Az őszi kalászosok károsítói és növényvédelme

Az éghajlatváltozás következtében az őszi kalászosok termesztés-technológiájában és növényvédelmében változtatni kell. Évről évre az eddigi átlaghőmérsékletnél melegebb van. Idén is a szárazság miatt vagy nehezen, vagy nem lehetett megművelni a földeket, ezért elhúzódott a vetésidő, ami egészen decemberig kitolódott. Az ilyen késői vetéseknél már magas termésmennyiségre nem lehet számítani.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az őszi kalászosok optimális vetésideje szeptember közepétől (árpa), végétől október 25-30-ig tart. Az ilyenkor elvette vetőmag érkezik kikelni és télire megerősödni, és így könnyebben és nagyobb tőszámban át tudja vészelni a telet.

Mind a korai, mind a késői vetések esetében felmerülhetnek növényvédelmi problémák. A legtöbb növényvédelmi probléma a korai vetés és hosszú meleg ősz alkalmával jelentkezik.

Milyen károsítókkal is találkozhatunk ősszel?

Az őszi kalászosok lehetséges betegségei ősszel a helmintospóriumos és a barna levélfoltosság (árpa), a szeptóriás betegség (búza, tritikálé), gyökér fuzáriumos megbetegedése (csírapusztulás), lisztharmat és rozsda betegségek. A kórokozó az árvakeléseken (monokultúra esetében) és a növényi maradványokról kiindulva tudja megfertőzni a kelő vagy a fiatal kalászos növényeket.

Kárpátalján, néhány esettől eltekintve, a korán elvetett árpa van kitéve a legnagyobb veszélynek a kórokozók megjelenésének. A késői vetésnél a gyökér fuzáriumos megbetegedése (csírapusztulás) szokott problémát okozni a mély fekvésű vagy belvizes területeken.   

Szükséges esetben, ha az időjárás is megengedi, használhatjuk a következő hatóanyagú szereket: triadimefon (триадимефон), tebukonazol (тебуконазол), flutriaflor (флутріафол) és karbendazim (карбендазим).

Ősszel a kártevők (rovarok) is jelen vannak. Vetés után a kelő magvakban a varjú, pocok, pajor, drótféreg, a fiatal növényeknél pedig a gabonafutrinka, gabona legyek, vetési bagolylepke hernyója és a földibolhák, illetve a kabócák okozhatnak komoly problémát a növények szívogatásával, rágásával, a vírusok átvitelével (vírusvektorok) egyik növényről a másikra. A legtöbb kártevő az első fagyok megjelenésével eltűnik.

Védekezhetünk ellenük például piretroid, lambda-cihalotrin, tiametoxam hatóanyagú készítményekkel.  

A kalászosok őszi betegségei és kártevői ellen a leghatásosabb a megelőző jellegű komplex vetőmagcsávázás, ami mind a betegségek, mind a korai kártevők ellen védelmet ad. Azaz ebben az esetben mind fungicides, mind insekticides felszívódó hatóanyagú készítményt választunk (külön-külön) és azzal csávázunk, vagy eleve olyan vetőmagot választunk, ami mind a két típusú csávázó szerrel le volt kezelve.

A legfontosabb károsítók ősszel majd’ minden esetben a különböző gyomnövények. Itt elsősorban az évelő és a T1-T2 gyomokra gondolunk. Amik lehetnek mind egyszikűek, mind kétszikűek. Kárpátalján majdhogynem kizárólag csak a tavaszi gyomirtás ismert és alkalmazott. Az őszi gyomirtásnak megvan a maga előnye is.

Ezek az előnyök a következők lehetnek:

• a szezonra való gyomkelés megakadályozása, a gyomkonkurencia még őszi megakadályozása;
• tavasszal az őszi kalászosok gyomirtását már legtöbb esetben nem kell elvégezni, illetve szükség esetén a kelő T3 növények ellen elégséges egy egyszerűbb gyomirtó, amit más készítménnyel is egybe kivihető;
• a korán tavasszal virágzó T1, T2 gyomok elleni védelem, ez a legeredményesebb védekezési időszak az egyszikű nagy széltippan ellen, ami egyre jobban komoly problémát okoz a gazdáknak;
• nincs taposás;
• nincs árnyékoló hatás.

Az őszi gyomirtás kétféle lehet.

Preemergens gyomirtás (vetés utáni, kelés előtti). Itt fontos, hogy gondosan előkészített magágyat (aprómorzsás talajszerkezet) készítsünk, és az átlagosnál néhány centiméterrel mélyebb vetést. A magágy minősége befolyásolja a készítmények hatékonyságát (rögárnyék kiküszöbölése, tökéletes herbicid fedettség), a mélyebb vetés biztosítja, hogy a fitotoxikus tünetek ne jelenjenek meg a kultúrnövényen. Ukrajnában őszi búzára csak egy preemergens gyomirtó engedélyezett, ami mind a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen hatásos: ez a Лазурит (метамітрон 700г/кг) – 0,2-0-25 kg/ha.

Őszi posztemergens gyomirtás (kelés utáni). Itt az első kezelés a gyomnövények 1-3 leveles fonológiában legyenek.

Kárpátalján az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoz a gabonafélékben a megnövekedett egyszikű gyomnövények megjelenése, ami a monokultúrás termesztésnek is köszönhető. A kalászosokban a veszélyt jelentő egyszikű gyomok a nagy széltippan, a hélazab/vadzab, a parlagi ecsetpázsit, a tarackbúza, amik ellen a környékünkön ez idáig nem volt szükséges védekezni.

Ukrajnában a gazdálkodók következő engedélyezett gyomirtók közül választhatnak, amiket az egyszikű gyomnövények esetében ősszel használhatnak:

• Еверест (флукарбазону натріева сіль 700г/кг) 35-120g/ha – magról kelő egyszikűek ellen (1-3 gyomnövény leveles állapotig)
• Пікона КС (пендиметалін, 320г/л + піколінафен 16г/л) – 2-3 kg/ha – magról kelő 1 és 2 szikűek (1-3 leveles állapottól – bokrosodásig)
• Марафон КС (пендиме­талін, 250г/л + ізопротурон 125г/л) – 4 kg/ha – magról kelő 1 és 2 szikűek (1-3 leveles állapottól – bokrosodásig)
• Зерновій ЕВ (феноксапрон-П-етил, 69г/л + антидот фен­хлоразол, 2,65%) – 1l/ha magról kelő egyszikűek ellen (2 leveles állapottól a bokrosodás végéig)
• Пума Супер (фенок­сап­роп-П- етил, 69г/л + антидот) – 1 l/ha – magról kelő egyszikűek ellen (2 leveles állapotól a bokrosodás végéig)
• Овсюген Експрес КЕ (фе-н­о­к­сапрон-П-етил, 140г/л + антидот клоквінтосет-мексил 35г/л) – 0,4-0,6 l/ha – magról ke­lő egyszikűek ellen (2 leveles állapottól a bokrosodás végéig)
• Ластік Екстра КЕ (фенок­сапрон-П-етил, 70г/л + анти­дот клоквінтосет-мексил 40г/л) – 1 l/ha magról kelő egyszikűek ellen (2 leveles állapottól a bokrosodás végéig.

Pályi Béla falugazdász (KMVSZ)