HáziPatika.com

| 2021. 10. 21. – 15:49 | Magyarország |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Honnan tudhatjuk, hogy nincs elegendő a szervezetünkben ebből az esszenciális nyomelemből? Mutatjuk a jellemző tüneteket.

Jódra van szükségünk a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, az anyagcsere és a vérkeringés szabályozásához, illetve az idegrendszer működéséhez, így nem túlzás azt állítani, hogy létfontosságú nyomelemről van szó. A jódszükséglet életszakaszonként változik: a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint felnőtteknek napi 150 mikrogramm az ideális mennyiség, ami terhesség alatt napi 220, szoptatáskor pedig napi 290 mikrogrammra nő. Kiváló jódforrás a tengeri só, a tej, a sajt, a tojás valamint a tengeri halak is - írja a Házipatika.com.

Bár a jódhiány ma már kevésbé gyakori, a világ lakosságának 30 százaléka még mindig veszélyeztetettnek számít (például a várandós nők, vagy a vegán, vegetáriánus diétát tartók), figyelmeztet az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA). De honnan tudhatjuk, hogy mi is érintettek vagyunk? Például abból, hogy az alábbi tüneteket tapasztaljuk. 

Fáradtság

Egyes tanulmányok szerint azoknak az embereknek a 80 százaléka, akiknek a szervezetében alacsony a pajzsmirigyhormonok szintje - amely, mint írtuk, a jódhiány következménye is lehet -, fáradtnak, lomhának és gyengének érzi magát. A pajzsmirigyhormonok segítenek a szervezetnek az energiatermelésben, amikor azonban alacsony a szintjük, a szervezet nem tud annyi energiát előállítani, mint általában. Ennek okán az energiaszintünk csökken, és gyengének érezhetjük magunkat.

Váratlan súlygyarapodás

Ez is akkor fordulhat elő, ha nincs elegendő jód a szervezetünkben a pajzsmirigyhormonok előállításához. A pajzsmirigyhormonok segítenek az anyagcsere sebességének szabályozásában, vagyis abban a folyamatban, amely során a szervezet energiává és hővé alakítja a táplálékot. Amikor a pajzsmirigyhormonok szintje alacsony, a testünk nyugalmi állapotban kevesebb kalóriát éget el, így az elfogyasztott ételekből több kalória raktározódik el zsírként.

Hajhullás

A pajzsmirigyhormonok a szőrtüszők növekedésének szabályozásában is részt vesznek. Ha a szintjük alacsony, a hajhagymák regenerálódása leállhat, ami idővel hajhulláshoz vezethet - ez az oka annak, hogy ha valakinél jódhiány áll fent, akkor azt fogja észrevenni, hogy egyre több hajszálat veszít. Egy 700 ember részvételével zajlott vizsgálat például arra az eredményre jutott, hogy az alacsony pajzsmirigyhormonszintű alanyok 30 százalékánál jelentkezett hajhullás. Hozzá kell tenni, hogy olyan kutatások is születtek, amelyek eredményei szerint az alacsony pajzsmirigyhormonszint csak azoknál idézhet elő hajhullást, akiknek a családjában már előfordult ilyen probléma.

Száraz, hámló bőr

A száraz, hámló bőr ugyancsak sok jódhiányos ember "védjegye", egyes tanulmányok szerint az alacsony pajzsmirigyhormonszintű emberek akár 77 százalékánál is előfordulhat a panasz. A jódot tartalmazó pajzsmirigyhormonok segítik a bőrsejtek regenerálódását: ha azonban a pajzsmirigyhormonszint alacsony, a regenerálódás nem működik olyan olajozottan, így a bőr szárazzá válik, hámlik. Emellett a pajzsmirigyhormonok hozzájárulnak a verejtékezés szabályozásához is: ez azért fontos, mert az alacsonyabb pajzsmirigyhormonszintű emberek, például a jódhiányban szenvedők, hajlamosak kevesebbet izzadni, mint azok, akiknél normális a pajzsmirigyhormonok szintje. Tekintettel arra, hogy az izzadság segít nedvesen és hidratáltan tartani a bőrt, az izzadás hiánya lehet a másik oka annak, hogy a száraz, hámló bőr a jódhiány gyakori tünete.

Lelassult szívverés

A pulzusszám azt mutatja, hányszor ver a szívünk percenként - amit azonban a jód szintje befolyásolhat. Ha túl alacsony, akkor a szívünk a szokásosnál lassabban, míg ha túl magas, akkor gyorsabban ver. Kiemelendő, hogy a súlyos jódhiány abnormálisan lelassíthatja a szívverést, amitől gyengének, fáradtnak érezhetjük magunkat, esetleg szédülhetünk, el is ájulhatunk.

Tanulási és memóriaproblémák

A jódhiány negatív hatással lehet a tanulási készségünkre és a memóriánkra is. Egy több mint 1000 felnőtt bevonásával végzett vizsgálat szerint a magasabb pajzsmirigyhormonszinttel rendelkezők jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken, mint azok, akiknél alacsonyabb volt a pajzsmirigyhormonok szintje. A pajzsmirigyhormonok segítik az agy növekedését és fejlődését, nem meglepő tehát, hogy jódhiány esetén az agy nem tud úgy teljesíteni, ahogy kellene. Sőt, tanulmányok arra is rámutattak, hogy a hippokampusz, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában, kisebbnek tűnik azoknál, akiknek alacsony a pajzsmirigyhormonszintje.

Problémák terhesség alatt

A várandós nőknél nagy a jódhiány kockázata, hiszen nemcsak saját, de gyermekük jódszükségletét is ki kell elégíteniük. A megnövekedett jódigény a szoptatás alatt is fennáll, mivel a csecsemők az anyatejen keresztül jutnak hozzá ehhez a fontos nyomelemhez. Ha a terhesség és a szoptatás alatt nem fogyasztunk elegendő jódot, az mind az anya, mind a baba számára komoly problémákat okozhat. Az anyák a pajzsmirigy-alulműködés tüneteit tapasztalhatják, ilyen például a gyengeség, fáradtság és hidegérzet, eközben a csecsemőknél a jódhiány hátráltathatja a fizikai növekedést és az agy fejlődését. Továbbá a súlyos jódhiány növelheti a halvaszületés kockázatát.

Menstruációs gondok

Jódhiány következtében a menstruációs vérzés erősebbé, a ciklus rendszertelenebbé válhat. Mint a jódhiány legtöbb tünete, ezek is összefüggenek a pajzsmirigyhormonok alacsony szintjével. Egy vizsgálatban az alacsony pajzsmirigyhormonszintű nők 68 százalékának volt rendszertelen a ciklusa, míg az egészséges nőknél ez az arány csak 12 százalék volt. A kutatások azt is kimutatták, hogy az alacsony pajzsmirigyhormonszintű nőknél gyakoribbak az erős vérzéssel járó menstruációs ciklusok.

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés