Origo
| 2021. 11. 24. – 14:30 | Németország |
A jelenlegi krízis egyik fő okozója Németország, ahol a klíma- és energiapolitikai döntések meghozatalakor a szakmai érvek helyett a politikai érdekek dominálnak. Fotó: Internet

Hirdetés

Európa energiasokkos állapotban van. Az elszabadult gáz- és áramárak nemcsak az európai gazdaság, az ipar versenyképességét veszélyeztetik, hanem drámai hatással vannak a háztartásokra is. Egyes országokban már most is pánikhangulat uralkodik a gyárak leállása, a lakossági áram- és gázárak drasztikus növekedése, valamint a fenyegető gáz-, szén- és áramhiány miatt.

A jelenlegi krízis egyik fő okozója Németország, ahol a klíma- és energiapolitikai döntések meghozatalakor a szakmai érvek helyett a politikai érdekek dominálnak - írja az Origo.

Égető szükség lenne a földgázra, de a jog közbeszól...

Ma már nem kérdés, hogy a német szélsőséges és ideológiai alapú klíma- és energiapolitika leginkább egy olyan misztikus varázsgömbre hasonlít, amelybe belenézve a politikusok leállított (mellesleg leginkább klímasemlegesen termelő) atomerőműveket, nap- és szélerőművek garmadáját látták, amelyektől kizöldül majd a német szénerőművek füstjétől sötét horizont...

A valóságnak ehhez semmi köze. Ma Németországban, ha a nap- és szélerőművek teljesítménye a töredékére esik vissza, akkor azok helyét a még üzemelő atomerőművek mellett a szén- és a gázerőművek veszik át. Ráadásul a németek 2022 végéig meg akarnak szabadulni a még működő 6 atomerőművi blokktól, és 2038 végéig az összes szénerőművet is leállítanák. (És a tervezett új „kormányprogram" még ettől is ambiciózusabb.) Emiatt szükségszerűen növelni kell majd a gázerőművi kapacitásokat és folyamatosan emelni a földgáz részarányát az áramtermelésben. Ezt ma már Olaf Scholz leendő kancellár is kénytelen elismerni, hiszen nemrég arról beszélt, hogy a zöld átállás felgyorsítását tervezi, ezért (átmenetileg) új gázerőműveket(!) épít majd Németország.

Ugyanakkor adós maradt annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy vajon ki, milyen forrásból és mikorra kívánja ezeket megépíteni. És hogyan szolgálja mindez a klímavédelmi célok teljesülését?

Ami különösen pikánssá teszi a helyzetet, hogy a németek egyrészt foggal-körömmel ragaszkodnak az Északi Áramlat 2 gázvezetékrendszerhez, amely 2021. szeptember 10. óta üzemkész, de a gázszállítás elindítását akadályozza a bürokrácia, miközben az engedély enyhítené a jelenlegi energiakáoszt... Ezzel szemben a német illetékes hatóság felfüggesztette az üzembe helyezést megelőző hatósági eljárást. A német jogi „csatározás" most arról szól, hogy a vezeték üzemeltetését és az értékesítést hogyan válasszák szét, illetve miként biztosítsák a vezetékhez harmadik beszállítónak is a hozzáférést. Legalább is papíron.

Magyarra fordítva ez úgy hangzik, hogy a Gazprom orosz gázvállalat leányvállalata, a Nord Stream 2 AG nem használhatja a saját csővezetékét arra, hogy a maga termelte gázt szállítsa és értékesítse. Ha sikerül is átvágni a gordiuszi csomót, akkor is csak 2022 nyarán kezdődhet meg a szállítás az új vezetékpáron.

Mondani sem kell, a német hatóság döntése további feszültséget okoz, az amúgy is drámai gázárak mintegy 8-9 százalékkal növekedtek...

Jelen helyzetben az Európai Uniónak, a lakosságnak és az iparnak is az lenne a legjobb, ha a földgázpiacon normalizálódnának/csökkennének az árak. Ehhez már az egyik legfontosabb eszköz, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték-rendszer már üzemkész, és Oroszország akár el is kezdhetné használni. Ezt viszont sokan nem akarják. Élükön az Egyesült Államokkal, Lengyelországgal és Ukrajnával... Magyarországon a szabályozott áraknak (és a rezsicsökkentésnek) köszönhetően nem, de Európa legtöbb országában a lakossági fogyasztóknak sajnos ez jóval magasabb gázszámlát eredményez.

Száguldás az áramszünetek felé...

Az ellátásbiztonság és a szén-dioxid-kibocsátás olyan, mint két síléc, amelyek lassan, de biztosan széttartanak, és a síelőnek kell eldöntenie, melyik oldalra vált. A német energiapolitika ugyanis azt eredményezi, hogy a rendszerben lévő 120 000 MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás ellenére egyre gyakrabban vannak olyan időszakok, amikor nem süt eléggé a nap és/vagy alig fúj a szél (ahogy Berlinben hívják, ez a „Dunkelflaute"). Ilyenkor a németországi termelés döntő részét, 80-90 százalékát az alaperőművek, a bezárásra ítélt atom-, valamint a szén- és gázerőművek biztosítják. Sok esetben pedig már most szükség van francia, lengyel vagy cseh importra, de akár a fogyasztók korlátozására is sor kerülhet a rendszer stabilitása érdekében.

Lássuk csak, mi történt például 2021. november 16-án Németországban! Aznap ismét szélcsendesebb és kevésbé napos időjárás volt. Ennek következtében a nap- és szélerőművek, amikor a legtöbbet tudták termelni, akkor is csak közel 3000 MW kapacitást tudtak biztosítani. Ez a névleges teljesítményük csupán 2,5 százaléka! Ez meg is látszik a német áramtermelés napi értékein is, hiszen az összes 1,33 TWh termelésből a nap- és szélerőművek csak 3,5 százalékkal részesedtek, miközben a bezárásra ítélt atomerőművek, valamint a szén- és gázerőművek a termelés 81 százalékát adták.

Az ábrán is nagyon jól látszik – a nap döntő hányadában Németország 6-8000 MW importra szorult a szomszédos országokból. Ez több mint Magyarország teljes áramigénye! Németországban az ipar már évek óta elszenvedője az áramhiánynak és a korlátozásoknak. Most viszont már a német lakosságot is arra készítik fel, hogy mit tegyenek áramszünet esetén vagy akkor, ha nincs fűtés, ami könnyen bekövetkezhet, ha hidegebb tél köszönt ránk. A németek december 31-ig ráadásul újabb 3 atomerőművi blokkot állítanak le, ami tovább növeli az áramszünetek kockázatát, hiszen további 4000 MW stabil kapacitás esik ki a rendszerből .

November 16-án a villamosenergia-árak is az egekben voltak, 280-300 euró/MWh értékek között mozogtak. A rendkívül magas fosszilis (szén és gáz) részarány miatt pedig az energia-mix szén-dioxid-kibocsátása egész nap 600 g/kWh között mozgott. Itt érdemes megjegyezni, hogy ugyanezen a napon a francia kibocsátási érték átlagosan mindössze 75 g/kWh volt, pontosan annak köszönhetően, hogy a termelés döntő része atomerőművekből származott...

Egy döbbenetes német „tanulmány"

Teljesen egyértelmű, hogy a német atomellenesség és az időjárásfüggő megújulók nyakló nélküli rendszerbe állítása nagyon súlyos ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi következményekkel jár. Tavaly a berlini központú Agora Energiewende nevű kutatóintézet döbbenetes tanulmányt publikált arról, hogy Németország hogyan tudja elérni 2050-ig a klímasemlegességet.

A „tanulmány" szerint a német villamosenergia-termelés értéke 2050-re a jelenlegi szint közel másfélszeresére fog növekedni, és eléri a mintegy 930 TWh értéket. Ez hatalmas növekedés (a zöld előrejelzések sem igazán erről szóltak – árzuhanást és fogyasztáscsökkentést vizionáltak), de az igazi döbbenet csak most következik! A bizonyára a zöldlobbi által pénzelt kutatóintézet szerint ezen időtávig már nem lesz szükség alaperőművekre, azaz szén-, gáz- és atomerőművekre sem! Ugyanis ebből az értékből 850 TWh-t a megújulók fognak biztosítani, mintegy 80 TWh-t pedig a szivattyús-tározós erőművek és a hidrogén.

A megújulók 850 TWh értékből a nap- és szélerőművek közel 820 TWh-t biztosítanának, ehhez azonban a jelenlegi beépített kapacitásukat a közel 120 000 MW-ról 2050-ig mintegy 550 000 MW-ra növelnék. Ezt leírni is szakmai nonszensz. Gondoljunk csak bele! Egyszerű fizikáról van szó: alaperőművek nélkül a német villamosenergia-rendszer kevésbé napos és szeles időszakokban összeomlana, magával rántva az egész európai rendszert. Optimálisabb időjárási viszonyok között pedig hatalmas mennyiségű áram termelődne, miközben a német fogyasztás ennek csak töredéke lenne. Ez a legjobb esetben is kényszerexportot szülne a szomszédos országokba, ahol ez jelentős veszteségeket okozna. A legrosszabb esetben pedig teljes rendszerösszeomláshoz vezetne... A jelenlegi német helyzet is azt mutatja, hogy alaperőművek nélkül a németországi villamosenergia-szolgáltatás egyszerűen összeomlana. Kínos, hogy ilyen komolytalan tanulmányoknak felülnek a döntéshozók.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés