Origo
| 2021. 08. 13. – 17:00 | Afrika |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A 4,6 milliárd dolláros (mintegy 1400 milliárd forint) költséggel, amerikai és kínai pénzügyi támogatással épülő Grand Ethiopian Renaissance Dam (GERD), Afrika jelenleg legnagyobb infrastrukturális beruházása, egyben az "etióp megújulás" monumentális ipari mementója.

Tizenegy esztendeje készül, és legalább ennyi ideje teremt igencsak puskaporos légkört a régióban. Azonban az Etiópia, Egyiptom, illetve Szudán között fennálló feszült helyzet rendezésében úgy tűnik, Kínára hárulhat a Nílus vízére szomjazó, haragos feleket kibékítő szerep - írja az Origo.

Nehéz lenne annál impozánsabb nevet találni egy duzzasztóval kombinált erőműnek, mint amelyre az etióp fővárostól, Addisz-Abebától 500 kilométerre északnyugatra épülő kolosszust keresztelték. A Grand Ethiopian Renaissance Dam név, azaz a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát, ha egyszer munkába áll, rekordszámba menő, 5000 megawatt kapacitással termeli majd a villamos energiát.

Már nem az olajért, hanem a vízért folyik a háború

Régóta jósolják, hogy a 21. század háborúit nem olajért, hanem ivóvízért fogják vívni. Az etiópiai gigaprojekt ténylegesen beteljesítheti ezt a jóslatot, hiszen a Nílus folyó vízének megosztásához kapcsolódó nézeteltéréseket évtizedek óta nem sikerül rendezni. Szudán korábban az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Afrikai Unió közvetítését javasolta, amit Etiópia elutasított. Most viszont úgy tűnik, hogy Kína is beáll a békítők sorába. Történhet ez azt követően, hogy Etiópia - figyelmen kívül hagyva az egyiptomiak által hangoztatott aggályokat -, július elején újabb szakaszába léptette a gigantikus duzzasztó mögötti tároló feltöltését.

Az erőműhöz szükséges víztározó ősrégi egyezményeket sért

A vízhozamok csökkenése és az általában véve is szűkös vízforrások miatt a vita Kairó, Addisz-Abeba és Kartúm között robbant ki. A Nílus vízének használatát jelenleg két szerződés szabályozza, 1929-ből és 1959-ből. Ezek értelmében a Nílus teljes áramlását Egyiptomhoz rendelik, kisebb mennyiségben Szudánhoz és szinte semmit Etiópiához, amelyet ez utóbbi rendkívül igazságtalannak tart.

Az ország ragaszkodik az épülő gát befejezéséhez, mivel lakosságának jelentős része jelenleg áram nélkül él, és Világbank legfrissebb adatai szerint az ország nagyjából 110 millió lakosának körülbelül egyötöde még mindig napi 1,90 dollárból kénytelen fenntartani magát. Az erőmű révén Etiópia jelentős energiaexportőrré akar válni a térségben, hogy lakosságát kiemelhesse a szegénységből. Addisz-Abeba szerint a gát alapvető fontosságú az etióp gazdasági fejlődés előmozdításához.

A 12 ezer ember közreműködésével felépülő létesítménnyel saját gazdaságának jelentős részét - és a villamosenergia-export révén a szomszédos országok gazdaságát is - villamos energiával látná el. Viszont, amíg Etiópia a nílusi erőmű révén szeretne Afrika legjelentősebb energiaexportőrévé válni, addig Egyiptom számára a mezőgazdaságban, az iparban és a hazai édesvíz-szükséglet kielégítésében játszik nélkülözhetetlen szerepet a Nílus, amely a százmilliós ország ivóvízkészletének kilencven százalékát biztosítja.

Kairó korábban utalt rá: nem vetik el annak lehetőségét, hogy akár a fegyverekhez nyúlva érvényesítsék álláspontjukhoz kapcsolódó érdekeiket Etiópiával szemben.

Etiópia ugyanakkor azt állítja, hogy az etióp-szudáni határ közelében épülő gát hosszú távon egyáltalán nem fogja csökkenteni a Nílus vízhozamát, azonban a szakértők szerint a gát megépülése után biztosan csökken az Egyiptomig eljutó vízmennyiség. 

Az Etiópiában eredő Kék-Nílus a szudáni fővárosnál, Kartúmnál egyesül a Fehér-Nílussal, majd Egyiptomot átszelve a Földközi-tengerbe ömlik, így sok millió egyiptomi és szudáni megélhetése is függ a nílusi víztől.

Ezért Egyiptom és Szudán olyan egyezményt szeretne, amely szabályozná az Etiópia által továbbengedett vízmennyiséget, különösen szárazság idején. 

Etiópia azonban egyelőre elzárkózik ettől, és ez a magatartás egyelőre olyan, állandósult feszültséget teremtett a három ország viszonyában, amelynek feloldása évek óta várat magára, és a gát üzembe helyezésével, még vélhetően sokáig váratni is fog. Kérdés az, meddig tart ki a három ország - és különösen Egyiptom - türelme.

A sárkány közbeléphet

Korábban az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és az Afrikai Unió is többször próbálkozott már - illetve próbálkozik - a felek békítésével, a diplomáciai viszályt viszont most - úgy tűnik - Kína oldhatja meg.

Pekingnek jelentős beruházásai vannak Etiópiában és Szudánban, ami potenciálisan erős pozíciót biztosít a vitában. Mindazonáltal az, hogy Peking használni akarja-e ezt a pénzen és gazdasági lehetőségein keresztül érvényesíthető hatalmat, továbbra is erősen kétséges. Hiszen, bár sokat nyerhet, de akár veszíthet is az ügybe való beleavatkozás során. De mit is takarhat ez főbb vonalaiban?

Az évek során a kínai vállalatok, például a China Gezhouba Group és a Voith Hydro Shanghai is részt vettek a gát építésében. Az ENSZ szerint Etiópiában 2019-ben az összes új, külföldi finanszírozású projekt mintegy 60 százaléka kínai befektetés volt. Ugyanakkor a kínai beruházások Szudánban és Egyiptomban is hatalmas volumenűek. Az egykori fáraók országában, a Kairón kívüli épített projektekben rendre a kínai állami építőipari és mérnöki társaság az egyik fő vállalkozó, míg Szudánban hatalmas pekingi tőke áll a helyi mezőgazdaságban, a bányászatban és a kőolajiparban. Ezeken kívül a China Harbour Engineering áll a vörös-tengeri, 142 millió dollárból (42,4 milliárd forint) készülő haidobi kikötő mögött is, amelynek fő célja, hogy Szudánból élőállatot, főként szarvasmarhát, tevét és juhokat szállítsanak az ázsiai piacokra.

Bár Kína hagyományosan igyekszik nem beleszólni a helyi politikába, most mégis, rengeteg jel mutat arra, hogy a gigantikus mértékű befektetések kockázata miatt Peking is véleményt nyilvánít a gát ügyében.

A tervek szerint 2023-ban már teljes termelőkapacitással működne az erőmű, ehhez viszont elengedhetetlen a felek megegyezése is. 

A kérdés, hogy a végkifejlet és a reményteljes béke mennyit várat még magára, hisz a hosszú késedelem hatalmas veszteségekkel járna, amely a kínai befektetőket is érintené.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!