Gazdaság | 2021. 09. 29. – 13:00 |
Ahogy egyre közelebb kerülünk a téli szezonhoz, az európai földgázválság elkezdett globális válsággá erősödni. Fotó: Internet

Hirdetés

Ahogy egyre közelebb kerülünk a téli szezonhoz, az európai földgázválság elkezdett globális válsággá erősödni, és már világszerte hatással van az energiaárakra.

Az európai földgáztartalékok problémája így mára elkezdte az egekbe emelni nemcsak a gáz, de az olaj és a szén világpiaci árát is - írja az Origo.

Globális energiaválsággá kezd válni Európa gázellátásának problémája.

A kérdés eredetileg az volt, hogy a kontinens miként tudja majd biztosítani a kellő mennyiségű földgázt az idei téli szezonban, ahogy durván beszakadtak a tartalékok.

Az energiapiaci mozgások alapján viszont most már az látszik, hogy az európai válság átlépte a kontinens határait, és a globális energiapiac egészére hatással van. 

A hét elején például a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára három éve nem látott csúcsra emelkedett. Noha az elemzők számítottak drágulásra, de a nyáron még a legtöbben azzal számoltak, hogy az áremelkedés enyhe lesz, ahogy a koronavírus delta variánsa számos országban visszafogja a keresletet – írja az Oilprice.com.

Ahogy azonban a téli fűtési szezon egyre közelebb van az északi féltekén, az európai energiaárak szárnyalni kezdtek, ami felhajtotta a szén árfolyamát is. Ráadásul globálisan is egyre több országban emelkedett a szénfelhasználás az energiatermelésben,

ami a klímacélok elérését is megnehezítheti.

A fűtési szezon közeledte azonban most kiegészül a koronavírus-járvány utáni talpra állással. Most ugyanis számos energiaintenzív ágazat lendületes növekedésnek indult, ami szintén komoly keresletet eredményez az energiapiacon. 

Ahogy viszont a kereslet kilőtt, a kínálat közben nem tudja tartani a lépést, részben épp annak köszönhetően, hogy a járvány miatt az elmúlt 18 hónapban alulfinanszírozták a beruházásokat. Ehhez jött még az OPEC és külsős szövetségeseinek (OPEC+) kitermelés-csökkentése, valamint az olyan, időjárási eseményekhez köthető kínálatkiesés, mint amilyet például az Ida hurrikán okozott. Utóbbi szeptemberben komoly zuhanást eredményezett az amerikai olaj- és földgázkitermelésben.

Mivel tehát az olaj-, gáz- és szénkínálat nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a hirtelen megugró kereslethez, az energiaárak világszerte emelkedésnek indultak.

Ennek hatásait az európai fogyasztók már érzik is, ahogy a gáz- és energiaárak rekord magas szinteket érnek el.

A fentiek miatt pedig megnőtt a szén iránti kereslet, és a rendkívül szennyező nyersanyag ára 13 éves csúcsra emelkedett Európában. Közben Kínában és Indiában is egyre fontosabb lett a szén az emelkedő földgázárak mellett, ami az ázsiai árfolyamokat is rekord szintekre emelte.

Nem meglepő tehát, hogy a Goldman Sachs például közel duplájára emelte a szén árfolyamára vonatkozó előrejelzését az ázsiai piacon. Az amerikai nagybanknál most úgy számolnak, hogy a benchmark szén árfolyama tonnánként átlagosan 190 dollár lehet az idei negyedik negyedévben. Ez pedig igen jelentős emelés ahhoz képest, hogy a bank korábban még csupán 100 dolláros árfolyamra számított.

Kínában közben kezd súlyossá válni a helyzet, ahogy az áramkereslet mellett a szén és a földgáz árfolyama is látványosan emelkedik.

Mindeközben a piaci elemzők a kőolaj esetében is további drágulásra számítanak. Az elemzők és a nagy kereskedési házak most úgy számolnak, hogy az idei télen az olajár eléri a hordónkénti 80 dolláros szintet, de még a 90 dolláros árfolyamot is könnyen elképzelhetőnek tartják. Ha pedig a mostani trendek tartósak maradnak, akkor 2022 végére összejöhet a hordónkénti 100 dolláros árfolyam is.

Az olajpiaci drágulás egyik oka, hogy a nagyon drága földgáz miatt sok piaci szereplő mozdult el a földgáztól az olaj felé. Vagyis a különböző nyersanyagok esetében a drágulások egymást is erősítik. A 80 dolláros olajár viszont olyan lélektani határ, amely már érezhető problémákat okozhat az olyan jelentős importőröknél, mint Kína vagy India.

Az ING elemzői szerint ugyanis nem kizárt, hogy a jelenlegi trend mellett a szervezet napi 400 000 hordóval növelheti a kitermelését, hogy megpróbálja normalizálni a piaci helyzetet. Egyelőre tehát nem világos, mennyire lesz súlyos a globális energiapiaci válság, de a folyamatos és tartós drágulás minden szempontból igen kemény telet hozhat a világgazdaságban.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.