Origo
| 2021. 10. 26. – 13:00 | Világ |
Alapvető ellentmondás látszik a kérdésben, pedig van rá magyarázat. Hasonló játszódott le a 2008-as pénzügyi válságban. Fotó: Internet

Hirdetés

Miközben manapság egyre több szó esik a kriptovalutákról, és a digitális fizetési megoldások elterjedéséről, kevesebb hír szól arról, hogy a hagyományos fizikai készpénz továbbra is alapvető fontosságú a világban, főként válságos időkben.

Bármilyen mértékben is emelkedett a kriptovaluták, főként a bitcoin, valamint a különböző digitális fizetőeszközök és fizetési megoldások népszerűsége, a hagyományos készpénz még mindig tartja magát a világgazdaság csúcsán - írja az Origo.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) nemrég kiadott jelentéséből például kiderül,

hogy a legnagyobb gazdaságok több mint felében továbbra is emelkedő trendet mutat a kemény valuták nyomtatása.

Ezzel egy időben viszont az is igaz, hogy az emberiség jelentős része egyre kevesebbszer fizet fizikai bankjegyekkel és érmékkel. 

A bankkártyák és az okostelefonok népszerűsége nő a fizikai pénztárcákhoz képest.

Mindez felveti azt a kérdést, hogy miként lehetséges a digitális fizetések népszerűségének növekedése, és ezzel egy időben a pénznyomtatás fokozódása. A Quartz.com elemzése szerint a háttérben egy szó áll: a félelem.

Nő vagy csökken a készpénzhasználat mértéke?

Érdemes azonban ránézni a számokra is, hogy világos legyen, pontosan miről is van szó. Idén szeptemberben például a forgalomban lévő amerikai dollár összmennyisége 25 százalékkal haladta meg a két évvel ezelőtti szintet.

Ugyanakkor némileg korábban, 2020-ban az amerikai pénzügyi tranzakciók 19 százalékát készpénzben bonyolították, ami 26 százalékos csökkenés volt az egy évvel korábbi szinthez képest. 

A BIS tagországaiban, 2019-ben, a bankkártyás tranzakciók összmennyisége 15.000 milliárd dollár volt.
Svédországban, ahol hosszú ideje szorul vissza a hagyományos készpénzhasználat, a GDP-hez viszonyított készpénzforgalom mindössze 1 százalékra tehető.

Ezzel szemben Japánban, ahol továbbra is igen erősen tatja magát a készpénz, ugyanez az arány 21 százalék. 

Indiában pedig 2020 novemberében a forgalomban lévő készpénz összértéke elérte a 356 milliárd dollárt, ami új rekordnak számított.

Mindezek alapján úgy tűnik, igen komoly (elsőre talán ellentmondásosnak látszó) megoszlás érzékelhető a globális pénzhasználatban. A Cornell University professzora, Eswar Prasad szerint azonban nincs ebben semmi meglepő. Egyszerűen arról van szó, hogy a készpénzfelhalmozás (még ha a készpénzes fizetés nem is) azért emelkedhetett például a koronavírus-járvány időszakában, mert sokan a készpénzt érzik a lehető legbiztonságosabb értékőrzőnek.

"Vagyis egyáltalán nem meglepő, hogy bizonytalan időszakban az emberek inkább a készpénzben bíznak" – véli Prasad.

Általában viszont számos, nagyon különböző tényező növelheti a készpénz népszerűségét a világban. Az esetleges természeti katasztrófáktól vagy infrastrukturális összeomlásoktól való félelem mellett közrejátszhat a bankok vagy a kormányzat iránt érzett bizalmatlanság, de akár az adófizetés elkerülésének szándéka is.

Mindazonáltal – teszi hozzá a szakember – a járvány hatalmas lendületet adott a digitális fizetési megoldások elterjedésének is. Ez ugyanis egyszerűbb és gyorsabb, mint a klasszikus készpénz, ráadásul világszerte egyre több vállalat dönt úgy, hogy már nem is fogad el fizikai fizetőeszközt.

Különös táncot jár az amerikai dollár

Ha a két folyamat (a készpénzfelhalmozás és a digitális fizetési megoldások terjedése) együttese még mindig különösnek tűnik, akkor érdemes megnézni, mi történik az amerikai dollárral az USA-ban.

Ez azt jelenti, hogy az amerikai lakosság sokkal inkább megtakarítási vagy felhalmozási célból tart magánál készpénzt, és sokkal kevésbé azért, hogy konkrétan fizessen vele a boltban.

Ahogy egyébként kitört a koronavírus-járvány, a fizikai dollárbankjegyek iránt is jelentősen megnőtt a kereslet.

Több készpénz lett, maradhat?

A BIS elemzése rámutatott, egészen hasonló folyamat ment végbe 2008-ban, a pénzügyi válság idején.

Az emberek ugyanis akkor hirtelen nagyon szkeptikusak lettek a bankokkal kapcsolatban, és elkezdtek egyre több fizikai készpénzt tartani maguknál.

Ráadásul pont az történt, ami várható volt: nem a kis dollárcímletek, hanem a legnagyobbak iránt nőtt meg hirtelen a kereslet. Vagyis az amerikai lakosság kifejezetten felhalmozási célból tartott magánál jelentős mennyiségű készpénzt, nem azért, hogy kikerülje a bank- vagy hitelkártyás fizetést az üzletekben. A fentiek alapján úgy tűnik, bármennyire is népszerűek a kriptovaluták vagy a digitális fizetési megoldások, a hagyományos fizikai készpénz valószínűleg még jó ideig velünk marad.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés