Kárpátinfo hetilap


| 2021. 07. 20. – 08:00 | Kárpátalja |
Fotó: Kovács Elemér

Hirdetés

A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára emlékeztünk az elmúlt vasárnapon. A Tiszaújlak határában felállított turulmadaras emlékműnél mintegy másfélezren gyűltek össze és tettek hitet a kárpátaljai magyarság megmaradása, szülőföldjén való boldogulása mellett. Az 1989-ben felállított emlékjelnél harminckét esztendővel ezelőtt először ünnepelhetett együtt az itteni magyar közösség, hangsúlyozták az ünnepség szónokai. Azóta is számos megpróbáltatásban volt részünk, ám a nehézségeket mindeddig sikerült legyőzni.  Legfőképpen annak köszönhetően, hogy erőt merítettünk eleink, többek között a kuruc ősök nagyszerű helytállásából. Remélhetőleg ez a továbbiakban is sikerülni fog.

A hagyományoknak megfelelően az alkalom a tiszaújlaki sóháznál vette kezdetét, ahol a jelenlevők megkoszorúzták az egykori kurucvezér, Esze Tamás emléktábláját.

A turulmadaras emlékműnél tárogatószó jelezte az ünnepség kezdetét. Nem túl nagy létszámú fegyveres csapatok küzdelme zajlott itt 318 esztendővel ezelőtt, ám a csata kimenetele sorsdöntőnek bizonyult, emlékeztetett rá megnyitó beszédében Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja. Ugyanis ekkor dőlt el, hogy a felkelés megmarad helyi jellegűnek, vagy az egész országra kiterjedő szabadságharccá terebélyesedik. Mint a történelemből tudjuk, ez utóbbi következett be. Köszönhető mindez kuruc eleink helytállásának, és nem utolsó sorban II. Rákóczi Ferenc szervezőkészségének. Rákóczi egy évszázaddal megelőzte a korát, nagyban elősegítette a magyarság modern nemzetté válásának a folyamatát, amely száz évvel később, a reformkorban csúcsosodott ki. A kurucok szabadságküzdelme arra tanít mindannyiunkat, hogy a legreménytelenebb helyzetből is van kivezető út. A kurucok nem az egyébként igencsak szegényes fegyverzetüknek, hanem óriási hitüknek köszönhették az itt aratott győzelmet, hangsúlyozta a szónok. Aki a jelen dolgaihoz visszatérve arról szólt, hogy a kárpátaljai magyarság ma hatékonyan működő érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel, kiváló tanintézményekkel rendelkezik. A közösség tagjait a megmaradás kitartó akarása jellemzi. A magyar nemzet ma erős és egységes. Örvendetes, hogy a Kárpát-medence különböző tájain és a nagyvilágban élő magyarok mindenkor számíthatnak az anyaország támogatására, fejezte be beszédét a főkonzul.

Több mint 300 esztendővel ezelőtt a vidékünkön élő különböző nemzetiségek tagjai egységesen léptek fel a Habsburg elnyomás ellen, mutatott rá Olekszij Petrov, a megyei tanács elnöke. A szomszédos népek összefogására, egymás segítésére ma is nagy szükség van. A szónok megköszönte a magyar kormánynak a kárpátaljai közösségi intézmények felújításához, valamint a járvány megfékezéséhez nyújtott segítséget. Számos nagyszabású közös projekt fut jelenleg is. Ezek mindegyike az élhető élet megteremtését célozza.
Nehéz út vezetett a kurucok első győztes csatájához, fogalmazott beszédében Zubánics László, az UMDSZ elnöke, történész. Ez a küzdelmes sors jutott osztályrészül a továbbiakban is a szabadságharcosoknak.

Kemény akarat, rendíthetetlen hit és mélységes szabadságvágy kellett ahhoz, hogy Rákóczi hívei nyolc éven át küzdjenek, kitartsanak.

Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogainak elismerését szorgalmazta Jevhen Zsupán, a Ruszin Szövetség vezetője. Aki azt sérelmezte, hogy az ukrán parlament sem a kárpátaljai magyarokat, sem az itt élő ruszinokat nem nyilvánította őshonos népnek.

Istenfélő és szabadságszerető nép a magyar, kezdte ünnepi beszédét Barta József, a KMKSZ alelnöke. Ez megmutatkozott a Rákóczi-szabadságharc idején is, és szerencsére hasonló hozzáállást tapasztalunk manapság. Szükségünk is van mindezekre, mivel válságos időket élünk. A pandémia negatív következményeit még fel sem tudtuk mérni, s Európára az illegális bevándorlók részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik.

Eközben az öreg kontinens értékválsággal küszködik. A kárpátaljai magyaroknak nagymértékű elvándorlással, és jelentős mértékű asszimilációval kell szembenézniük. És nem utolsósorban az ukrán oktatási, illetve nyelvtörvény negatív hatásaival. Ahogy Rákóczi idejében – igaz, most békés eszközökkel –, most nekünk is meg kell vívnunk szabadságküzdelmünket. És mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt a történelmi tapasztalatot, hogy amiről önként lemondunk, az örökre elveszett, de amit erőszakkal vettek el tőlünk, az még visszaszerezhető. Az alelnök az ukrán-magyar, a magyar-ukrán összefogás fontosságát hangsúlyozta, hisz közös szülőföldünket csak együttes erővel tudjuk felvirágoztatni. A két ország viszonyáról szólva pedig ezt mondta: az együttműködésnek csak nyertesei lehetnek.

Az ünnepségen Nagy Anikó Rákóczi korát idéző dalokat adott elő, Szabó Krisztina Vári Fábián László Útban Törökország felé című versét mondta el, Angalét Bianka és Iván Anna Horváth Sándor Mert a haza... megzenésített verség énekelte el. A történelmi egyházak jenlévő képviselői Isten áldását kérték az ünneplőkre, a sokat szenvedett kárpátaljai magyarságra. A megemlékezés a Szózat eléneklése után koszorúzással ért véget.

Kovács Elemér

Hirdetés

  • Turul-ünnepség, hit a megmaradásban
  • Turul-ünnepség, hit a megmaradásban
  • Turul-ünnepség, hit a megmaradásban

  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 29. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!

Hirdetés