

– Mint említettem, megfelelően felszerelt informatika teremmel rendelkezünk, ennek megfelelően diákjaink is rutinosabbak az online feladatok megoldása terén. Hála Istennek, sok nehézségünk nem akadt. Úgy a tanáraink, mint a gyerekek könnyen vették az akadályokat, és maradéktalanul meg tudtuk tartani a tanórákat. Személyes véleményem azonban, hogy nem célszerű hosszú távon az online oktatás, a személyes kontaktus tanár és diák között nagyon fontos, ez egyfajta bizalmi viszony is, amelyet az online tér nem tud pótolni.

– Emellett az intézmény új szárnya is épül…

– A jelenlegi épület az intézmény elindulása előtt kollégiumként működött. A helyiségek is hálószobáknak feleltek meg, ezeket alakítottuk át tantermekké. Azonban mindig terveink között szerepelt a bővítés, hogy kényelmesen, megfelelő körülmények között tanulhassunk. Több éven keresztül próbáltunk anyagi forráshoz jutni több-kevesebb sikerrel. A tavalyi évben pedig Magyarország kormánya és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, továbbá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány támogatásával elkezdődhetett az intézmény új szárnyának építése. Reményeink szerint a jövő tanévet már abban az épületben kezdhetjük meg, de a jelenlegi szárnyat sem fogjuk lezárni.

– Mit jelent önnek a hivatása?

– Számomra ez az élet, nem is tudnék mással foglalkozni. Nekünk, tanároknak nem ér véget a munkanap az utolsó csengővel, utána is még rengeteg teendő akad. Igazgatóként pedig minden egyes apróságra oda kell figyelnem, de úgy érzem, hogy megéri. Nekem a gimnázium olyan, mintha az egyik gyermekem lenne.

– Mi pedig további sikereket kívánunk!

Kurmay Anita

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 39. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés