Kárpátinfo hetilap


| 2021. 10. 25. – 11:58 | Kárpátalja |
Beregszászon a vasútállomás mellett felállított ötvenhatos emlékműnél is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. Fotó: Kovács Elemér

Hirdetés

A második világháborút követően hiába húzták fel a vasfüggönyt a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarok és az anyaország között, ellenségeink mégsem tudták megakadályozni, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nemzet közös dicső tettévé váljon, hangzott el Beregszászon a vasútállomás mellett felállított ötvenhatos emlékműnél. A magyarországi hazafiakkal való együttérzésüket a kárpátaljaiak ezrei nem csupán a rádióadásokat hallgatva, a pesti srácokért imádkozva fejezték ki, hanem tevőlegesen is. Ellenálló csoportokat szervezve, röplapokon követelték, hogy a szovjetek hagyják békén a szabadságért és a nemzeti függetlenségért küzdő magyar népünket.

Azt 1956-os forradalom és szabadságharc kulcsszereplőivé azok a fiatalok váltak, akik a világégés után szüleik és saját sorsuk révén megtapasztalták, hogy valójában milyen is a kommunisták uralma. Ez együtt járt az egyéni méltóság sárba tiprásával, a magántulajdon eltörlésével, az osztályidegennek kikiáltott emberek tömeges internálásával, a padláslesöprésekkel, mutatott rá Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. A fiatalok nem hallgattak tovább, felemelték fejüket és tömegével vonultak ki az utcákra, hogy emberhez méltó életet követeljenek. S amikor kellett, akkor felvállalták a fegyveres harcot is. Jelképes ez a helyszín, ahol most állunk, folytatta az elnök asszony. Szovjet tankok tucatjait itt vagonírozták be s küldték Magyarországra. A forradalom leverésére induló harckocsik másik része szintén itt vonult el a tőlünk kőhajtásnyira levő országúton a határ a felé. A kárpátaljai magyarok tehát előbb értesültek a szovjetek galád szándékáról, mint az anyaországi testvéreik.

A pesti srácok, a nagyvárosi diákság, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai, sok névtelen szabadságharcos nagy áldozatot hozott, a legdrágábbat, életüket áldozták föl egy leendő szabad, független és demokratikus Magyarországért, hangsúlyozta ünnepi beszédében Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja. Ma itt, Kárpátalján ugyanakkor különös kegyelettel kell megemlékeznünk a beregi, ugocsai, ungi és marámarosi haza hős szülötteiről, 1956 nemzeti kisebbségben élő magyar hőseiről és áldozatairól. Kárpátaljai magyar honfitársaink nemzeti tanúságtétele különösen drága, különösen felemelő az utókor magyarjainak, hiszen az ő helyzetük még sokkal rosszabb, sokkal mostohább volt, mint az anyaországi nemzettársaiké. Elevenen élt még az 1944-es megtorlások, a gyanútlan lakosságra rátörő szovjet katonai terror, a málenykij robot emléke. Honfitársainknak a társadalom egészét sújtó kommunista diktatúra mellett súlyos nemzeti elnyomatást, jogfosztottságot és diszkriminációt is el kellett szenvedni, fogalmazott a diplomata.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc máig szóló üzenete így hangzik: nincs reménytelen helyzet, még a legkilátástalanabbnak tűnő szituációból is van kiút, fogalmazott Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere. Akkor, 65 évvel ezelőtt a magyarok nagyszerű, világra szóló kezdeményezését a szovjet tankoknak sikerült eltiporniuk. Ennek ellenére most, 2021 őszén a magyarság egységesebb, mint valaha. A kárpátaljai magyar nemzetrész tagjai magukon érzik az anyaország óvó és bátorító tekintetét, rendre megtapasztalják azt a segítséget, mely a szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz elengedhetetlen.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára megelégedettséggel nyugtázta, hogy a rendszerváltás óta felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik már az iskolákban tanulhatott az ’56-os eseményekről, a magyarok bátor kiállásáról.

A mai fiatalok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy személyesen találkozhatnak a véres küzdelem szereplőivel, tőlük kaphatnak hiteles információt az akkor történtekről. Ezért is nagy a mi generációnk felelőssége, hogy ezeket az élményeket átadjuk az utánunk jövőknek.

A hazaszerető ember mindig bízik a nemzetben, ez a nagy igazság nyert megerősítést 1956 októberében, mutatott rá beszédében Váradi Natália, a Rákóczi Főiskola tanára, az 1956-os események kárpátaljai kutatója. Aki a továbbiakban arról szólt, hogy a pesti barikádokon halált megvető bátorsággal küzdők nem hősöknek születtek. Csupán annyi történt, hogy bennük ott volt a végtelen szabadságvágy és ott munkálkodott a zsarnokság elleni olthatatlan gyűlölet. Emléküket akkor őrizzük meg méltó módon, ha lelkünkben mi magunk is tovább éltetjük ezt a tüzet.

A koszorúzással egybekötött megemlékezést Ferenci Attila, a beregszászi magyar színház színészének szavalata tette még felemelőbbé.

Kovács Elemér

Hirdetés

  • Ötvenhatos megemlékezés Beregszászban
  • Ötvenhatos megemlékezés Beregszászban
  • Ötvenhatos megemlékezés Beregszászban

  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 43. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés