MTI

| 2022. 01. 09. – 18:05 | Ukrajna |
Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tüntettek az ukrán fővárosban, Kijevben vasárnap azzal a céllal, hogy a nemzetközi közösség figyelmét ráirányítsák Oroszország ukrajnai és kazahsztáni beavatkozására a Moszkva és a Nyugat között a jövő hétre tervezett tárgyalások előtt. Fotó: Укринформ

Hirdetés

Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tüntettek az ukrán fővárosban, Kijevben vasárnap azzal a céllal, hogy a nemzetközi közösség figyelmét ráirányítsák Oroszország ukrajnai és kazahsztáni beavatkozására a Moszkva és a Nyugat között a jövő hétre tervezett tárgyalások előtt.

A demonstráción az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint több százan vettek részt, köztük krími tatár vezetők, a Donyec-medencei válságövezetben szolgált ukrán veteránok, kazahsztáni és azerbajdzsáni aktivisták.

A tüntetők felszólították a demokratikus államok vezetőit, hogy mondjanak nemet Putyinnak, és ne engedjenek a Kreml ultimátumainak.

"Putyin célja a Szovjetunió újjáépítése, a világszövetségek lerombolása, a világ káoszba sodrása. A mi feladatunk ennek megállítása, megelőzése, feladatunk, hogy nemet mondjunk Putyinnak. Putyin népirtást hajt végre a krími tatárok között, háborúkat indított a volt Szovjetunió teljes egészében. Ma látjuk az orosz csapatok invázióját Kazahsztánban, láttuk a háborúkat Grúzia ellen, és háború dúl Ukrajnában, amit Putyin indított el" - idézte az Ukrinform a megmozdulás szervezőit.

Refat Csubarov krími tatár vezető a tüntetésen felszólalva kijelentette: az országot Oroszország részéről fenyegető magas szintű veszély és "Kazahsztán orosz csapatok általi megszállása" közepette a krími tatár közösség elvárja, hogy Ukrajnáról ne döntsenek Ukrajna bevonása nélkül. Ezen felül követelte, hogy a Nyugat határozza meg pontosan és egyértelműen az Oroszországgal folytatott tárgyalásainak célját. Hozzátette: az ukránoknak pedig egyértelműen kifejezésre kell juttatniuk, hogy a céljuk az ukrán állam területi integritásának helyreállítása, beleértve ebbe az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetet, valamint az ország felségvizeit a Fekete- és Azovi-tengeren. Ezen felül sürgette az ukránok mozgósítását az ország védelmére.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.

A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.    

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

Hirdetés

Forrás

MTI

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.