Hirado.hu
| 2022. 02. 18. – 11:30 |

92 éve, 1930. február 18-án Clyde William Tombaugh fedezte fel a Plútót

92 éve, 1930. február 18-án Clyde William Tombaugh fedezte fel a Plútót. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

92 éve, 1930. február 18-án Clyde William Tombaugh fedezte fel a Plútót. Az objektum egészen 2006 nyaráig a Naprendszer kilencedik bolygója volt, azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió törpebolygóvá minősítette.

A távoli objektumról és annak egyik holdjáról tavaly ősszel készített először sikeres felvételt a New Horizons űrszonda - írja a Hirado.

A Plútó felfedezése

A Mars tanulmányozása során Percival Lowell megismerkedett a Naprendszerrel és a többi ismert bolygóval. Kutatásai során 1902-ben javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a Naprendszerben létezhet egy kilencedik bolygó. Feltételezését a bolygók pályája, a meteorzáporok és az üstökösök között észlelt kapcsolatra alapozta.

Néhány évvel később, 1905-ben Percival Lowell olyannyira biztos lett a kilencedik bolygó létezését illetően, hogy megkezdte a keresését. Több munkatársával keresték a bolygót, különböző távcsövekkel is kísérleteztek. Ez a kezdeti kutatás öt éven keresztül zajlott, de nem találták meg a keresett bolygót. Azonban Lowell nem adta fel, beszerzett több olyan távcsövet, ami megfelelőbb volt a keresés céljából, és azokkal folytatta kutatásait.

1911-ben Lowell még egy úgynevezett pislogó komparátort is beszerzett, ami egy olyan műszer, amellyel két, közel azonos képet lehet összehasonlítani, amelyek ugyanarról az égboltrészletről készültek, különböző időpontokban. Egy mechanikus zár lehetővé tette a megfigyelő számára, hogy a mikroszkóp okulárján keresztül felváltva lássa először az egyik, majd a másik képet.

Matematikus munkatársai számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy merre lehet a bolygó. A számítások alapján tovább folytatta a kutatást, azonban 1916-ban elhunyt, mielőtt megtalálhatta volna.

Clyde Tombaugh 1930. február 18-án felfedezte a Plútót a tizenkilenc évvel korábban beszerzett pislogó komparátor segítségével.

A nevet először Venetia Burney, egy 11 éves oxfordi iskolás lány javasolta nagypapájának, akit akkoriban nagyon foglalkoztatott az ókori mitológia. A görög mitológiában Hádész az alvilág istene, latin megfelelője Plútó. Nagyapjának megtetszett a név, és azonnal szólt Herbert Hall Turner csillagász barátjának, aki eljuttatta a javaslatot a Lowell Csillagvizsgálóba. A tudósoknak azért is tetszett a Plútó név, mert az első két betűje kiadja a Percival Lowell nevet, akiről a csillagvizsgálót is elnevezték, valamint szintén kutatta a Plútót, így ezt a nevet kapta az újonnan felfedezett objektum.

A megfigyelések során a kutatók nem csupán azt akarták bizonyítani, hogy az égitest a Neptunuszon túl kering, hanem a pályáját is meg akarták határozni. Lowell munkatársai – a Slipher testvérek, Lampland és Tombaugh – közül senkinek sem volt tapasztalata a pályák kiszámításában, ezért diszkréten felvették a kapcsolatot más obszervatóriumok munkatársaival segítségért.

Márciusra ugyan még nem dolgozták ki az új bolygó pályájának pontos ívét, azonban a bolygó létezésére bőven elég bizonyítékot szereztek. A csapat március 13-án jelentette be hivatalosan az új bolygó felfedezését, ezzel tisztelegve Percival Lowell előtt, aki 1930. március 13-án lett volna 75 éves.

A Kharón és a Plútó légkörének felfedezése

A Plútó felfedezése után a csillagászok éveken át keresték a bolygó holdjait, azonban több évtizeden keresztül kudarcot vallottak. 1978-ben Jim Christy sikerrel járt, és felfedezte a Charont (magyarosítva Kharón). Az azt megelőző évben Jim Christy egy projektbe kezdett, amely a Plútó helyzetének mérésére irányult. A számítások elvégzéséhez Christy segítséget kért a Flagstaffban dolgozó csillagászoktól, hogy a NOFS 61 hüvelykes távcsővel készítsenek felvételeket a Plútóról. Jim Christy megvizsgálta a felvételeket, azonban a férfi azt gondolta, hogy sok rossz minőségű, ugyanis néhány felvételen a Plútó aszimmetrikusnak tűnt. Tovább vizsgálta a jelenséget, ekkor jutott eszébe egy esetleges hold gondolata. James Harringtonnal pályaszámításokat végeztek, majd megerősítették Christy feltevését, ennek köszönhetően Jim Christy nem csupán holdat talált, hanem a Plútó pályáját is megismerte. Az új hold a Kharón nevet kapta, ami méretét tekintve hatalmas, körülbelül fele akkora mint maga a Plútó.

A Plútó és környezetének kutatása ezzel nem fejeződött be. A csillagászok feltételezték, hogy a Plútónak van légköre, azonban nem találtak rá bizonyítékot. 1988-ban a sorozatos kutatások során a különböző állomások megfigyelői lassan halványodó fényt észleltek, amikor a Plútó elhaladt egy távoli csillag előtt, ez pedig bizonyította, hogy a Plútónak van légköre.

Több mint két évtizeden keresztül a Kharón volt a Plútó egyetlen ismert holdja. 2005 nyarán azonban a Hubble űrtávcső több olyan felvételt is készített, amin két apró holdat fedeztek fel, amik a Nix és a Hydra nevet kapták.

76 évvel a felfedezése után törpebolygóvá minősítik a Plútót

2006. augusztus 24-én a Nemzetközi Csillagászati Unió kutatói megszavazták a Plútó átminősítését, ezzel pedig a Naprendszer kilencedik bolygója törpebolygóvá avanzsált át. Az átminősítést széles körben lefokozásnak tekintik, és a mai napig harcolnak azért, hogy státusza ismét bolygó lehessen.

A Plútó státuszának megváltoztatása komoly dilemmát okozott az ülésen. A tudósok nyolc napon át vitatkoztak, számos javaslat előkerült. Az ülésen végül 424 csillagász a Naprendszer objektumai számára három új kategória létrehozása mellett szavaztak. Ezáltal bolygóknak tekintették a nyolc objektumot a Merkúrtól a Neptunuszig, törpebolygóknak minősítették a Plútót és azokat a kerek objektumokat, amelyek pályájuk szomszédságában más entitásokkal osztoznak, de nem műholdak. Minden más a Nap körül keringő objektumot pedig a Naprendszer kis testeinek tekintenek. Hivatalos kisbolygó jelölése a 134340 Pluto.

2011 majd 2012 nyarán a Hubble űrtávcső újabb holdakat fedezett fel. A NASA bejelentette, hogy a két újonnan talált hold a Kerberos és a Styx nevet kapja. A felfedezéssel immár öt holdját ismerjük a Plútónak, többet a mai napig sem találtak.

A New Horizons űrszonda a Plútó közelébe férkőzik

A törpebolygó pontos méretéről és felszíni viszonyairól 2015-ig nagyon kevés adat állt rendelkezésre. Ebben az évben a NASA New Horizons űrszondája közel repült a Plútóhoz és megállapította, hogy annak átmérője körülbelül 2370 kilométer. A New Horizons űrszondát 2006-ban indíttották útnak, ez volt az első szonda, ami közelről vizsgálta a törpebolygót.

A Plútó felfedezője, Clyde W. Tombaugh előtt tisztelegve a New Horizons hamvainak egy részét magával vitte a távoli utazásra.

Felszínét tekintve megfigyelték, hogy számos 3500 méteres magasságot elérő hegyvonulatai vannak. A kutatások során megállapították, hogy a Plútó felszíne az egyik leghidegebb a Naprendszerben, körülbelül mínusz 232 Celsius-fokos.

A Plútó pályája ellipszis alakú, több mint negyvenkilencszer olyan távolra kerülhet a Naptól, mint a Föld. Amikor a törpebolygó közel kerül a naphoz, a felszínén található jég felolvad és vékony légkört képez, ami többnyire nitrogénből és metánból áll. Amikor pályáján távolabb kerül a Naptól, a légkör nagy része megfagy és szinte teljesen eltűnik.

A 2006 óta a Plútó körül keringő New Horizons 2021 októberében történelmet írt, ugyanis elkészítette az első közeli képet a Plútó „sötét oldaláról”, amit a Nap közvetlen fénye nem világít meg.

Forrás


Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.