Kárpátinfo hetilap


| 2021. 11. 28. – 17:07 | Kárpátalja |
Széles körben való előfordulásuk miatt a mycotoxinok világszerte problémát jelentenek a haszonállattartók számára. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Széles körben való előfordulásuk miatt a mycotoxinok világszerte problémát jelentenek a haszonállattartók számára.

A használt megelőzési technikák alkalmazásával is lehetetlen teljesen elkerülni a mikotoxinok megjelenését a mezőgazdasági termékekben. A modern analitikai módszerek használatával már közel 1000 különböző mikotoxint azonosítottak. Toxicitásuk komoly kockázatot jelent az emberekre és az állatokra. A különböző állatokban a toxinok okozta hatásokat az állattal, a környezettel és a toxinnal összefüggő tényezők befolyásolják. A baromfira gyakorolt hatásuk függ a madarak korától, valamint a behatás időpontjában lévő egészségi és tápláltsági állapotától is. Nem egyszerű diagnosztizálni a baromfiban a mikotoxinok okozta kórképeket, mert ezek a csökkent immunműködéstől az elhullásig terjedhetnek.

A kifejtett hatás függ a toxintól (toxin típusa, mennyisége, felvétel időtartama), az állattól (faj, fajta, kor, ivar, általános egészség, immun-státus, tápláltsági állapot) és a környezettől (telepi menedzsment, higiénia, hőmérséklet).

Mindezek nagyban hozzájárulnak a madarak toxinokkal szemben való érzékenységéhez. Nem meglepő, hogy a madarak gyakran mutatják a mikotoxikózis tüneteit már alacsony toxinszennyezettségnél is.

A baromfi a miko­toxinok­ra érzékeny haszon­állatok közé tartozik. Ugyanakkor például a brojlercsirke sokkal ellenállóbb az aflatoxinnal szemben, mint más fajok (kacsa, liba, pulyka). Az aflatoxinoknak van a legerősebb immunszupresszív, rákkeltő és májkárosító hatásuk. Csökkentik a takarmányfelvételt, a napi testtömeg-gyarapodást, ami csökkent vágási tömeghez és tojástermeléshez vezet. Romlik a tenyész madarak általános egészségi állapota, az állomány szétnő és csökken a termékenység.

A fiatal tyúkok és a pulykák kifejezetten érzékenyek az ochratoxinokra. Ezek a toxinok csökkentik a takarmányfelvételt, a növekedést, a tojástermelést és a tojáshéj minőségét is rontják. A toxinok kis molekulatömegűek, antigén hatásuk nincs, ezért belőlük az ellenük való védekezést szolgáló vakcina nem készíthető; a magas hőmérsékletre nem érzékenyek, a 100-200 0C-on szárított gabona toxint még tartalmazhat; a gyomornedv sósavtartalmának ellenállnak, így mérgező tulajdonságuk a szervezetben megmarad; agresszív sejtmérgek; a szervezeten belül a különféle szervekben (máj, vese) kumulálódnak; direkt/indirekt módon gátolják a szervezet specifikus védekező mechanizmusát; metabolitjaikkal együtt bekerülnek a különféle állati eredetű élelmiszerekbe (tej, tojás, vér, máj); közülük számos (az aflatoxin, a T-2 toxin, a patulin, a fusarium B1, az ochratoxin-A, a zearalenon stb.) az emberi egészséget közvetlenül is veszélyezteti.

A négy legjelentősebb mikotoxin termelő fonalas gomba nemzetség a Fusarium, az Aspergillus, a Penicillium és a Claviceps.

A baromfiak közül az Aflatoxinnal szemben leginkább fogékonyak a kacsák és a pulykák, amelyeket érzékenység szerint a brojlercsirkék, a tojótyúkok és a fürjek követnek. Az aflatoxinok rendelkeznek a legerősebb immunszupresszív, rákkeltő és májkárosító hatással. Azáltal csökkentik az állati szervezet baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal és parazitákkal szembeni ellenálló képességét, hogy a sejtes és a humorális immunválaszt gátolják. További hatásként jelentkezik az állatok alacsonyabb takarmányfelvétele és testtömeggyarapodása, és ennek következtében gyengébb az állati teljesítmény. A fuzáriumok által termelt, „A” típusú trichotecénekre (pl. T-2, HT-2, DAS, NEO) az egyik leginkább érzékeny faj a baromfifélék csoportja.

Száj- és nyelőcső felmaródást (0,4mg/kg késztáp), gyomorfekélyt, bélgyulladást továbbá az immunrendszer károsodását okozzák (Kubena et al. 1997). Jellemző tünetként az állatok testtömeggyarapodása romlik és a száj (csőr) nyálkahártyáján fekélyképződés figyelhető meg. Nesic et al. (2011) vizsgálatai szerint az állatok száj- és vékonybél nyálkahártyáján elváltozásokat észleltek és a Fabricius-féle tömlőből a lymphocyták kiürülése volt tapasztalható. Tömeggyarapodás. Girish et al. (2010) kísérletükben pedig a tojástermelés csökkenését és azok keltethetőségének romlását, továbbá idegrendszeri problémák előfordulását írták le.

A fumonizinek expozíciótól függően okozhatnak tömeges elhullást baromfiállományokban, amelyet bizonytalan járás, illetve rángó nyaki tünetek előzhetnek meg.

Gazdag Sándor
falugazdász, KMVSZ

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 47. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés