Kárpátinfo hetilap


| 2021. 10. 23. – 14:54 | Kárpátalja |
Nagy- és dédszüleink idején a szüret már szeptember első felében megtörtént. Ám most az egyre inkább érezhető éghajlatváltozás miatt ez is kitolódott.

Hirdetés

Vidékünkön hamarosan véget ér a csemegeszőlő betakarítása. Nagy- és dédszüleink idején a kosarazás – mert akkor még így hívták – általában már szeptember első felében megtörtént. Ám most az egyre inkább érezhető éghajlatváltozás miatt ez is kitolódott.

– Tény, hogy az idén megtapasztalt markánsan hideg tavasz mintegy három hétre visszavetette a csemegeszőlő fejlődését – magyarázza Jakab Sándor, aki bő négy esztendővel ezelőtt a Beregsomi-Zápszonyi-hegyen található birtokán csemegeszőlő-ültetvényt létesített. A több mint másfél hektáros tábla azóta méltán nyerte el az édenkert elnevezést, hisz az itt található különböző érésidejű, közel harminc fajta csemegeszőlő látványa valóban hasonlíthat az egykor volt paradicsomi állapotokhoz.

– A csemegeszőlő tekintetében az utóbbi időben nagyot változott a világ. Különösen Európának ezen a táján: úgy tapasztalom, hogy csak a nagyfürtű, nagybogyójú roppanós, magvakat alig vagy egyáltalán nem tartalmazó szőlő a kelendő. Mindez igaz?

– A nagy fürt és a nagy bogyó nálunk is mindenképpen meghatározó, akárcsak az öreg kontinens többi részén – hangzik a válasz. – Azért a szőlő íze sem másodlagos, erre számos példát tudok mondani. Például a Velesz elnevezésű fajta az átlagosnál kisebb bogyójú, ám intenzív muskotályos ízével mindenkit elbűvöl.

– Aki Kárpátalján manapság csemegeszőlőtermesztésére adja a fejét, annak mire kell ügyelnie elsősorban?

– Ebben az ágazatban maximálisan érvényesülnek a minőségi elvárások. Nálunk ez a már említett tulajdonságok mellett azt is jelenti, hogy a pulton hosszan tartható, messzibbre szállítható az áru. S ha valaki a csemegeszőlő-termesztéssel kötelezi el magát, az jól teszi, ha mind a korai, mind a középérésű, mind a késői fajtákból telepít, szinte egyforma mennyiségben. Mert idén például nem a korai, hanem inkább a középérésű és a kései fajták voltak a nyerők. Mindegyik év más és más, ezt nem lehet előre kiszámítani. A minőségi csemegeszőlő-termesztésnek emellett számos összetevője van.

– Elárulná, melyek ezek?

– Kezdődik mindez a tavaszi lemosó permetezéssel, a szakszerű metszéssel, műtrágyázással, virágzáskor a kötődés és a bogyónövekedést elősegítő szerek kipermetezésével, a zsendülést megelőzően a fürtválogatással, no meg azzal, hogy nem sokkal később a fürtzónából a gyorsabb érés és színeződés érdekében eltávolítjuk a levelek jelentős részét. A szőlő szereti az árnyékot, mondták a régiek, majd hozzátették: a gazda árnyékát. Ma is állandóan ott kell tevékenykedni az ültetvényben.

– Az itteni termés hány százaléka kerül a megyében értékesítésre, és mennyi jut el a hágón túli fogyasztókhoz?

– Mivel régóta figyelemmel követem ezeket a piaci folyamatokat, biztosan állíthatom, hogy évente változik a helyzet. Ám nagyjából 40-60 százalék az arány a hozzánk közel eső, de már a Kárpátokon túli területek javára. Mindamellett én is meghökkenek, amikor több száz kilométerről, az ország belsejéből hívnak, hogy tőlem szeretnének szőlőt vásárolni. Elárulom, hogy tagja vagyok annak fészbukcsoportnak, amelyik több mint száz ukrajnai csemegeszőlő-termesztőt, illetve az ezeknek a termékeknek a forgalmazásával foglalkozó kereskedőt, viszonteladót tömörít. Nyilvánvaló, az nem elegendő, hogy valaki az általam az internetre felrakott fotókat nézegetve kapjon kedvet több mázsa szőlő megvásárlására. Ehhez személyes tapasztalat kell. Nyaranta igen sokan megkeresnek engem a közelben található Kaszonyi Termálfürdő vendégei közül, akik aztán elviszik szerte Ukrajnába a Kárpátalján termesztett csemegeszőlő jó hírét.

– Mint korábbi beszélgetésünk során elárulta, főként a keleti fajtákat favorizálja.

– Való igaz. Ültetvényünkben majdnem harmincféle csemegeszőlő található, ám közöttük csak elvétve akad magyar nemesítésű. Mi, termelők, egymás között elismerjük, hogy a magyar nemesítésű fajták ízvilága messze felülmúlja mind az ukrán, mind az orosz fajtákét, ám látvány tekintetében ez utóbbiak a versenyképesebbek. Márpedig tudjuk, hogy a vevő a szemével vásárol. A keleti fajtáknál a bogyók formája és mérete igen változatos, vannak köztük megnyúltak, hegyesek, magnélküliek. Színük is különböző: a fehértől a rózsaszínen át a kék szőlőig sokféle árnyalatban előfordulnak. Fagytűrő képességük sokszor kiemelkedő, mint ahogy a gombás betegségekkel szemben is jól ellenállnak. Szerencsés helyzetben vagyunk, hisz mint mondottam, Kárpátalján az ukrán nemesítésű csemegeszőlő íze is kiváló. Megvallom őszintén, már magam sem tudom a nálunk fellelhető fajták számát követni, mivel évente akár 25-30 új fajtát is szelektálnak. Ez úgy lehetséges, hogy az ukrán fajták nemesítése után a szakemberek gyakran nem várják meg annak állami elismerését, a fajtajegyzékbe való felvételét, hanem nyomban elkezdik a frissen kifejlesztett fajták szaporítását és értékesítését. Ez ugyan hatalmas kockázattal jár, ám minden érintett számol vele. Abban az országban, ahol a családi gazdaságok a szőlő telepítésekor sem állami támogatásra, sem kedvezményes banki kölcsönre nem számíthatnak, ezt a rizikót be kell vállalni.

– Minden termelő rémálma, hogy egyszer csak telítetté válik a piac, és portékája az idénynek abban a részében eladhatatlanná válik.

– Bizony a fóliás zöldségkertészek gyakran szembesülnek ezzel a ténnyel. Ám meglátásom szerint a csemegeszőlő tekintetében még messze vagyunk ettől. Tavaly a kisebb, friss fogyasztásra kevésbé alkalmas fürtök nálam is a présbe kerültek, és must, illetve bor készült belőlük. Az egyik barátom, aki gyümölcspréssel, pasztörizáló berendezéssel és megfelelő csomagológéppel rendelkezik, nemrég felajánlotta, hogy az idei fölöslegből szőlőlevet készít, amelyet megpróbál majd a többi gyümölcslével együtt értékesíteni.

Régóta foglalkozom más gyümölcsök termesztésével, s így pontosan tudom, hogy a vevők nálunk is a kiváló minőségű árut keresik elsősorban. Márpedig ahhoz, hogy ezt sikerüljön előállítani, időnként nem csupán felkészültségre, hanem komoly elszántságra és kitartásra is szükség van.

Kovács Elemér

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 42. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés