Hirado.hu
| 2022. 01. 13. – 13:00 | Kazahsztán |
A kazah kormány január elsejével feloldotta az üzemanyagár maximalizálását, az országban szinte azonnal zavargások és tüntetések törtek ki. Fotó: Internet

Hirdetés

A kazah kormány január elsejével feloldotta az üzemanyagár maximalizálását, az országban szinte azonnal zavargások és tüntetések törtek ki. Kétséges ugyanakkor, hogy önmagában a hatósági ár eltörlése vezetett-e a zavargásokhoz. A kazah kormány szerint ugyanis külföldi befolyásolási kísérlet esete merülhet fel.

Kaszim-Zsomart Tokajev, kazah elnök kormánya január elsején visszavonta az üzemanyagár maximalizálását és ezzel duplájára növekedett a cseppfolyósított gáz ára, ugyanis a szabályozás feloldása egybeesett a kiugróan magas világpiaci gázárakkal - írja a Hirado.

A kormánydöntést követően szinte azonnal tüntetések robbantak ki országszerte.

Kaszim-Zsomart Tokajev ötödikén menesztette a kormányt, valamint kéthetes szükségállapotot rendelt el. Ennek értelmében, a mozgás- és szólásszabadság korlátozására került sor, betiltották a gyülekezést, és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, mely a demonstrációk eszkalálódásához vezetett.

Míg január 2-án a tüntetések még csak Mangisztau tartományra és az üzemanyagár kérdésére korlátozódtak, az események és a követelések gyorsan sokszorozódtak. A demonstrációk napokon belül elérték – az egyébként is puskaporos hangulatú – nagyvárosokat, mint, Almati illetve Tarazra. A kormány a zavargásokra kisebb fáziskéséssel reagált.

A tüntetők egy része már nem is a gázárak csökkentése mellett áll ki, újabb elvárások fogalmazódtak meg: rendszerváltást, az 1993-as alkotmány visszahelyezését és a képviseleti rendszer megreformálását – képviseleti demokráciát – szeretnének.

Tokajev elnök, első körben a Kollektív Biztonsági Szerződés Szövetkezetétől (KBSZSZ) kért segítséget. Oroszország először csak párbeszédet javasolt a kazah vezetőknek, de később azonban, úgy döntöttek a leverésére vezénylik „békefenntartóikat”.

Tokajev szerint az ország és a vezetés túléli a puccskísérletet.

A kazah hatóságok hazaárulás vádjával őrizetbe vették a nemzetbiztonsági bizottságnak a héten elbocsátott igazgatóját, Karim Maszimovot – közölte szombaton a bizottság. Maszimov mellett több más tisztségviselőt is őrizetbe vettek, azonban őket nem nevezték meg, és egyéb részletet sem árultak el az ügyről.

A kazah kormány jelenleg igyekszik erőt mutatni, egyúttal pedig csillapítani a kedélyeket. A demonstrációk kezdete óta több, mint 5000 embert tartóztattak le, közölte a belügyminisztérium vasárnap reggel.

A tárca arról is beszámolt, hogy a hatóságok 5135 ember ellen indítottak szabálysértés miatt nyomozást. A jelenlegi információk szerint a rendőrség tagjai közül 16-an veszítették életüket és 1330-an sérültek meg. Külföldről jelenleg számos kazah hírportál nem elérhető, az internetet és a különböző üzenetküldő szolgáltatásokat is korlátozták.

A Szovjetunió felbomlása után hatalmas gazdasági fejlődésnek lehettünk tanúi Kazahsztánban. 1993 és 2020 között a működőtőke beáramlás megháromszorozódott, a legjobb ötven közé emelkedett az ország a versenyképességi listákon. A kilencvenes évek elején került az országba a Chevron amerikai olajcég, melyet sorra követtek az olajgigászok, mára azonban sikeresen diverzifikálták a korábban olajtól függő gazdaságot. Már csak ezért is mondható felettébb érdekesnek, hogy önmagában a hatósági ár megszüntetése ilyen lavinát indítana el.

Az orosz sajtó szerint külföldi befolyásolási kísérlet állhat a zavargások mögött, azzal a céllal, hogy erőszakkal aláássák az ország stabilitását.

Az orosz külügyminisztérium internetes felületén közleményében a kazah elnök álláspontját erősítette meg, mely szerint az eseményeket az országon kívüli erők szították.

Szakértők szerint a belaruszi helyzet ismétlődik meg Közép-Ázsiában. Az autoriter rendszer megbukása ugyanakkor nem csak menekültválsággal fenyegetne, de a putyini Oroszország hiányosságaira is felhívná a fegyelmet, így Oroszország mindent meg fog tenni, hogy Tokajevet és pártját hatalmon tartsa.

Az olajexport akadozása jelentős gazdasági problémákat vethet fel, arról nem is beszélve, hogy a Kínát és Európát összekötő Új Selyemút is Kazahsztánon keresztül vezet – melynek végpontja a magyar ellenzék által folyamatosan támadás alatt tartott Belgrád-Budapest vasútvonal. „Valamilyen összeesküvés történt, amelyben hazai és bizonyos külföldi felforgató erők is részt vettek” – mondta hétfőn az állami televíziónak Karin Jerlan, a kazah elnök külpolitikai tanácsadója, de konkrét szereplőket nem nevezett meg.

A Tass, orosz hírügynökség információi szerint – melyet a New York Post is szemlézett – a kazah elnök arra utalt, hogy a tüntetők között sokan voltak olyanok, akik más nyelvet beszéltek, utalva arra, nemzetközi beavatkozás állhat a háttérben.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az ügy kapcsán azt nyilatkozta,

„Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket.”

Kedd reggeli élő bejelentkezésében elmondta, a külügyminiszteri egyeztetés sikeres volt, sajnálatát és részvétét fejezte ki a tüntetések áldozatai felé. Szijjártó Péter azt is elmondta, a Kazahsztáni tüntetés nemzetbiztonsági kérdés és Magyarország támogatja a kazah államot, valamint a Türk Befeketítési Alap létrehozását.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.