Hirado.hu
| 2022. 01. 16. – 15:00 | Világ |
A türkmenisztáni Kara-kum sivatagban egy hetvenméteres átmérőjű, lángoló lyuk tátong a földön. Fotó: Internet

Hirdetés

A türkmenisztáni Kara-kum sivatagban egy hetvenméteres átmérőjű, lángoló lyuk tátong a földön. Már kilométerekről látható a pokol kapujának nevezett természeti „csoda”, amely ötven éve kitartóan lobbantja lángra a földből kiáramló gázokat.

Az égő kráter sorsa azonban bizonytalan, ugyanis Türkmenisztán elnöke idén januárban utasította a kormányt, hogy kezdje el kutatni, miként lehetne a tüzet eloltani - írja a Hirado.

Nem mindenkit nyűgöz le Türkmenisztán legismertebb látványossága, amely valójában nem más, mint egy lángoló lyuk a sivatag közepén.

Gurbanguly Berdimuhamedov türkmén elnök elrendelte, hogy találjanak módot a több mint 50 éve lobogó lángok kioltására.

A tűz eloltására felhozott érvek között szerepel, hogy a közelben élők egészségére káros a kiáramló füst mindennapos belélegzése, ezzel egyidejűleg környezeti károk is keletkeznek, ugyanakkor nem elhanyagolható indok az sem, hogy a pokol kapujának nevezett hasadék lángolása miatt az ország értékes földgázforrásokat pazarol el.

Helyi sajtóértesülések szerint az elnök arra utasította helyettesét, hogy minél hamarabb állítson össze egy tudósokból áll csapatot – ha szükséges, akár külföldi tanácsadókat is bevonva –, és találjon megoldást a tűz eloltására.

Berdimuhamedov, aki 2006 óta megválasztott elnöke Türkmenisztánnak, híres az arany- és a márványépítészet iránti szeretetéről. A fővárosra, Asgabatra összpontosítva óriási építkezési beruházásokat indított el, hatalmas új kormányzati épületekkel és egyéb építészeti vívmányokkal árasztotta el a várost.

Az egyik leghírhedtebb építménye egy hatalmas aranyszobor, amely egy türkmén pásztorkutyát, Berdimuhamedov kedvenc fajtáját és az ország egyik hivatalos jelképét ábrázolja.

A turizmus még mindig viszonylag jelentéktelen iparág Türkmenisztánban: a világjárvány előtt a külföldi látogatók éves számát csupán néhány tízezerre becsülték.

A pokol kapuja, avagy nemzeti kincs a sivatag szívében

A hivatalos nevén a Darvaza-gázkráter, azaz a pokol kapuja egy barlangba omlott földgázmező a türkmenisztáni Darvaza közelében. Az évek során nem találtak arról pontos feljegyzéseket, hogy mitől is gyulladt ki a kráter. A legvalószínűbb elmélet szerint szovjet geológusok 1971-ben szándékosan gyújtották fel, hogy megakadályozzák a metángáz terjedését.

Mindez azért történt, mert az egyik szovjet fúrótorony véletlenül egy hatalmas föld alatti földgázbarlangba ütközött, aminek következtében a talaj beomlott, magával rántva a fúrótornyot. Ezután a barlangba zuhanó óriásfúrógép „kilyukasztotta” a barlangot és a mérgező gázok riasztó sebességgel szivárogni kezdtek. Feltételezések szerint a beomlott barlang azóta lángol.

Vannak azonban olyan elméletek is miszerint, a kráter a 60-as években omlott be, és a belőle kiáramló gázokat csak a 80-as években gyújtották fel.

Gurbanguly Berdimuhamedov még 2010-ben ellátogatott a sivatagba, hogy jobban szemügyre vegye a lángoló gázzsebet és arra a következtetésre jutott, hogy le kell zárni az üreget. 2013-ban az elnök természetvédelmi területté nyilvánította a Kara-kum sivatagnak azt a részét, ahol a kráter található.

Meglepő, ám annak ellenére, hogy mennyire veszélyesnek minősítették a területet, a mai napig turisták tömegei keresik fel a sivatag ezen részét, hogy szemtanúi legyenek a helyszín lángoló pompájának.

Egy National Geographic által szervezett expedíció keretében 2013-ban George Kourounis felfedező kevlár védőöltözetben leereszkedett a kráterbe és mintákat vett annak talajából. E mintákból később Stefan Greennek, az expedíció mikrobiológusának sikerült kimutatnia baktériumokat.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.