Origo
| 2021. 08. 12. – 14:00 | Világ |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála.

A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel - írja az Origo.

Csak a rádiócsillagászati megfigyelések mutatták ki a fémes felszínt

A teleszkópos csillagászat hajnalától – Galilei 1610-ben történt első távcsöves észlelésétől – majdnem két évszázadot kellett várni az első kisbolygó felfedezéséig. A Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-öv első égitestét, a Ceres törpebolygót Giuseppe Piazzi itáliai csillagász fedezte fel, 1801. január elsején.

Az ezt követő években az észlelési technika fejlődésének köszönhetően sorra fedezték fel az egyre újabb kisbolygókat, elsőként a legnagyobbakat, köztük a Júnót, a Pallast és a Vestát. (Valamivel több, mint egy évszázaddal Piazzi felfedezése után, az 1920-as években már közel ezer kisbolygót illetve aszteroidát katalogizáltak, de napjainkban is minden évben újabb és újabb aszteroidákat azonosítanak.)

Piazzi mérföldkőnek számító első észlelése után az 1852. március 17-én felfedezett Psyche volt a 16-ik azonosított aszteroida.

Annibale de Gasparis nápolyi csillagász, a kisbolygó felfedezője a görög mitológia királylányáról, Erósz feleségéről nevezte el az aszteroidát. A 200 kilométer átmérőjű égitest fémes anyagát azonban csak a 20. század közepén, a rádiócsillagászati mérések mutatták ki.

Ekkor sorolták a Psychét az úgynevezett M típusú kisbolygók közé.

Ezek az aszteroidák a kisbolygók egy egészen sajátos típusát alkotják, mivel a felszínűket fémes anyagok uralják.

Mindezt az általuk visszavert fény színképének jellegzetes spektrumlefutása tárja fel, ami nagyon hasonló a vasmeteoritok reflexiós színképéhez. A Psyche napközelsége idején hozzávetőleg 2,5 csillagászati egységre (CSE) közelíti meg központi csillagunkat, a Naptól mért legnagyobb távolsága pedig 3,3 CSE. ( Egy csillagászati egység egyenlő a Föld - Nap közepes távolsággal, ami 149,9 millió kilométer.) A Psyche egyedi különlegessége azonban nem az előző jellemzőkben, hanem a kisbolygó rendkívüli anyagösszetételében rejlik.

Mindenki dollármilliárdos lehetne a Földön

Az asztrofizikusok szerint a teljes egészében fémből felépülő Psyche a Naprendszer kialakulásának idején keletkezett korai kőzetbolygó fémes magja. Úgy vélik, hogy a más aszteroidákkal történt sorozatos ütközések szabályosan „lehámozták" a kőzetréteget a bolygóról, és annak csak a rendkívül nagy szilárdságú fémes magja maradt meg. Ez a magyarázat arra, hogy a Psyche miért áll kizárólag fémből.

A kisbolygót legnagyobb részt vas és nagy tisztaságú nikkel építi fel, de ez talán nem is lenne akkora szenzáció - leszámítva a csillagászokat-, ha a két legnagyobb alkotóelem mellett földi viszonylatban nem volna rengeteg arany is kimutatható a Psychét felépítő fémek között.

A csillagászok számítása szerint a kisbolygó mintegy 7100 trillió amerikai dollár értékű aranyat és platinát rejt.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora is ez a felfoghatatlanul nagy érték, ha a Psyche összes arany illetve platinakészletét arányosan elosztanánk a Föld lakói között, minden egyes ember 91 milliárd dollárral részesedne a kisbolygó kincséből.

A Hold tömegének egy tizenhatodát kitevő Psyche arany és platinakészletének értéke nyolcmilliószor nagyobb, mint a világgazdaság teljes értéke. Noha az űrbányászat még jóval inkább a távolabbi, mint sem a közeli jövő lehetősége, de érdekes belegondolni, vajon milyen hatást gyakorolna a világgazdaságra,

ha a Psyche aranya elárasztaná a Földet. 

Ami bizonyos, hogy ilyen irdatlan mennyiségű nemesfém a mostani helyzethez képest, elértéktelenítené a földi aranykészletet, ami komoly gazdasági válságot okozhatna.

Nem véletlen, hogy emiatt sokan kétségbe is vonják a Psyche aranykészletére vonatkozó becsléseket. A szkeptikusok nem meglepő módon nem is a csillagászok, hanem a gazdasági vezetők, és tőzsdei topmenedzserek közül kerülnek ki, akik a „kriptovaluta-lobbit" feltételezik a Psyche mesés aranykészletéről szóló hírek hátterében. Hogy ténylegesen mennyi nemesfémet rejt az aszteroida, az várhatóan hamarosan kiderül az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közeljövőben tervezett Psyche-űrexpedíciójának köszönhetően.

Kozmikus kincsvadászat, kérdőjelekkel

A NASA  2022 elejére tervezi a Psyche-űrszonda indítását a floridai Kennedy Űrközpontból. A misszió E- ütemterve szerint a szonda 2026-ban fogja elérni az „aranyaszteroidát". Az űrkutatási hivatal, valamint az Arizonai Állami Egyetem kutatóit azonban egyelőre jobban érdeklik a Naprendszer egyedülálló fém aszteroidájának a planetológiai jellemzői, mintsem a kozmikus kincsvadászat.

Az unikális bolygómag vizsgálata számos nyitott kérdésre adhat választ a Naprendszer távoli múltjáról,a protoplanetáris ütközések koráról, és a Földhöz vagy a Marshoz hasonló egykori potenciális, megsemmisült bolygók létéről.

De nem marad majd kielégítetlen az „aranylázban" égők kíváncsisága sem, hiszen a Psyche-űrszonda fedélzeti műszerei között lesz egy olyan nagyfelbontású multispektrális képalkotó műszer, amellyel az aszteroida anyagi összetételét fogják vizsgálni.

A Psychén rejtőző nemesfém készlet kitermelése egyelőre a sci-fi világába tartozó elképzelés. A Brit Királyi Csillagászati Társaság elnöke, John Zarnecki szerint még legalább fél évszázadra vagyunk a kereskedelmi űrbányászat kézzelfogható lehetőségétől.

Az űriparban érdekelt vállalkozások tulajdonosai azonban sokkal optimistábbak az űrbányászat közeli lehetőségeit tekintve, mint a csillagászok. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke 2015-ben írta alá azt az új űrtörvényt, amely külön fejezetet szentelt az űrbányászat jogi kereteinek megfogalmazására. 

A törvény negyedik cikkelye kimondja, hogy minden amerikai polgárnak valamint kereskedelmi entitásnak joga van a világűrből származó erőforrások birtoklására.

Hogy mindez hogyan lesz kivitelezhető a gyakorlatban, az egyelőre még több mint kérdéses. A világűrre vonatkozó ENSZ-egyezmény szerint ugyanis a világűr az emberiség közös kincse, így az égitesteken egyetlen állam vagy szervezet sem szerezhet tulajdonjogot, vagy egyéb kizárólagos jogokat. Hogy miként vélekednek erről a jövő űrbányászai, arról egyelőre nem szól a fáma.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!