MTI

| 2021. 10. 21. – 12:17 | Magyarország |
A magyar diplomácia vezetője kiemelte, hogy az Egyesült Államok a második legnagyobb befektetői csoport az országban. Fotó: Internet

Hirdetés

Sikertörténetnek nevezte a magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatok elmúlt tíz évét az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) VII. Business Meets Government Summit elnevezésű budapesti üzleti konferenciáján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megnyitó beszédében csütörtökön.

A magyar diplomácia vezetője kiemelte, hogy az Egyesült Államok a második legnagyobb befektetői csoport az országban: 1700 amerikai székhelyű vállalat 106 ezer magyar munkavállalót alkalmaz - írja az MTI.

A Magyarországra irányuló külföldi működőtőke (FDI) 10 százalékát amerikai befektetők hozták.

A külügyminiszter aláhúzta, hogy a magyar kormány 88 amerikai vállalattal kötött befektetési együttműködési megállapodást 2015 óta, amelynek eredményeképpen 1,4 milliárd dollár befektetés érkezett az Egyesült Államokból.

A Coca-Cola Company volt az első amerikai vállalat, amelyik stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal, azóta már összesen 14 amerikai cég írt alá hasonló egyezményt, amelyek 15 400 munkahelyet érintettek.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy 2010 és 2020 között 68 százalékkal növekedett a magyar-amerikai kereskedelem volumene, ennek alapján sikertörténetnek nevezte a magyar-amerikai üzleti és gazdasági együttműködést. Az Egyesült Államokba irányuló magyar export 2020-ban elérte a 3,6 milliárd dollárt, amely 86 százalékos növekedés 2010-hez képest. Idén várhatóan még jobb lesz a helyzet: sosem volt még magasabb az Amerikába irányuló magyar export, mint 2021 első hét hónapjában - közölte.

Az Egyesült Államok jelenleg a második legnagyobb exportpiac és a második legfontosabb kereskedelmi partner az Európai Unión (EU) kívül - mondta.

A külügyminiszter rámutatott: az AmCham 2021 és 2025 közötti időszakra szóló stratégiai munkaterve négy nagy területre összpontosít: digitalizáció, innováció, termelékenység, fenntarthatóság. Mivel ezek nagyrészt megegyeznek a magyar kormány céljaival, ezért ezek képezhetik majd a jövőbeli együttműködés alapjait is.

Szijjártó Péter a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésre utalva kijelentette, hogy az elmúlt másfél év nagyon nehéz volt minden ország, így Magyarország számára is.

A kormány már a pandémia legelején felismerte, hogy a fertőzés nemcsak az egészségügyet fogja megterhelni, hanem gazdasági válságot fog okozni - fejtette ki.

A tárcavezető felidézte a 2020. márciusi gazdaságpolitikai vitákat, hogy az államnak a munkanélküliségi járulékot vagy a munkahelyek megtartását kell-e finanszíroznia. A kormány az utóbbi mellett döntött, és - ahogy a miniszter fogalmazott -, talán a legnagyobb magyar kormányzati befektetés-élénkítési programot állította össze.

Ennek eredményeképpen 1435 vállalat hajtott végre befektetést ittt, és vállalta, hogy nem szüntet meg munkahelyeket. Tavaly 1700 milliárd forint befektetés érkezett ide, amellyel 270 ezer munkahelyet mentettek meg. Szijjártó Péter külön megköszönte annak a 22 amerikai vállalatnak a munkáját, amely 14 ezer munkahely megmentését vállalta.

Elmondta, 2020-ban folytatódott a kormányzati befektetésélénkítési program: a kormány tavaly 15 megállapodást írt alá amerikai vállalatokkal, amely a második legnagyobb ilyen szám, és 220 millió dolláros befektetési volument jelentett. Ennek eredményeképpen tavaly az amerikai cégek teremtették a legtöbb új munkahelyet hazánkban - közölte.

A miniszter azt is kiemelte, hogy Magyarországon sosem volt még ekkora növekedés egy negyedéven belül, mint 2021 második negyedévében, amikor 18 százalékkal nőtt a gazdaság. Ma dolgoznak a legtöbben az országban 1989 óta, és a magyar gazdaság nyáron elérte a járvány előtti teljesítménye mértékét, amelyet a globális gazdaság csak 2022 végére fog elérni az előrejelzések szerint.

A magyar gazdaság tehát másfél éves előnyre tett szert - mondta el.

Ennek okaiként említette, hogy a járvány elején a magyar kormány gyorsan haladt az oltási programmal, és emiatt az EU-ban elsőként, az EU átlaghoz képest 2 hónappal korábban szüntethette meg a korlátozó intézkedéseket. Ez nem elhanyagolható jelentőségű eredmény, hiszen a magyarországi korlátozások naponta 30 millió eurós veszteséget jelentettek a nemzetgazdaságnak - húzta alá.

A kormány és a vállalatok együttműködése megőrizte a magyarországi munkahelyeket, ezért túlzás nélkül kijelenthető, hogy Magyarország a globális gazdaság egyik nyertese - mondta a miniszter.

Közölte, a magyar kormány egyik vállalása volt, hogy 1 millió munkahelyet teremt 2010 és 2020 között, a másik, hogy több munkahelyet teremt, mint amennyit elveszített a járvány miatt. A kormány mindkét ígéretet teljesítette.

A célkitűzések között említette, hogy a magyar felsőoktatásnak versenyképesebbnek és gyorsabbnak kell lennie a digitalizációban.

A kormányzati támogatásokról szólva elmondta, hogy az ösztöndíjas PhD doktori hallgatói helyek számát 1200-ről 2000-re növelték. A kormány 2021-2026 között 4,9 milliárd dollárt, azaz négyszer annyit költ a felsőoktatás modernizációjára, mint korábban. További 1,2 milliárd dollárt fordítanak kutatás-fejlesztésre és nemzeti laboratóriumok létrehozására, illetve 560 millió dollárt a szakképzési rendszer modernizációjára.

Kiemelte, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítja majd a kormány kutatás-fejlesztés-innovációs területre.

A kamara tagjaihoz fordulva még szorosabb együttműködés kialakítását kérte a gazdaság és a felsőoktatási rendszer képviselői között.

Az energiabiztonságról elmondta, hogy a kulcs a biztonságos és megbízható földgázellátás biztosítása, amelyet a három héttel ezelőtt a Gazprom orosz nagyvállalattal aláírt megállapodás biztosít majd. Többek között ezzel fogják biztosítani, hogy a magyar háztartások rezsiköltsége a jövőben sem fog emelkedni - mondta.

Hirdetés

Forrás

MTI

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés