Kárpátinfo.net


| 2021. 12. 03. – 12:18 | Kárpátalja |
Nemrég tizennyolc szerző közös munkájának eredményeképpen megszületett a Kárpátalja története. Fotó: Kovács Elemér

Hirdetés

Dicséretes módon az utóbbi időkben számos olyan átfogó mű jelent meg, amely vidékünk irodalmának, művészetének, gazdaságának és turisztikai vonzerejének legfontosabb részleteit tárja az olvasó elé. A sorból mindeddig kimaradt az az összefoglaló jellegű kiadvány, amely megyénk történelmét mutatja be a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel a vidék sorsfordító eseményeire.

Örömmel jelenthetjük, hogy nemrég tizennyolc szerző közös munkájának eredményeképpen megszületett a Kárpátalja története. Örökség és kihívások című impozáns kötet, amely a tudományos elvárásokat maximálisan szem előtt tartva, ám mégiscsak magyar szemmel mutatja be ennek a többnemzetiségű, számos vallás követőinek szülőföldjévé vált, sok-sok hatalomváltást megélt vidéknek a históriáját. A már most alapműnek számító monográfia bemutatójára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János könyvtárának olvasótermében került sor.

Mindenképpen hiánypótló könyvet lapozgathatnak azok a szerencsések, akiknek mostanra sikerült kezükbe venniük az új kiadványt, hisz ez a mű az élet számos területéről – a legfontosabb történelmi események mellett a társadalom és a gazdaság fejlődéséről, a hitéletről, az oktatásról stb. – egyaránt átfogó képet nyújt, hangsúlyozta Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki online kapcsolódott be a fórum munkájába. A kötet külön érdeme, hogy nem kerüli a korábbi tabutémákat sem, azokat például, amelyekről a szovjet érában szólni sem lehetett: ezek a málenykij robot, a kuláktalanítás vagy a vidék Szovjetunióhoz való csatolásának részletei. Büszkeséggel tölt el, hogy a magyar nyelvű tudományosság ilyen jelentős mértékben fejlődött Kárpátalján, hogy egykori kollégáim ilyen alapos, nagyívű munkát végeztek, mondta végezetül Bocskor Andrea.

Amelyik nemzet nem ismeri a múltját, annak jövője sincs, emlékeztetett a régi mondásra Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője. Aki a kötet fejezetei kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy lépten-nyomon tapasztaljuk, mennyire egységes volt az egész Kárpát-medencében megtelepedett magyarság története.

Viszonyítási pont, hivatkozási alap lesz ez a maximálisan tudományos igénnyel megírt mű mindazok számára, akik a jövőben ennek a vidéknek a történelmével kívánnak foglalkozni, hangsúlyozta köszöntőjében Csernicskó István, a Rákóczi Főiskola rektora.

Az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt bő harminc esztendő alatt egy új nemzedék nőtt fel, amelyik saját világlátással rendelkezik, mutatott rá Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki szintén online kapcsolódott a rendezvényhez. Az elnök felelevenítette az utóbbi negyedszázad Kárpátaljára vonatkozó fő eseményeit, többek között azt a történelmi jelentőségű népszavazást, amelynek értelmében a vidék lakossága kiállt Ukrajna függetlensége és Kárpátalja különleges gazdasági státusza mellett. A politikus emlékeztetett arra, hogy három évtizeddel ezelőtt írták alá azt az ukrán-magyar alapszerződést, amely biztosítja a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való boldogulásának alapfeltételeit, s amelynek betartásához továbbra is maximálisan ragaszkodunk.

Mint köztudott, Kárpátalja az a földrajzi-gazdasági képződmény, amely a XX. század első évtizedének végén jött létre az első világégés után, így nem lett volna szerencsés, ha a vidékünkön zajló történéseket a múltba visszavetítve próbáltuk volna értelmezni, hangsúlyozta Kész Barnabás főiskolai tanár, aki a kötet középkor fejezetét szerkesztette. Hisz nyilvánvaló, hogy egészen más történelmi fejlődésen ment keresztül a sóbányáiról elhíresült Máramaros, a sokáig királyi vadászterületnek számító Ugocsa, vagy a kiváló boraival elég korán komoly hírnevet szerző Bereg vármegye. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy egy-egy nemesi család, a Perényiek, a Rákócziak, a Drugethek, a Bercsényiek vagy éppen a Dobó família tagjai milyen jelentős szerepet játszottak annak a térségnek a sorsa alakításában, ahol családi birtokaik húzódtak.

Ki gondolná, hogy a periférialét néha előnyökkel is járhat? – kezdte hozzászólását Csatáry György tanszékvezető főiskola tanár, aki több példát is hozott erre. Az 1526-os mohácsi csata után három részre szakadt ország északkeleti részén élőknek valamivel nagyobb mozgásterük volt, mint a hódoltsági területek lakóinak, s nem különben a Habsburgok uralta térség polgárainak. Éppen ezért nem véletlen, hogy a reformáció térnyerése vidékünkön oly számottevő, emellett az is megfigyelhető, hogy bujdosók sokasága mindig is otthonra talált errefelé. Az sem véletlen, hogy Thököly Imre egy idő után itt tevékenykedett, mint ahogy az sem, hogy a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bölcsőjévé válhatott ez a vidék.

A kiegyezés után gyors fejlődésnek indultak városaink, ahol nem csupán egyre jelentősebbé vált a könnyűipar, mindamellett a polgári léthez kapcsolódó oktatás és művelődés is egyre nagyobb teret nyert – erről már Braun László, a kötet másik szerkesztője számolt be. Ekkor nyerték el városaink központi részei a mai arculatukat, emlékeztetett rá a történész.

A moderátor szerepét felvállaló Császár István a továbbiakban Szakáll Imrét, Szamborovszkyné Nagy Ibolyát és Orosz Ildikót kérdezte a könyv általuk gondozott fejezeteinek megírásával kapcsolatos aktualitásokról.

Kovács Elemér

Hirdetés

  • Átfogó kötet vidékünk történelméről
  • Átfogó kötet vidékünk történelméről
  • Átfogó kötet vidékünk történelméről

  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 49. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés