MTI

| 2021. 11. 05. – 10:00 | Nagy-Britannia |
A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg. Fotó: Internet

Hirdetés

Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.

A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában, írja az MTI.

A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó.

A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.

A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem.

"Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba" - mondta  Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.

Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik.

Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti.

Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.

A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.

A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.

Hirdetés

Forrás

MTI

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.