Politika | 2022. 02. 17. – 17:30 |
Budapesten a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetét mutatták be. Fotó: MTI

Hirdetés

A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni - mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetének bemutatóján, szerdán Budapesten.

A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatja be. A kötet elkészítésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet működött közre - írja az MTI.

A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a kötet kezdeményezőjeként arról beszélt, ha őszre elkészül mind az öt kötete a sorozatnak, olyan látleletet tudnak felmutatni, ami alapján meghatározható,

hol kell és hol lehet javítani a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében.

Kiemelte: nagyon fontos, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok - mint 2017 óta Ukrajna - kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival, és úgy vélte, fontos üzenete van annak, hogy egy ország - akkor is, ha nem kikényszeríthetőek ezek a szabályok - mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot.

Szólt arról is, a könyvsorozat célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Hozzátette: ebben a kérdésben a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, illetve az ukrán jogszabályi előírások, az utóbbi években ugyanis számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában, amit Magyarország sajnálatosnak tart.

Szili Katalin kifejezte reményét, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es években elindult.

Továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország a jószomszédság és kooperáció keretében törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között.

Erre a párbeszédre mi bármikor készen állunk - tette hozzá.

Szili Katalin előadásában arról is beszélt, az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében, ez megjelent többek között az alaptörvényben és az állampolgársági törvényben, a határon túliak szavazati jogának biztosításában, és gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élőknek, most pedig lehetőség van a "finomhangolásra" a nemzetpolitikában.

Hozzátette: április 3-án "az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk".

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében arról beszélt: a kötet a politika, a tudomány és a közigazgatás közreműködésével jött létre. Mint mondta, nemcsak azért fontos, mert tudományos értéke van, hanem azért is, mert politikai szándékuk van azzal, hogy minél tágabb körben megismertessék a kisebbségek jogait. Jelezte: a kötet hamarosan letölthető lesz a kutatóintézet honlapjáról is.

A könyvbemutatón a hallgatóság soraiban ült Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a szerzőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólva arról beszélt, mennyire másként gondolkodik a kisebbségek jogairól az ukrán és a magyar fél. Mint mondta, Magyarországon az egyén szabadon dönthet arról, hogyan él kisebbségi jogaival, Ukrajnában azonban az állam dönti ezt el. Kalmár Ferenc megköszönte a szerzők munkáját.

Hirdetés

Forrás

MTI


Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.