Ukrajnában az állampolgárok 67%-a vallásos embernek tartja magát, de csak 10%-uk jár rendszeresen templomba.
A 2020-as mutatókhoz képest Ukrajnában nőtt azok száma, akik inkább nem hívőknek tartják magukat
Ezt bizonyítják az Active Group és a Szakértői Klub elemző központ által végzett szociológiai tanulmány adatai - írja Korrespondent.net.
Ez a mutató az év során 8-ról 13%-ra nőtt.
Ennek oka lehet hazánkban a vallásosságról a világi életre való áttérés a pandémia kritikus szakaszának vége kapcsán - mondta Daniil Bohatirev politológus, a Szakértői Klub társalapítója.
Ugyanakkor az Active Group vezetője, Olekszandr Poznij elmondta, hogy a magukat hívőnek valló emberek közül 86% ortodox kereszténynek, 9% katolikusnak, iszlámnak 1,2%, protestánsnak 0,7%, pogány hitűnek 0,3 %, zsidónak pedig a megkérdezettek 0,2%-a vallotta magát.
Ezenkívül megjegyezte az ortodox kereszténységhez való ragaszkodás és az állampolgárok életkora közötti összefüggést. A tanulmány feltárta az ortodox hívek számának növekedését a középkorú és idősebb emberek körében.
Sokan elhatározzák, hogy politikai megfontolások alapján választanak maguknak egyházat
- mondta Koszty Bondarenko politológus, az Ukrán Politikai Alapítvány vezetője.
A Kijevi Rusz megkeresztelésének ünnepére rendezett felvonulások alkalmával kitűnik a két ortodox egyház közötti különbség.
Az Ukrán Ortodox Egyház 200-300 ezer híve kereszttel jár keresztutakra, ezzel bizonyítva elkötelezettségét az ortodox hit iránt.
Ugyanakkor az Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátusának) vallási felvonulásain a hívők főleg nemzeti zászlókkal és az ukrán panteon hőseinek portréival járnak.
Ez valóban megmutatja a hitvallás kétféle megközelítésének létezését ezekben a vallásokban – magyarázta Bondarenko.