Kárpátinfo hetilap


| 2021. 11. 27. – 09:09 | Kárpátalja |
A torma termesztés szempontjából nagyon fontos, hogy jó minőségű és kellő mélyen megmunkált talajt készítsünk az ültetésre, ugyanis a talaj minősége befolyásolja az ízt és a piacosságot. Fotó: Internet

Hirdetés

Folytatva cikksorozatunkat, most ennek a remek gyógy- és fűszernövénynek a termesztésével, ezenbelül a dugványok előkészítésével, ültetésével, ápolásával, betakarításával és felhasználásának lehetőségeivel fogunk megismerkedni.

A telepítést (ültetést) megelőző előkészületek

A torma telepítését ősszel vagy tavasszal végezhetjük. Telepítésénél mindenképpen vegyük figyelembe azt, hogy egy évelő növénynél, még akkor is, ha csak egy évig akarjuk termeszteni, a visszamaradó gyökerek még több éven át kihajthatnak és gyomnövényként zavarhatják a következő kultúrákat. Célszerű ezért vetésforgón kívül helyezni a termőterületét. Termeszthető monokultúrában is, de ilyenkor nagyon fontos, hogy az ültetvény felszedését legalább 60-70 cm talajforgatás kövesse.

A tormát gyökérdugvánnyal szaporítjuk. Erre a célra a rizóma (gyökértörzs) alsó végén fejlődő talpgyökerek alkalmasak. A dugványnak való talpgyökereket be lehet gyűjteni az őszi felszedés alkalmával, vagy a tavaszi mélyszántást követően. A vékony, étkezésre már nem használt gyökereket méretre vágjuk. Szaporításra a 25-30 cm hosszú, 5-10 mm átmérőjű, egészséges, egyenes, elágazástól mentes gyökér alkalmas.

Dugványvágásnál arra kell ügyelni, hogy annak „feji” és „talpi” része össze ne keveredjen, ezért az egyiket egyenesre, a másikat ferdére vágjuk. A dugványokról dörzsöljük le a hajszálgyökereket, és az így előkészített szaporítóanyagot pincében, nedves homokban vermeljük el.

A talaj előkészítése

A torma termesztés szempontjából nagyon fontos, hogy jó minőségű és kellő mélyen megmunkált talajt készítsünk az ültetésre, ugyanis a talaj minősége befolyásolja az ízt és a piacosságot. Sovány homokon nemcsak ízetlen és fás, hanem kevés termésünk is lesz, míg erősen kötött talajon elágazó gyökereket kapunk, amelyek jóval csípősebbek lesznek a megszokottnál.

Ősszel, amilyen mélyen csak tudjuk (40-50 cm), forgassuk meg a talajt, hogy szerkezete laza legyen, és ezáltal a tápanyagokat is mélyre juttathassuk. Abban az esetben, ha őszi telepítésben gondolkodunk, akkor a talajmunkát a telepítést megelőzően 6-7 héttel végezzük el, hogy a talaj kellően ülepedjen.

Többféleképpen telepíthető, megkülönböztetünk bakhátas, barázdás és sík telepítési módokat, de a bakhátas a legelterjedtebb. A sortávolság 70 és 100 cm között változhat.

Telepítése (ültetése)

Telepítés előtt 30-40 cm magas bakhátakat készítünk. Ebbe 20-30 cm-re egymástól függőlegesen vagy ferdén, ültetőfával rakjuk a dugványokat, úgy, hogy 3-5 cm-re kerüljenek a föld felszíne alá. E módszer nagy előnye, hogy a gyökerek nem hatolnak mélyen a talajba és könnyű a kiszedésük. Ültetésre az ősz a legkedvezőbb, ilyenkor sokkal jobb eredésre és gyorsabb növekedésre számíthatunk. Tavasszal a dugványokat a lehető legkorábban (február végén, március elején) rakjuk ki.

Ápolása

Az ápolási munkák közül a sorközök és bakhátak gyomtalanítása a legfontosabb. A 3-4 szeri kapálás során mindig töltsük vissza a földet a bakhátakra. Száraz időszakban a barázdába vezetett vízzel növelhetjük a hozamot és csökkenthetjük a torma csípős ízét. 8-10 lombleveles korban végezzük a hajtásválogatást, tövenként csak egy hajtást hagyunk meg. Nyár közepén távolítsuk el a gyökértörzsön (rizómán) megjelenő oldalgyökereket. Ehhez a művelethez ki kell bontani a bakhátat, majd a rizómát dúrva szövettel dörzsöljük meg, lesodorva a fejlődő gyökereket, utána ismét visszatakarjuk a töveket. Ne maradjon sokáig kibontva a növény, mert a nyári nagy melegben könnyen kiszáradhat.

A betegségek (fehér rozsda, lisztharmat, levélfoltosodás stb.) és a kártevők (tormalevélbogár, tormalevélbolha, káposzta poloska stb.) felléptével és nagyarányú elszaporodásával akkor kell számolni, ha több éven keresztül ugyanazon a helyen termesztjük a tormát. Monokultúrában a fehér sömör, a cerkospóra és a botritisz okozza a legtöbb gondot.

Betakarítása, tárolása

Őszi szedését a legkésőbbre hagyhatjuk, sőt fagymentes napokon télen is szedhetjük. A kapával lebontott bakhátakból az egész növényt, a talpgyökerekkel együtt szedjük ki. Ügyeljünk arra, hogy a gyökérdarabok ne maradjanak a helyén, mert azok a következő évben ismét kihajthatnak. A szedési munkát megkönnyíti, ha előtte a leveleket sarlóval tőből eltávolítjuk. A felszedett növény rizómáját felhasználjuk, míg a talpgyökerekből elkészítjük a jövő évi dugványt. A felszedett, megtisztított, egészséges torma pincében, műanyag zsákban, (amely a kiszáradás ellen védi) sokáig eltartható.

Felhasználása

Gyökértörzse kiváló fűszer, felhasználása egyes ételekre korlátozódik. Vidékünkön húsételek mellé fűszerként általánosan elterjedt, leggyakrabban viszont káposzta és uborka savanyításakor használják. Azontúl, hogy fűszerként emésztést segítő hatású, az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a torma gyógyászati értékéről is, amelyek közül féreg űzésére és a vírusos eredetű felső légúti megbetegedések enyhítésére alkalmazzák a leggyakrabban. De külsőleg, pakolásokban és „bedörzsölőkben” is találkozhatunk vele, ugyanis a reumatikus és egyéb izomfájdalmak ellen is kiváló hatóanyagokkal rendelkező gyógynövény.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 47. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés