Origo
| 2022. 01. 21. – 12:00 | Európai Unió |
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) előzetes adatai szerint közel 200 000 illegális határsértés történt az Európai Unió külső határainál 2021-ben. Fotó: Internet

Hirdetés

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) előzetes adatai szerint közel 200 000 illegális határsértés történt az Európai Unió külső határainál 2021-ben. Ez 2017 óta a legmagasabb szám: összesen 38%-os növekedést jelent 2019-hez képest, és 57%-os növekedést 2020-hoz viszonyítva, amikor a COVID-19-korlátozások erős hatását figyelhettük meg.

Az elmúlt év kapcsán három igen fontos és érdekes megfigyelést lehet rögzíteni: Kelet-Európa térségében egy új migrációs válsággóc alakult ki, a közép-mediterrán folyosó továbbra is a legforgalmasabb Európába vezető útvonal, illetve az is egyértelművé vált, hogy a fizikai határvédelem és ellenőrzés veszi fel leghatékonyabban a harcot az illegális migrációval szemben – írja a Századvég Alapítvány Migrációkutató Intézete a Frontex egyik jelentését vizsgálva, melyet az Origo közöl.

A nyitás a migrációs nyomás növekedését eredményezte

A koronavírus-járvány 2020-as tombolása után – a COVID-szabályok és -intézkedések folyamatos lazulásával párhuzamosan – az illegális határsértések és a beadott menedékkérelmek száma intenzíven nőtt. A Frontex saját elmondása szerint eközben súlyos humán erőforráshiánnyal küzdött: nagyon magas volt a betegszabadságon vagy karanténban lévő személyek száma, illetve egyre szerteágazóbb feladatokat kellett ellátnia a személyzetnek. A gazdasági, politikai és társadalmi igények mind afelé mutattak, hogy az országokban muszáj nyitni, különben még tovább mélyül a gazdasági visszaesés mértéke. A korlátozások visszavonása pedig közvetlenül hatott az Európát érintő migrációs folyamatokra.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség havonta közölt statisztikái alapján már 2021 szeptemberében látni lehetett, hogy a 2021-es számok jócskán felül fogják múlni a 2020-as adatokat.

A Frontex által 2022. január 11-én publikált rövid előzetes évértékelő nem okozott meglepetést: utoljára 2017-ben regisztráltak nagyjából annyi illegális határátlépést (204 718), mint 2021-ben (196 034). 

Az előzetes statisztika szerint mintegy 196 ezer jogszerűtlen belépés történt az Európai Unió külső határainál, azonban az év első felében megjelenő Risk Analysis riportban olvashatjuk majd a végleges és hivatalos adatokat.

Ez 38%-os növekedést jelent 2019-hez képest, és 57%-os növekedést 2020-hoz viszonyítva. 

Az útvonalak kihasználtságát és a számadatokat böngészve kitűnik, hogy a globális mobilitásra vonatkozó korlátozások feloldásán kívül más tényezők is jócskán hozzájárultak a migrációs nyomás növekedéséhez.

2021-ben is a közép-mediterrán útvonal volt a leggyakrabban használt Európába vezető migrációs útvonal, amely az összes rögzített illegális határátlépés egyharmadát tette ki.

Az észlelések száma 183 százalékkal növekedett 2020-hoz képest, és leginkább a líbiai, tinéziai és török partok irányából érkeztek tömegek Olaszországba és Máltára. 

Az átkelési hullám csúcspontján 24 óra leforgása alatt több mint 2 100 fő érkezett az olaszországi Lampedusa szigetére, amely jogosan keltett aggodalmat az ott lakókban. A helyi rendőrség érdekvédelmi képviselője szó szerint robbanásveszély-közelinek titulálta a helyzetet.

Míg ebben a régióban leggyakrabban tunéziai migránsokkal lehetett találkozni, fontos kiemelni, hogy 2021-ben újra nagyobb számban tértek vissza egyiptomi bevándorlók erre a folyosóra (hétszeres növekedés 2020-hoz képest). 

A bangladesi migránsok mellett az egyiptomiak tették ki a Földközi-tenger középső részén érkezők zömét. A nyugat-mediterrán útvonalon 2021-ben nagyjából 18 000 érkezésről számoltak be, ami stabilnak mondható 2020 azonos időszakához képest. A migránsok többsége algériai állampolgárságú volt, őket követték a marokkóiak. A nyugat-afrikai útvonalon is hasonló számú észlelés történt, mint 2020-ban, mintegy 22 500 darab. A főbb regisztrált nemzetiségek ismét a marokkóiak voltak, őket követték a különböző nyugat-afrikai országok állampolgárai.

Míg azonban Görögországban továbbra is csökkent az észlelések száma, Cipruson a korábbi évekhez képest jelentős növekedést regisztráltak. Cipruson az észlelések (2021-ben összesen mintegy 10 400, ami több mint kétszerese - 123% -  a 2020-as év azonos időszakának) 2021 utolsó negyedévében jelentősen megugrottak, amely az afrikaiak nagyobb arányú megjelenésének volt köszönhető.

Ne felejtsük, hogy 2020 végétől egészen 2021 tavaszáig kaotikus helyzet uralkodott a nyugat-balkáni folyosón. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) akkori jelentése szerint több ezer migráns várakozott a bosnyák-horvát határon, hogy bejuthassanak az Európai Unió területére. Ez Magyarország szempontjából is kiemelt fontosságú kérdés volt, hiszen a földrajzi közelség miatt könnyen hazánk felé vehették volna az irányt a bevándorlók. Számos jogvédő szervezet és NGO humanitárius válságról, élhetetlen tábori körülményekről és rendőri túlkapásokról számolt be. Ezzel szemben több esetben kiderült, hogy a befogadóközpontokban keletkezett tüzekért maguk az ott lakó migránsok voltak a felelősek.

A nyugat-balkáni migrációs helyzet azóta sem oldódott meg, ezért az Európai Unió a hideg téli napok beköszönte miatt még december elején 2,5 millió eurós,

azaz közel 1 milliárd forintos támogatást szavazott meg a bosznia-hercegovinai migránsok részére.

A számok az év második felében tetőztek, mivel a migrációs nyomás először a litván határra összpontosult, majd ezt követően a lengyel és a lett határra helyeződött át. Már tavasszal olyan híreket lehetett olvasni a sajtóban, hogy Fehéroroszország elnöke azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy migránsokkal fogja elárasztani az öreg kontinenst.

Aljakszandr Lukasenka ekkor még arra kérte Lettországot, Litvániát és Lengyelországot, hogy támogassák a Fehéroroszország elleni EU-s szankciók felszámolását, ellenkező esetben megnyitja az ország határait az irreguláris bevándorlók előtt. 

Litvánia azonnal segítséget kért a Frontextől, illetve egy fizikai határzár kiépítésébe kezdett. Litvánia után Lukasenka Lengyelországot is "megcélozta" a migránsokkal, azonban Lengyelország nem kért Frontex-segítséget. Itt szó sem volt a szervezett bűnözői csoportok által szervezett embercsempészésről, jóval inkább a kizsákmányolt és becsapott migránsok tömeges, tudatos és szervezett állami utaztatásáról. Sokan hibrid hadviselésnek nevezték Lukasenka módszereit, hiszen egy szomszédos állam területi integritását és szuverén főhatalmát úgy fenyegette különféle puha eszközökkel (diplomáciai, gazdasági, társadalmi nyomásgyakorlás), hogy valójában katonai összetűzésre és fizikai kontaktusra nem került sor a két állam fegyveres ereje között.

Litvánia után Lengyelországba is átgyűrűzött a probléma, ahol talán még drámaibb szituációk
és pattanásig feszült helyzetek alakultak ki: a lengyel határőrség hivatalos Twitter-csatornáján
novemberben bejelentette, hogy a fehérorosz alakulatok lézersugárral és stroboszkóppal vakították el a lengyel katonákat. Sőt, további vádak szerint még az ideiglenes határkerítés lebontásához is hozzáláttak egyes helyeken. 

A helyzet napjainkban továbbra is feszültnek, de stabilnak mondható.

Ugyanúgy, ahogy 2020 esetében, 2021 kapcsán is érdemes az Európai Unióban beadott menedékkérelmek trendjéről pár szót papírra vetni. A rendelkezésre álló nemzetállami hatósági adatok alapján az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala a tagállamokhoz beérkező menedékkérelmeket is összegzi, illetve havi bontásban közli.

Magyarországon 2021-ben mintegy 30 kérelmet adtak be az Eurostat adatai szerint. A statisztikák azt mutatják, hogy az Afganisztánból és Szíriából érkező migránsok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját – együttesen az összes kérelmező egyharmadát tették ki, őket követik a pakisztáni és iraki bevándorlók.

Ezzel a pandémia előtti időkre kúszott vissza az érkezésszám. Talán abban egyet lehet érni, hogy 2021 számos új fordulatot és nem várt kihívást hozott, illetve a vírus felfutásához köthető lezárásokkal és korlátozásokkal teli 2020-as évhez képes sokkal mozgalmasabbnak bizonyult. A főbb migrációs útvonalak újra megteltek, és várhatóan 2022-ben is efféle trendszerű növekedést lehet majd tapasztalni – hacsak a nemzeti kormányok és az EU nem vezet be újabb szigorításokat vagy lezárásokat.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.