Mozaik | 2022. 02. 26. – 17:00 |
Egy nemzetközi kutatócsoport összefüggést talált a tavaly Kínát sújtó óriási esőzések és a koronavírus-járvány miatti leállások között. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Egy nemzetközi kutatócsoport összefüggést talált a tavaly Kínát sújtó óriási esőzések és a koronavírus-járvány miatti leállások között.

A járvány megfékezésére elrendelt lezárások miatt hirtelen lecsökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ami kulcsszerepet játszott a 2020-as rekordmennyiségű esőzésben Kínában. Az üvegházhatású gázok és a mikroszemcsék mennyiségének mérséklődése olyan légköri változásokat hozott, amelyek intenzívebbé tették a csapadékot - írta a BBC hírportálja a Nature Communications friss számában megjelent tanulmány nyomán, melyet az Origo idéz.

A tudósok szerint azonban nem valószínű, hogy a kibocsátás hosszú távú csökkenése hasonló katasztrofális következményekkel járna.

Kelet-Kína számos részét sújtotta jelentős árvíz 2020 júniusában és júliusában. A kutatók szerint az extrém nyári esők mintegy harmada írható a kibocsátáscsökkenés számlájára.

A Jangce folyóra 1961 óta a legnagyobb nyári esők zúdultak, az előző negyven év átlagához képest 79 százalékos volt a növekedés a két hónapban.

Számos tudományos kutatás foglalkozott az áradások okaival, egyesek szerint az Indiai-óceán szélsőséges viszonyai álltak a háttérben.

Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya azonban kimutatta, hogy az elmúlt negyven évben Kelet- és Közép-Kínában jelentősen kevesebb lett a nyári eső a légkörben lévő aeroszolmennyiség növekedése miatt. Ezek a mikroszemcsék, melyeket a szén elégetéséhez kapcsolnak, megakadályozhatják a nagy viharok előfordulását, aminek eredményeképpen kevesebb eső esik.

A tanulmány szerint a lezárások pont az ellenkező hatást váltották ki.

Az események láncolata, amely a járvány miatti leállást az áradásokhoz köti, azonban viszonylag összetett volt.

"Az aeroszolcsökkenés miatt a szárazföld melegedett, ugyanakkor az óceán hűlt az üvegházhatású gázok mérséklődése miatt, ami felerősítette a nyári hőmérsékleti különbséget a szárazföld és a víz között. A Dél-kínai-tenger és a Fülöp-szigetek fölött ezzel megnőtt a tengerszinti nyomás és felerősödtek a Kelet-Kínába nedves levegőt vivő szelek, ezután jöttek az óriás esőzések" - magyarázta Jang Jang, a Nancsingi Egyetem informatikai tanszékének kutatója.

Hirdetés

Forrás


Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.