HáziPatika.com

| 2022. 01. 08. – 12:09 | Világ |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A mellrák után a leggyakoribb daganatos női megbetegedés a méhnyakrák. Magyarországon évente több mint ezer új esetet fedeznek fel és közel ötszázan halnak meg a betegség következtében. A hosszú évek alatt kialakuló méhnyakrák a kezdeti stádiumban 100 százalékban gyógyítható, ezért ezek a halálesetek rendszeres szűréssel minden esetben elkerülhetőek lennének. Jó hír, hogy ma már elérhetőek önellenőrző eszközök is.

A méhnyakrák kialakulása

A megbetegedés esetén szinte mindig kimutathatóak a sejtekben a HPV (humán papilloma vírus)-fertőzés jelei, ezért améhnyakrákkialakulásáért egyértelműen ezt a vírust lehet felelőssé tenni. Fontos azonban kiemelni, hogy ezt a kifejezetten gyakorinak számító fertőzést - amellyel élete során az emberek közel 80 százaléka megfertőződik - a szervezet az esetek 95 százalékban magától is legyőzi, így nem alakulhat ki méhnyakrák sem. Amennyiben ez nem történik meg, a vírus különböző súlyosságú, jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya betegségek kialakulásához vezethet. Ilyen például a méhnyakrákon kívül a hüvely- és szeméremtestrák, a mindkét nemet érintő genitális szemölcs, a végbélrák, illetve a szájüregi rákos daganatok, valamint férfiaknál a hímvesszőrák - írja a Házipatika.com.  

Méhnyakrák kialakulásában legveszélyeztetettebbeknek azok a nők számítanak, akik gyakran váltogatják szexuális partnereiket, illetve többször volt hüvelyi szülésük, valamint a hormonális tabletták szedése és a dohányzás is kockázati tényezőnek számít. 

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák kezdeti stádiumban legtöbbször tünetmentes, de mivel a leghatékonyabban éppen ebben az időszakban gyógyítható, kiemelkedő jelentősége van a rendszeres rákszűrésnek. Amennyiben mégis jelentkeznek korai tünetek, akkor szó lehet szokatlan hüvelyi vérzésről (elsősorban a nemi aktust követően), fájdalmas szexuális együttlétről, sárgás, kellemetlen szagú hüvelyi folyásról, esetleg fájdalmas vizeletürítésről.

A már előrehaladott - egyéb szervekre és szövettípusokra átterjedőben lévő - méhnyakrák tünetei között szerepelhet a székrekedés, a veseduzzanat, a véres vizeletürítés, előfordulhat inkontinencia, lábdagadás, testsúlycsökkenés, valamint krónikus fáradtság, illetve csont-, derék- és hátfájdalom.

Megelőzés: a méhnyakrák szűrése

Az évente javasolt szakorvosi vizsgálat során a nőgyógyász kenetet vesz a pácienstől, majd ezt a sejtmintát küldik tovább a citológiai laboratóriumba elemzésre. Alapesetben kizárólag rákos elváltozások után kutatnak, HPV-vizsgálatot nem végeznek. Amennyiben a leletek bizonytalanok, akkor kerül sor HPV-szűrésre is: negatív eredmény esetén nagy valószínűséggel kizárható a rákos betegséget megelőző elváltozások jelenléte, amennyiben viszont a lelet pozitív, egyeztetni kell a kezelőorvossal a további teendőkről, kezelésekről.

Önellenőrzés

A HPV-mintavételre már nemcsak kizárólag szakorvosnál van lehetőség, hanem elérhetőek megbízható, ön-mintavevő eszközök is. Ezek használata mindenki számára gyors és roppant egyszerű: a megvásárolt csomagban található pálcika segítségével - a részletes útmutató szerint - lehetőség nyílik rá, hogy a hüvelyünkből saját magunk vehessünk kenetet, majd ezt elpostázhatjuk a megadott címre vagy leadhatjuk a különböző átvételi pontokon.

A kapott mintát a laboratóriumban kielemzik, majd ezt követően értesítést küldenek a vizsgálati eredményről, valamint az esetleges további tennivalókról. Mivel a méhnyakrák magas halálozási aránnyal járó betegség, fontos, hogy emellett nem szabad elhanyagolni a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálaton történő megjelenést sem.

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.

Hirdetés