Origo
| 2021. 10. 04. – 11:30 | Afganisztán |
Május elsején, csaknem húsz év után, az Egyesült Államok és NATO szövetségesei hivatalosan is megkezdték csapataik kivonását az országból. Fotó: Internet

Hirdetés

Az elmúlt 20 évben főleg az USA és más országok biztosították az afgán kormány költségvetésének túlnyomó részét. Most, hogy a nyugati segítség korlátozott és a jegybanki devizatartalékok dollármilliárdjait is befagyasztották, a táliboknak más módokat kell találniuk az állami gépezet, a lakosság és az infrastruktúra fenntartására.

Összeállításunkban megvizsgáltuk azt a kérdést, hogy vajon miből tudnák finanszírozni a tálibok irányításuk alá került Afganisztánt? - közli az Origo.

Nagy változást hozott az idei év Afganisztán életében.

Május elsején, csaknem húsz év után, az Egyesült Államok és NATO szövetségesei hivatalosan is megkezdték csapataik kivonását az országból. Tavasz óta fokozódtak a támadások az afgán biztonsági erők ellen, és a 2001-ben elűzött tálibok végül elérték céljukat, és augusztus végén visszatérhettek a kormányrúdhoz. 

Míg a világ a 2001. szeptember 11-i merényletek huszadik évfordulójára emlékezett, eközben a tálibok koráni idézettel díszített fehér zászlaját ünnepélyesen felvonták az afgán elnöki palotára. A megalakult kormányt a nemzetközi közösség egyelőre nagy csalódással fogadta, leginkább el sem ismerve legitimitását.

A nyugati szakértők attól tartanak, hogy a kizárólag férfiakból álló új vezetés stílusa hasonló lesz a 1996-tól 2001-ig tartó egykori tálib kormányzáshoz, amikor az országban az iszlám jog (saría) legszigorúbb változatát alkalmazták. A nők szinte teljesen jogfosztottan éltek, a lakosság legnagyobb része pedig nyomorgott. 

Habár a tálibok a 2019-2020-as pénzügyi évben 1,6 milliárd dollárt (487 milliárd forint) gyűjtöttek különféle forrásokból - főként ópium értékesítéséből, ásványeladásból, valamint külföldi adományozóktól -, amelyekből rengeteg fegyvert vásárolhattak és végül visszahódították Afganisztánt, 

ugyanakkor tény, hogy egy háború megnyerése még mindig könnyebb, mint egy ország vezetése.

Különösen egy olyan országé, amely számos állandósult problémával küzd. Afganisztán ugyanis nagyon szegény, az egy főre jutó éves jövedelem mintegy 500 dollár. Ráadásul a gazdasága is igen kiegyensúlyozatlan. Kevés élelmiszert állít elő még a saját szükségleteinek fedezésére is, és lényegében nincs ipara.

Felmerül tehát a kérdés, hogy a tálibok, akiket a világ egyik leggazdagabb felkelőcsoportjának tartanak, vajon talpon tudják-e tartani a gazdaságot? Miből fogják finanszírozni az irányításuk alá került országot? A Világgazdaság, az AsiaTimes, a BBC, illetve a Reuters beszámolóinak segítségével megvizsgáltuk a tálibok vezette kormány lehetséges bevételi forrásait, amelyek a következők lehetnek:

1. Külföldi segélyek

Az afgán gazdaság már évtizedek óta nagymértékben függ a külföldről érkező anyagi támogatásoktól, a nemzetközi segélyek és fejlesztési támogatások az ország GDP-jének 42 százalékát tették ki 2020-ban és a költségvetési kiadások mintegy háromnegyedét fedezték. Az ENSZ becslései szerint Afganisztánnak több mint 600 millió dollár támogatásra van szüksége az év végéig, hogy az országban elkerüljék a humanitárius katasztrófát. A tálibok szóvivője a napokban kérte a nemzetközi közösség tagjait, hogy továbbra is támogassák az országot, azonban felmerül a kérdés, hogy a többi állam részéről bízhatnak-e egy olyan kormányban, akiknek tagjai számos emberi jogi visszaélést követtek el az elmúlt években.

Egyelőre Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete csaknem 64 millió dollárnyi támogatást jelentett be, míg Heiko Maas német külügyminiszter további félmilliárd euró támogatást helyezett kilátásba Afganisztánnak és a környező országoknak. Ugyanakkor az EU, az Egyesült Államok és más kormányok a segélyeket és befagyasztott tartalékokat szeretnék tőkeáttételként használni a tálibok humanitárius ígéreteinek betartatása érdekében.

2. Drogkereskedelem

A tálibok 2001-es bukása után a hatalomra került Nyugat-párti afgán kormány a nemzetközi közösség segítségével több mint 9 milliárd amerikai dollárt (mintegy 2700 milliárd forintot) költött az ópium alapanyagának számító mákültetvények megsemmisítésére - jórészt eredménytelenül, mert Afganisztán továbbra is a világ legnagyobb ópiummák-termesztő országa, ez a növény pedig a koronavírus-járvány alatt még jelentősebb bevételforrása lett a kiszolgáltatott gazdaságban.Jelenleg az országban állítják elő a világ ópiumtermelésének közel 80 százalékát, és Hilmend a központja az afganisztáni máktermesztésnek, ahol több tucat heroinlabort üzemeltetnek. 

Az ENSZ adatai szerint 2019-ben az ópium betakarítása csaknem 120.000 munkahelyet biztosított Afganisztánban, az afgán ópium becsült éves exportértéke pedig 1,5–3 milliárd dollár (450-900 milliárd forint) volt. Ebből a tálibok 10 százalékos termesztési adót szednek a gazdáktól, de megsápolják az ópiumot kábítószerré alakító laboratóriumokat, valamint a tiltott szereket csempésző kereskedőket is.

A becslések szerint a csoport bevételének 60 százaléka kábítószer-kereskedelemből származik. 

A tálibok éves jövedelmét 2011-től kezdődően az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 400 millió dollárra (120 milliárd forint) becsülte, ami egyes elemzők szerint, az utóbbi években jelentősen megnőtt, és akár 1,5 milliárd dollár (450 milliárd forint) is lehet. Érdekes a helyzet, mert most, hogy uralmuk nemzetközi elismerését kérik a tálibok, kijelentették, hogy a jövőben már nem engedik meg az afgán gazdáknak, hogy ópiummákot termesszenek. Kérdés, hogy látva a kieső milliárdokat, vajon nem gondolhatják-e meg magukat? S vajon mire és hogyan állítanák át a mezőgazdasági termelőket akkor, amikor ez a nyugati országoknak sem sikerült?

3. Ásványok, bányászat

Afganisztán területe gazdag ásványi anyagokban és drágakövekben, amelyek nagy részét az évek óta tartó konfliktus következtében viszont nem termelik ki megfelelően. Az afganisztáni bányaipar becsült értéke legalább 1 milliárd dollár (300 milliárd forint). Eddig a kitermelés nagy részén a tálibok átvették az irányítást vagy pénzt zsaroltak ki a folyamatban lévő legális és illegális bányászati műveletekből. Az ENSZ egy 2014-es jelentése szerint a tálibok évente több mint 10 millió dollár bevételhez jutottak a Helmand körüli 25-30 illegális bányászati projektjükből.

Most, hogy a tálibok teljes mértékben átvették az irányítást Afganisztán felett, akár az ágazat fejlesztésére is törekedhetnek, hogy az az ország háború utáni gazdaságának alapja lehessen. 

Különösen Kína tűnik ki a lehetséges befektetők sorából. A tálibok nemrégiben „legfőbb partnerüknek" nyilvánították az országot. Peking szívesen bányászna fémeket, például lítiumot, vasat, rezet és kobaltot és nem titok, hogy 2021. szeptember 8-án 31 millió dollár (mintegy 9400 millió forint) sürgősségi segélyt adott az új kormánynak. Az ásványok bányászatán kívül a kínai sárkány érdekelt abban is, hogy kiterjessze az új selyemút kezdeményezését Afganisztánra is.

4. Különös adományok

A fentieken kívül, felkelőkként a tálibok eddig nagymértékben támaszkodtak úgynevezett külföldi adományokra is. Ez alatt természetesen nem a nyugati humanitárius pénzek, sokkal inkább a főleg az Öböl-országokból érkező milliók értendők. Emellett több afgán és amerikai tisztviselő régóta azzal vádol bizonyos országokat - köztük Pakisztánt, Iránt, Kínát és Oroszországot -, hogy tőkefinanszírozást nyújtanak a táliboknak. Mindazonáltal a legjelentősebb pénzek kétségtelenül Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és Katarból származó magánszemélyektől érkeztek. Az, hogy ebből a támogatásból a jövőben mekkora mértékben áramlik majd be pénz az állami költségvetésbe, nyitott kérdés.

5. Adók, vámok

Az egykori tálib uralomhoz képest Afganisztán jelentősen megváltozott. Az Egyesült Államok 2001 óta 5,8 milliárd dollárt (1764 milliárd forint) költött gazdasági és infrastruktúra-fejlesztésre, aminek következtében a lakosság száma nőtt, valamint a polgárok egyre inkább olyan szolgáltatásokra is számítanak, mint az egészségügy, az oktatás és az alapvető közműszolgáltatások.

Kabul az évek során egy háború által sújtott városból modern fővárossá változott, internetkávézókkal, éttermekkel és egyetemekkel. 

Habár a 2001 óta történt fejlesztési és infrastrukturális kiadások nagy része más országokból érkezett, ennek ellenére az elmúlt években az állam vámokból, adókból és ásványkincsekből származó bevételei már elkezdték fedezni a belföldi kiadások nagy részét. A befolyt összegek ugyanakkor sokkal magasabbak lettek volna az elképesztő mértékű kormányzati korrupció nélkül, amelyet egyes szakértők egyébként a bukás egyik fő okaként említenek. Egy 2021 májusi jelentés szerint naponta 8 millió dollárt (2,4 millárd forintok) tüntettel el az országból. Most, hogy a tálibok teljes mértékben ellenőrzik Afganisztán határátkelőhelyeit és kormányhivatalait, saját hatáskörben kezdhetik meg a vámok és egyéb adók beszedését.

Források tehát valamilyen mértékben várhatóan lesznek, a kérdés most az, hogy a tálib kormány vajon elég bölcsen sáfárkodik-e ezekkel. Tekintve, hogy Afganisztánt jelenleg súlyos aszály sújtja, amely több mint 12 millió embert - a lakosság egyharmadát - fenyegeti élelmiszerhiánnyal, a vezetőknek mielőbb fontos lenne belátniuk, hogy a fegyvereket megenni nem lehet.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés