Halálának hatodik évfordulóján Szabolcsbákán felavatták vitéz Ortutay Zsuzsa szobrász, keramikus és éremművész emléktábláját. A beregszászi születésű művész élete utolsó 14 évében ebben a szabolcsi faluban élt és alkotott. Emléktáblája, amelynek bronz domborművét Román János Pál fiatal ungvári szobrász készítette, még tavaly ilyenkor felkerült a faluház homlokzatára, de a karantén miatt hivatalos felavatására akkor nem kerülhetett sor.

A szép számban megjelent érdeklődőket Somogyi László polgármester köszöntötte, elsősorban dr. Seszták Miklós kormánybiztost, Dalmay Árpádot, az emléktábla-állítást kezdeményező nyíregyházi központú, Szentpétery Zsigmond-díjjal kitüntetett Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnökét, Román János Pál szobrászt, Ortutay Zsuzsa rokonait, a nyíregyházi, kisvárdai, nyírmadai vendégeket. Ezt követően Dalmay Árpád röviden beszámolt az alapítvány tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy fő céljuk a trianoni diktátum által elszakított beregszászi magyarság nemzeti önazonosság-tudatának erősítése, s ezt többek között emlékművek, szobrok, emléktáblák állításával érik el. A továbbiakban az alapítvány kuratóriumának elnöke Ortutay Zsuzsára emlékezett, aki 1944. április 22-én született Beregszászon. Az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolában szerzett végzettséget kerámia szakon. Hazakerülve szülővárosába, előbb a téglagyár minőségellenőre és dekoratőre, majd a majolikagyár tervezőművésze volt. Pedagógusként is tevékenykedett a Beregszászi Művészeti Iskolában, a Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Magyarországon a fehérgyarmati művelődési házban kerámia szakkört vezetett. Művészi munkássága 1964-ben kezdődött. 1970-től minden megyei és járási kiállításon szerepelt műveivel. Szülővárosán kívül egyéni és csoportos kiállításai voltak Ungváron, Kassán, Fehérgyarmaton, Hatvanban, Budapesten, Vásárosnaményban, Siklóson, Gödöllőn, Érden, Vasváron, Nyírkarászon. Kereken két tucat emléktábla domborművét készítette el, ezek zöme Beregszászon látható, de kettő Hatvanban is.

Dalmay elmondta, hogy Ortutay Zsuzsának már 2016-ban felavatták az emléktábláját szülővárosában, amelynek bronz reliefjét Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész készítette. A most felavatott emlékjel mellett arra kérte a szabolcsbákaiakat, hogy „őrizzék meg az emléktáblát, hogy az évtizedek, de akár évszázadok múlva is hirdesse a kiváló művész kötődését a községhez, bizonyítsa, hogy az igazságtalan és mesterkélt határ nem tudta elválasztani egymástól a kárpátaljai és szabolcsi, a beregszászi és szabolcsbákai magyarokat, mert egyek vagyunk”.

Dr. Seszták Miklós beszédében kiemelte az emlékjelek létrehozásának fontosságát. Indokolt-e, hogy egy ismert személyiségnek már halála után öt-hat évvel emléktáblát állítsanak? – tette fel a kérdést, majd válaszolt is rá: igen, indokolt, hiszen vitéz Ortutay Zsuzsa kárpátaljai, majd szabolcsbákai tevékenységével kiérdemelte mindannyiunk tiszteletét és megbecsülését. Külön hangsúlyozta a művész hazaszeretetét, nemzetünk iránti elkötelezettségét, mély vallásosságát. Jó, hogy itt vannak közöttünk azok is, akik személyesen ismerték őt, ez még meghittebbé teszi a mai ünnepséget. Alkotásai – kisplasztikái, domborművei, érméi – nemcsak szülőföldjén, hanem az anyaországban is ismertek, megbecsültek.

Az emléktáblát dr. Seszták Miklós, Somogyi László és Dalmay Árpád leplezte le, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és hála koszorúit.

y-d