Origo
| 2021. 10. 23. – 13:00 | Világ |
A kínai Csang'o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetminták elemzése egy új holdi bazalttípust tárt fel. Fotó: Internet

Hirdetés

A kínai Csang'o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetminták elemzése egy új holdi bazalttípust tárt fel, olyat, amely különbözik a korábbi Apollo- és Luna-holdmissziók által gyűjtött bazaltmintáktól.

A Kínai Tudományos Akadémia csillagászai elemezték a Csang'o-5 űrszonda által a Holdon 2020 decemberében gyűjtött 10-500 mikron (egy bankkártya vastagságának egynegyede) méretű kőzeteket, és megállapították, hogy jellemzőik nagyjából a bazaltra, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetre hasonlítanak - írja az Origo.

Ám a Földön eddig talált magnéziumban és vasban gazdag bazaltokkal ellentétben, a holdi bazaltban kevés a magnézium és magas a vas-oxid-tartalom.

"Ez a bazalt egy új osztályát jelenti" - mondta Li Csun-laj, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője, hozzátéve, hogy az újonnan azonosított bazaltminták különböznek a korábbi holdmissziók által gyűjtött mintáktól. Ez elvezethet a holdi vulkanikus tevékenységének jobb megértéséhez.

Az amerikai Apollo- és a szovjet Luna-missziók által évtizedekkel ezelőtt gyűjtött holdkőzetek az égitest történetébe és fejlődésébe nyújtottak betekintést, de ezek a minták a Hold egy alacsonyan fekvő térségéből származnak, amely nem jellemzi a teljes holdfelszínt - tette hozzá Li.

A kínai holdmisszió által gyűjtött kőzetminták egy közepes magasságú térségből, az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) elnevezésű nagy kiterjedésű lávamező sötét és sík területéről származnak. A kutatók szerint nagyon valószínű, hogy ez a terület bizonyítékot őriz a legkorábbi holdi vulkanikus tevékenységről.

A Csang'o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre.

Kína a kőzetmintákból 17 grammnyit átadott 13 másik intézménynek tudományos kutatás céljára.

Ausztrál kutatók vizsgálata megállapította, hogy a minták nagyjából kétmilliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban Földre hozott kőzetek.

Ez azt jelenti, hogy a vulkanikus tevékenység a holdon 800-900 millió évvel hosszabb idejű a korábban véltnél. 

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés