Kárpátinfo hetilap


| 2021. 11. 21. – 15:55 | Kárpátalja |
November 10-én a Márton-naphoz kötődő hagyományokkal ismerkedtek a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum diákjai.

Hirdetés

A Nagyberegi Tájház nem véletlenül nyerte el idén – a külhoniak közül elsőként – az Év tájháza címet. Hisz ez itt élőként működik, ahol az iskolások heti rendszerességgel újabb és újabb kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, illetve rendre felelevenítik az éppen aktuális naptári időszakhoz, neves naphoz kötődő szokásokat, s ismerkednek a régmúlt gyermekjátékaival. November 10-én éppen a Márton-naphoz kötődő hagyományokkal ismerkedtek ezúttal a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum diákjai.

Az alkalomra érkezőket Gál Adél programfelelős köszöntötte, aki lelkesen mesélt a Szent Márton napjához fűződő hagyományokról, melyek már bizony teljesen ismeretleneknek bizonyultak a kisdiákok számára. Pedig ehhez a naphoz számos magyar népszokás fűződik. Gál Adél elmondta, hogy a jeles nap egyrészt a gazdasági év fontos állomása volt egykor. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették.

Ugyanakkor ez az alkalom időjósló nap is a néphagyományban. Azt tartották, hogy ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, és ha borús Márton, borongós tél várható. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik – jósolták meg a Márton-napi időből. Egyes vidékeken úgy vélték, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. S mivel ez a nap többnyire ködös, innen ered hát az „Eljött Márton szürke lovon” mondás, ha havazott, „Márton fehér lovon nyargalt”. A karácsonyi időre is következtettek az e napi időből, mert „ha Márton-napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár”. Megtanulták a gyerekek az e naphoz kapcsolódó legismertebb mondást is: „Aki Márton napkor libát nem eszik, egész évben éhezik”. A programfelelős persze arról is beszélt, hogy miért kapcsolódik a Márton-naphoz éppen a liba, s hogyan jósolták meg a karácsonyi időt az aznapi időjárásból, vagy éppen a libalakomára feltálalt libasült szegycsontjából.

Az ismeretterjesztő előadást alkotás követte: az iskolások filcből készíthettek libákat, valamint lámpásokat üvegdíszítéssel. Ez idő alatt Olasz Piroska néni, a tájház szakácsa, ezúttal a kemencében sütőtököt és túróval töltött almát sütött, amit a gyerekek nagy élvezettel fogyasztottak el.

A Márton-napi foglalkozás a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Hagyományok Háza Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai partnerségével és a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.

Kósa Eszter

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 46. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés