Kárpátinfo hetilap


| 2021. 08. 07. – 09:09 | Kárpátalja |
A nagyszabású projektnek köszönhetően mi itt, Kárpátalján, százéves lemaradást pótolhattunk be – mondta Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.

Hirdetés

Miközben a nyugati világban templomokat zárnak be, a Magyar Kormány támogatásával, a Magyar Templomfelújítási Program keretében lendületesen folyik az anyaország és a Kárpát-medence egyházi épített örökségének megújulása. Kárpátalján a Tiszántúli Egyházkerület közreműködésével a Kárpátaljai Református Egyház fejlesztései szakmai feladatok keretében több templom, egyházi intézmény, ingatlan újult meg.

– Ennek a nagyszabású projektnek köszönhetően mi itt, Kárpátalján, százéves lemaradást pótolhattunk be – kezdi beszélgetésünket Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke. – 1912–13-ban volt az akkori magyar kormánynak egy nagy egyházat támogató projektje. Akkor vidékünkön több templom, templomtorony, parókia épült, akkor készültek az első vasoszlopos karzatok stb. Ez akkor valóban hatalmas támogatás volt.

– Ám azóta eltelt száz esztendő.

– Nem is akármilyen száz esztendő! Világháborúkkal, nemzetszétszakítással. Kisebbségi létbe kerülve egy olyan egyházellenes szovjet rendszerben kellett élniük a kárpátaljai magyaroknak, amikor élni sem hagyták az egyházakat, ingatlanjaikat elvették, templomaik egy részét többek között raktáraknak, sporttermeknek használták, de még ateista múzeumot is képesek voltak a szent hajlékból kialakítani! Aztán végre eljött a fordulat, amikor 1992–1993-ban nagyon sok ingatlant visszaadtak a független Ukrajnában az egyházközségeknek, de teljesen romos, használhatatlan állapotban. A gyülekezetek az elmúlt három évtized alatt sokat fáradozva igyekeztek rendbe tenni azokat. Volt ehhez némi külföldi támogatás is, főleg német vagy holland gyülekezeti kapcsolatok, vagy kisebb segélyszervezeteknek a diaszpórában, szegénységben élő protestánsok felé fordulása, törődése, gondoskodása révén. Ám ilyen nagymértékű támogatásban eddig nem részesültek a kárpátaljai magyarok, az itteni egyházak, így mi, reformátusok sem.

– Milyen mértékű támogatásról van szó?

– Ez a nagy projekt, amely a templomok és parókiák felújítására, állagmegőrzésére irányult, 1 milliárd 608 millió 880 ezer forintos beruházást jelent. Úgy indult, hogy csináltunk Kárpátalján egy felmérést, és minden gyülekezet lelkészének megadtuk a lehetőséget, hogy írja le a terveit, ötleteit, hogy ő mit kezdene az ingatlannal, ami az egyházközsége birtokában van. Amikor megtörtént ez az összeírás, akkor ezt eljuttattuk a minisztériumba, és 2017-ben körülbelül a terveink 80%-ára megkaptuk a pénzösszeget. Így indult el ez a terv.

Ebben benne lehetett minden egyházközségi és egyházkerületi ingatlan is. Ennek a felújítási, karbantartási, állagmegőrzési akciónak, amit a Magyar Kormánynak köszönhetünk, a végére járunk lassan. Még egyszer hangsúlyozom, mert ez nagyon fontos számunkra, hogy százéves lemaradást pótolhattunk így be, helyrehozhattuk a várfalaikon keletkezett réseket.

– Milyen jellegű munkákat végeztek el?

– Ezzel a támogatással nagy lehetőséget kaptunk arra, hogy megújítsuk azokat a templomokat, amelyek már nagyon rászorultak a generális javításra. Többek között új faszerkezetet, sisakot, tetőt kaptak a templomok tornyai, a hajórészeket teljesen át tudták fedni, meg tudták csinálni a vízelvezetést, új padokat készítettek azok helyére, amelyeket valamikor nagyon megkárosítottak, összetörtek, és a 90-es években, ahogyan lehetett, megjavítottak és visszahelyeztek a templombelsőkbe. Most mondhatom azt, hogy igazi mestermunkák kerültek az isteni hajlékokba, hogy csak Tiszabökényt, Tiszaújlakot vagy Salánkot említsem. És olyan nagymértékű állagmegőrzés és karbantartási munkák történtek, amelyek nem a következő 5-6 évre, hanem 50-60 évre, vagy akár ennél hosszabb időszakra fogják biztosítani a templomoknak az állapotát. És hogyha hihetünk a beépített építőanyagok garancialeveleinek – 60-70 éves garanciát is vállaltak egy-egy tetőfedő anyagra –, akkor az akár ennyi is lehet.

– De nem csupán templomok újultak meg.

– Ebben a projektben most elsőbbséget élveztek a parókiák. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyülekezet a templomára mindig szívesebben adakozik, és a templomát jobb állapotban tartotta, mint a parókiáját. Így a Kárpátaljai Református Egyházkerület felújításra szoruló ingatlanjai – ott, ahol helyi fogadtatás is volt, ahol megfogták a munka végét – megújultak. Gyakorlatilag nem tudok olyan helyet mondani, ahol vagy templom, vagy parókia ne újult volna meg. Ahol ez mégis elmaradt – egy-két ilyen hely van –, az a gyülekezet vezetésének nemtörődömsége, hozzáállása miatt történt.

– Tehát akkor szinte minden gyülekezetet érintett ez a program?

– Így van. Ahol legalább a lelkészek partnerek voltak, ott vagy a templom, vagy a parókia megújult. És arról is szeretnék szót ejteni, hogy nem csupán gyülekezeti, hanem egyházmegyei és egyházkerületi intézmények is megújultak. Így például a Kálvin Kollégium, a Bereg megyei konferenciaközpont Balazséron, az Ung megyei Ráton, a diakóniai központ katasztrófavédelmi része, az idősek otthonának épülete, a dobronyi gyermekotthonban is voltak beruházások ebből a keretből, felépült a püspöki hivatal udvarában a szolgálati lakás stb.

Mi úgy tekintünk erre a támogatásra, hogy ez nem a múltnak szól, hanem a jövőnek. És úgy próbáltuk megerősíteni az egyházközségeket az ingatlanok felújítása által, hogy azok a még számunkra ismeretlen, de a jövőben ránk váró próbákat is kiállják. A végvárakat a Magyar Kormány az egyházak által így tudta megerősíteni, hisz a végvárak őrzik a magyar hont, a magyar hitvilágot, a magyar anyanyelvet, a magyar kultúrát. És ezért a nagylelkű segítségért mi nagyon hálásak vagyunk.

– Egy ilyen nagymértékű felújítások után jöhet a pihenés?

– Nem, nem dőlhetünk hátra a hintaszékben, és nem tehetjük keresztbe a kezünket, mert vannak még fájó pontok, felújításra váró templomok. És ott vannak azok a műemlékek, amelyek nagyobb szaktudást és szakértelmet igényelnek. A Teleki László Alapítvány azt ígérte, hogy a benei, a csetfalvai templomnak a felújításában ők közreműködnek, segítenek és anyagi forrásokat is elkülönítenek. Ugyanis ezek a templomok állagmegőrzése és akár felújítása olyan szakmai tudást igényel, ami Kárpátalján nem áll rendelkezésre. De felújításra vár a huszti templom tetőszerkezete is. Tehát a zsindelyesek. Ezeknek a belső felújítása is megfelelő szakemberekre várnak.

– Van némi remény arra, hogy ezek is megújulnak?

– Ezt a projektet most lezártuk, de van újabb 185 millió forintos keretünk templomfelújításra. Tehát – Istennek hála és köszönet a Magyar Kormánynak – a munka folytatódik.

Imatémája lehet ez minden gyülekezetnek. Kérjük Isten áldását erre a munkára is, mert „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök” (Zsolt 127, 1).

Marton Erzsébet

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 31. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!

Hirdetés