Kárpátinfo hetilap


| 2021. 11. 14. – 12:22 | Kárpátalja |
A tormát az ételek fűszerezésére a középkorban elsőként a magyarok és a lengyelek kezdték el használni, ezért többen a mai napig ősmagyar zöldségnövényként tekintenek rá.  Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Folytatva a gyógy- és fűszernövények a kertjeinkben cikksorozatunkat, most egy olyan növényt és annak termesztési technológiáját szeretnénk bemutatni, amely igencsak közel áll a szívünkhöz. Ezt a növényt régen csak gyógynövényként ismerték, de a 15-16. század táján megjelent leírásokban a mai torma, mint az Alpok és a Kárpátok környéki népek ízesítő fűszere. Ételek fűszerezésére a középkorban elsőként a magyarok és a lengyelek kezdték el használni, ezért többen a mai napig ősmagyar zöldségnövényként tekintenek rá. Jelenleg is a Kárpát-medencében terem a legjobb minőségű és zamatú torma. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg Európa torma iránti igényének csaknem a 90-95 %-át az említett két ország elégíti ki.

Azért is foglalkozunk még ezzel a különleges növénnyel, mivel fűszerként való alkalmazása jelenleg a legaktuálisabb, ugyanis a téli káposzta savanyításának az egyik legfontosabb alkotóeleme (fűszere) ez a növény.

A tormát csodaszerként is becézik, mivel bizonyított, hogy a frissen lereszelt torma vírus- és baktériumölő hatása tizenkét órán keresztül tart. Fő hatóanyaga a mustárolaj, de glikozidokat is tartalmaz, ennek köszönheti antibakteriális hatását. A magas káliumtartalmán túl a C-vitamin tartalma sem elhanyagolható, ugyanis 100 gramm tormában 302 milligramm C-vitamin található. Csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat, légcsőhurut ellen viszont mézzel keverve érdemes fogyasztani.

A növény ismertetése

Ez a növény a káposztafélék családjába tartozik, és a mustár közvetlen rokona. A torma egy lágyszárú évelő növény, amely jól tűri a hideget. Legfőképpen megvastagodott földalatti hajtását (gyökerét) akár egész évben gyűjthetjük és fogyaszthatjuk. A rizómából kiinduló gyökerei akár 80-100 cm mélységig is lehatolhatnak a talajba. Az alsó harmadából kiinduló vastagabb gyökereket dugványnak feldarabolva használják továbbszaporításra.

A tápanyagok raktározására szolgáló megvastagodott gyökértörzsből az első évben csak tőlevelek fejlődnek, melyek csipkés szélűek és hegyesek, hosszuk akár a 60-80 cm-t is elérhetik. A virágszár kialakulása a második évtől várható, de általában csak akkor fejlődik ki, ha több évig marad egy helyen. Az 1,5-2,0 mm átmérőjű gömbölyű magok felülete sima. Idegen és önbeporzás egyformán előfordul, ennek ellenére a termesztett fajták rekeszei általában magtalanok. Szaporítása ezért ivartalanul, gyökérdugványozással lehetséges.

A torma igényei

Egy alacsony hőigényű növényről van szó, melynek gyökerei erősen fagyállóak, levelei is csak mínusz 4-5 °C-on fagynak el. A száraz, kemény fagyokat is takarás nélkül elviseli. Nagy melegben is szépen díszlik, ha párás a levegő. Gyenge fényben, félárnyékos helyen, pl. fák alatt is fejlődik, de az ízanyagok kialakulásához sok napfényre van szüksége. Jó minőségű tormát csak nyílt, napsütötte fekvésű helyről várhatunk. Erősen vízigényes. Sem a száraz talaj, sem a pangóvizes terület nem jó számára. A jó vízellátású, állandóan nyirkos hely az ideális termőhelye.

A környezeti tényezők közül a talajjal szembeni igénye a legjelentősebb. Tápanyagban gazdag, mélyebb fekvésű, párás levegőjű területet kíván. Humuszban gazdag, laza öntéstalajokon ad kiváló minőségű termést. Az erősen kötött talajokon az állandó nyirkosság ellenére is gyorsan megfásodik, értéktelenné válik, túlságosan, szinte elviselhetetlenül csípős ízű lesz. A vastag és hosszú gyökértörzs és a gyökerek kialakításához sok tápanyagra van szüksége, gyors növekedéséhez nagy mennyiségű vizet kell elpárologtatnia.

Mivel egy évelő növényről beszélünk, ezért nagyon fontos a talaj kezdeti tápanyag-feltöltése. Telepítése előtt célszerű 10 m2-ként legalább 40-50 kg szerves-trágyát kijuttatni. Ezen felül szükség lehet még további tápanyagok kijuttatására is, mivel egy igencsak káliumigényes gyökérzöldségről van szó. 1 kg torma 0,7-0,8 dkg nitrogént, 0,3-0,4 dkg foszfort és 1,3-1,4 dkg káliumot von ki a talajból. További tápanyagok kijuttatásakor tartsuk be a N:P:K=2-1-4 arányt.

A torma előveteményei és társnövényei

Magára a tormára, a hátrahagyott gyökérmaradványai miatt rossz előveteményként tekintenek, mivel ezek a gyökérmaradványok később kihajtanak és gyomosítanak, de viszont jó talajszerkezetet hagy maga után. A tormának jó előveteményei a gabonafélék, a pillangós virágúak, az erősen trágyázott növények, mint a paprika, a kabakosok, a káposztafélék és a korai burgonya. Jó társnövénye a burgonya, amelyre kedvező hatással van, növeli a betegséggel szembeni ellenálló képességét. A csonthéjasok esetében távol tartja a moníliás betegséget, valamint az őszibarack tányérjába ültetve segít megelőzni a tafrinás levélfodrosságot.

A torma legismertebb fajtái

Külföldön több fajtája ismert, melyek leginkább ízben (édes, közepesen vagy erősen csípős) különböznek egymástól. Az utóbbi évtizedekben viszont magyarországi nemesítés is elindult, amelyek közül több fajta is állami elismerésben és bejegyzésben részesült. Ezeket a fajtákat: Bagaméri 93/1 (1996), Bagaméri Delikát (1997), Danvit (1998), Pózna (1998), Nyírnemes (2004), Norda (2005), Petrence (2006) hozzánk legközelebb és legnagyobb területen (közel 1000 ha-on) Debrecen környékén termesztenek.

A cikk folytatásaként a továbbiakban a torma termesztését és az azzal kapcsolatos tudnivalókat fogjuk ismertetni az olvasóinkkal.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 45. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés