Hirado.hu
| 2022. 01. 24. – 14:30 | Világ |
A tongai vulkánkitörés feltárta a globális távközlési rendszerünk sebezhetőségét. Fotó: Internet

Hirdetés

Modern világunk működésében a telekommunikáció alapvető fontosságú, s a forgalom igen jelentős részben a tengerek mélyén lévő kábeleken keresztül halad. A természeti katasztrófák azonban ezeket sem kímélik.

A tongai vulkánkitörés feltárta a globális távközlési rendszerünk sebezhetőségét - írja a Hirado.

A sors iróniája, hogy a világ első globális médiaszenzációja, a frissen lefektetett mélytengeri távírókábeleknek köszönhetően pont a Krakatau 1883-as kitörése volt.

A hírhedt 1883-as kitörés a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás zajára a 3100 kilométerre lévő ausztráliai Perthben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométerre lévő Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet, és még öt nappal később is érezhető volt.

Most egy másik vulkánkitörés újra erre a kábelekre irányítja a figyelmünket. A tongai tengeri vulkánkitörés arra figyelmeztet, hogy milyen nagyon sérülékeny az a rendszer, amelynek a mindennapi életünk jelentős részét köszönhetjük. Dale Dominey-Howes, a Sydney-i Egyetem professzora a The Conversation hasábjain írt a tengeri kábelekről és a sérülékenységükről – írja a NatGeo.

A világ adatforgalmának 95 százaléka a tenger alatti kábeleken zajlik, az a hatalmas adattömeg is ott áramlik, amely például a tőzsdék működéséhez, a vállalatirányításhoz és millió más, a mindennapi életünk alakulása szempontjából fontos dologhoz kötődik. Ma már például a gyógyszereinket se tudjuk kiváltani, ha nincs internetkapcsolat a patikában,

de egy bolti pénztárnál se tudjuk használni a bankkártyánkat enélkül.

Az alábbi videó a tenger alatti kábelek hihetetlen elterjedését mutatja be a bolygón – 1989 óta több mint 885 000 kilométernyi kábelt fektettek le.

A kábelek jó része ráadásul olyan helyszíneken található, ahol különösen veszélyeztetettek, szűk tengeri folyosókon halad át rengeteg kábel, s ezek a helyek bárminemű természeti katasztrófában érintettek lehetnek egy tenger alatti lejtőomlástól kezdve a vulkánkitörésekig. Ilyen veszélyes helyek például a Szunda-szoros (ahol a már említett Krakatau is állt), Guam, a Szuezi-csatorna vagy épp a Hawaii-szigetek környéke – ezek mind számos természeti katasztrófának kitett helyszínek.

A tongai kitörés miatti tenger alatti kábelhiba nem az első, és nem is az utolsó olyan eset, amely egy természeti katasztrófához kötődik.

Tongát csak az elmúlt évtizeden kötötték rá erre a globális hálózatra, a szigetek azóta szinte teljesen erre a stabil hálózatra hagyatkoztak a kommunikációjukban a műholdas kommunikáció vagy más hasonló módozat helyett. Bár a tongai kitörés és cunami után még rengeteg a kérdőjel, hogy pontosan miként is zajlottak az események, de ezek során valami miatt megszakadt az a 872 kilométer hosszú kábel, amely Tongát a világgal összekötötte.

Ennek az első és az emberek számára legfontosabb következménye az lett, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni a rokonaikkal a lakosok, nem tudnak egymással egyeztetni a hatóságok, a katasztrófaelhárítást és -felmérést koordináló szervezetek vagy épp a segélyszervezetek. Egy ilyen kábelhiba pont annak a katasztrófának az elhárítását teszi lehetetlenné vagy nehezíti meg akár végzetesen is, amely a hibát okozta.

A tenger alatti kábelek veszélyei

A tongai példa csak bizonyíték egy 2009-es tanulmányban leírtakra, amelyben a hálózat sérülékenységére hívta fel a figyelmet a kutató és kollégája. A megszakadó kábelek javítása heteket vagy még több időt is igénybe vehet attól függően, milyen mélyen fut a kábel és mennyire könnyen elérhető. A kutató fontosnak tartana egy olyan globális felmérést, amelyben a kábelrendszert teljességében átvizsgálják abból a szempontból, hogy hol miféle természeti katasztrófa jelenti a legnagyobb veszélyt, majd ki kellene dolgozni azt, hogy miként kerülhetők el a kábelszakadások. Az is fontos lenne, ha egy közösség nem csak egyetlen kommunikációs csatornát használna, így a most Tonga szigeteit sújtó kommunikációs katasztrófahelyzet nem ismétlődhetne meg.

Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.