Kevés olyan jeles nap van az esztendőben, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódik, mint Luca napjához. December 13-án Szent Lúcia ókeresztény vértanúra emlékezünk.
Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a 3. században élt Szicíliában - írja a Hirado.
A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, s inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz. A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát.
Ez a nap 1582-ig, a Gergely-naptár életbe lépéséig az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Luca nevét is szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban például ilyenkor mindenütt örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló – s vele együtt Luca is – aztán a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet varázslataikkal.
Lucaszék és boszorkányok
Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik az ötszög alakú lucaszék készítése is, amelyet ezen a napon kezdtek faragni. Készítéséhez kilencféle fát (kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát) kellett használni, s karácsonyig el kellett készülnie. Mivel a lucaszék lassan készült, minden nap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni, innen ered a mondás is, miszerint „Lassan készül mint a Luca széke”.
Szenteste a széket elvitték az éjféli misére, és aki felállt rá, az meglátta, hogy ki a boszorkány. A szék készítőjének innentől rohannia kellett haza, mert különben a boszorkányok széttépték volna. Ilyenkor mákot szórt maga után, amit a boszorkányoknak fel kellett szedniük, és ez idő alatt ő hazaért. Ezután a széket elégették.
Luca-napi búzaültetés és Luca kalendáriuma
Egyes helyeken Luca napján búzát is ültettek. Ezen a napon kis tálkába búzát szórt a háziasszony, amit karácsony napjáig öntözgetett, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. A cserépbe ültetett búza közé mécsest, gyertyát volt szokás helyezni.
A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat is űztek egykor, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
Jóslás a jövendőbeliről, kotyolás a bő termésért
Luca napjához számos jóslás kapcsolódik. Ugyanakkor igyekeztek befolyásolni is a jövőt.
Azok a lányok és a fiúk, akiknek nem volt kedvesük különösen várták Luca napját. Ugyanis ezen a napon a fiatal lányok kis cédulákra felírták a szóba jöhető kedvesek nevét, és ezekből karácsonyig mindennap egyet elégettek, és amelyik karácsony napjára maradt, úgy tartották, az lesz leendő kedvesük neve.
Szokás volt, hogy a kisfiúk házról házra jártak Luca napjának reggelén, és elmondták termékenységvarázsló rigmusaikat. Ez volt a kotyolás vagy a lucázásnak nevezett szokás, ami segítette az eljövendő bő termést és a jószágok megfelelő szaporulatát.
A szokás úgy tartotta, ha a kotyolásért nem kaptak ajándékot a gyerekek, akkor szitkokat dobáltak a háziakra, és a magukkal vitt, „lopott” szalmát széthintették az udvaron.
Dologtiltó nap
Mivel az asszonyoknak biztosítani kellett a következő évre is a sok tojást, ezért be kellett segíteniük tyúkjaiknak, hogy jó kotlósok legyenek, ezért egykor hasznosnak tartották, ha az asszony sokat ült ezen a napon.
Emellett hagyományosan dologtiltó napként tartották számon Luca napját. Tilos volt ilyenkor minden asszonyi tevékenység, így például a fonás és a varrás, mert bevarrták volna a tyúk fenekét, de tilos volt a mosás, a befőzés és a kenyérsütés is. Akit pedig Luca tilalomszegésen kapott, akár kővé is válhatott.