Kárpátinfo hetilap


| 2021. 08. 01. – 16:06 | Kárpátalja |
Értékei miatt nagyon kedvelt a szelídgesztenye (Castanea sativa), más nevén az európai gesztenye. Nagyon sok faja él a világon, és ahol több faja is előfordul, ott számos természetes fajhibridje alakult ki. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Értékei miatt nagyon kedvelt a szelídgesztenye (Castanea sativa), más nevén az európai gesztenye. Nagyon sok faja él a világon, és ahol több faja is előfordul, ott számos természetes fajhibridje alakult ki.

A Kárpát-medencében hosszú ideig a gesztenyefák szórványban voltak, és az erdei fákról lehullott terméseket gyűjtöttek. Ilyen gesztenyés található a beregszászi Nagyhegyen, Kuklya mellett is. Magyarországon a gesztenye-gyümölcstermesztés szintén nem alakult ki, csak a termőtájakon fennmaradt ősi szórvány, liget-legelő és egyéb elegyes erdőkben lévő állományok kiegyenlítetlen, gyenge minőségű termésének begyűjtése folyt. Ezek természetesen nem gazdaságos ültetvények, hiszen bennük csak ősi gyűjtögető gazdálkodásra jellemző „fejszés” szelekció érvényesült. Ez abból állt, hogy a magról kelt, nagyon változékony populációból az alacsony termőképességű vagy rossz gyümölcsminőségű egyedeket kivágták. Inkább erdei, mint kerti gyümölcsnek tekintik ma is. Magyarországon összefüggő, nagyobb felületű gesztenyések kizárólag a Dunántúlon helyezkednek el. Európában a legjelentősebb árutermelés Olaszországban folyik.

A gesztenye a Kárpát-medence egyik legrégibb őshonos gyümölcsfája, melynek makkja keményítőben gazdag, tápláló eledelt szolgáltat. Megsütve a héj lehántható és a kellemes ízű, sült mag illatos, kedvelt csemege. Főzve és lisztnek megszárítva is alkalmazható. Ipari feldolgozásával édesipari masszát nyernek belőle, csomagolt és mélyhűtőben tárolt formája közismert.

Lomblevele megszárítva – gazdag csersavtartalma miatt – összehúzó, fertőtlenítő hatású. Teáját főként asztma eredetű köhögés esetén használják. A levelek és a makkhéj kivonata samponokhoz keverve fényesíti a hajat.

A gesztenye fontosabb bel­tartalmi értékei 100 g magbélben: energia – 700 Kj, fehérje – 4,8 g, zsír – 1,5 g, szénhidrát – 32,6 g, víz – 57,9 g, rost – 2,8 g, C-vitamin – 30 mg, B1 – vitamin – 200 ug, B2-vitamin – 250 ug, Ca – 94,6 mg, Fe – 1,2 mg, P – 90 mg, K-553 mg, Mg – 48 mg.

A gesztenye mérsékelt égövi növény. Kiegyenlített klímát igényel. Optimális számára, ha az évi középhőmérséklet 100C, a vegetáció átlaghőmérséklete 160C. A téli hideget viszonylag jól bírja, mínusz 200C esetén nem szenved fagykárt, a tavaszi fagyok sem károsítsák. Legalább évi 700 mm csapadékot, magas páratartalmat és széltől védett fekvést igényel. Csak a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, káliummal jól ellátott, 6 pH-érték alatti savanyú kémhatású talajokon termeszthető gazdaságosan, a meszet egyáltalán nem tűri.

A gesztenye régiónkban a leghosszabb életű gyümölcsfaj. Előfordulnak többszáz éves fák, ritkábban 600-700 éves példányok is találhatók. Az egyedül álló fák magassága elérheti a 20-30 métert is. Fiatal korában gyorsan nő. Gesztenye állományainkat évszázadok óta napjainkig zömében gyökérnemes magoncok képezik. Az ipari ültetvényekben oltványokat ültetnek. Egyetlen alanya a szelídgesztenye magról nevelt csemetéje.

A gesztenye optimális termővesszője 20-60 cm hosszú, 10-12 mm vastagságú. Rajta többféle rügy található. A vesszők csúcsán általában hajtás+nő+hímvirágzat kezdeményét tartalmazó egy vagy több vegyesrügy van.

A gesztenye rügyfakadása a többi törzses gyümölcsfajunkhoz képest viszonylag későn következik be, április közepétől május elejéig tart. A virágzás igen későn, június végén – július elején megy végbe. A gesztenyefa különböző ivarú virágai nem egyidőben nyílnak, a hímvirágok gyakran előzik a nővirágok kinyílását, ezért a fajták idegen megporzásra szorulnak. A gesztenye olyan szélporozta gyümölcsfaj, amelynek a megporzásánál a rovarok is besegítenek. A szél 200-300 méterre is elviszi a pollent, így ezen távolságon belül jók a porzási viszonyok. Ültetvényben a pollenadó fajta távolsága a főfajtától 50-60 méter lehet, tehát 4-5 sor után következzen egy pollenadó fajta.

Termése jellegzetes makktermés. A terméseket sűrű, elágazó tüskézetű, négy kopánccsal nyíló kupacs fedi. A kupacsokban a fajtára jellemzően eltérő nagyságú és darabszámú makk található, általában 1-3. A makk héjszíne sárgásbarnától a sötétbarnáig fajtánként változik, legnagyobb átmérője 30-40 mm.

Az európai szelídgesztenye a dióhoz hasonló térigényű. Nagyüzemi telepítését koronás oltvánnyal vagy egyéves suhánggal végzik. Nem érdemes 80 cm-nél nagyobb törzsmagasságot hagyni, mert későbbre tolódik a termőre fordulás, s kisebb lesz a fa mérete, illetve termőfelülete. A sorközökben sekély talajművelést végeznek. A füvesítésre csak 800 mm esetén gondolhatunk.

A termés gépi betakarítása oltványgesztenyésekben is nehezebb, mint a diónál, ezért a legtöbb helyen a lehullott terméseket kézzel gyűjtik össze. Azért, hogy a lehullott termések minősége ne romoljon, a gesztenyést legalább kétnaponként be kell járni, és a lehullott termést folyamatosan fel kell szedni.

Itt még meg kell említeni a látszólagos hasonlóságot a „vadgesztenye” és a „szelídgesztenye”’ között. Hazai névhasználatuk megtévesztő hiányossága ez, miután két egymástól távol eső, két idegen fajt hív gesztenyének. A hasonlóság azért csak látszólagos, mert a „vadgesztenyének” nincsen kupacsa, a tövises burok a terméshéja, alatta csak a fénylő barna maghéj található, szemben a „szelídgesztenye” molyhos maghéjával.

Bodnár István
kertészmérnök, Bakta

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 30. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!