Origo
| 2022. 02. 27. – 09:00

Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant.

Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust - írja az Origo.

Elnyelt galaxisokból hízott naggyá a Tejútrendszer

Az ESA Gaia űrszondájának friss felfedezése, a saját galaxisunkba olvadt Pontus maradványainak az azonosítása megerősíti, hogy a Tejútrendszer eddig már több más galaxist is elnyelhetett a nagyjából 12 milliárd éves története során.

Ami bizonyos, hogy a galaktikus ütközéseknek még korántsem szakadt vége, mivel a hozzánk legközelebbi szomszédos csillagvárossal, a 2,5 millió fényévre fekvő Androméda-galaxissal is ütközni fog a Tejútrendszer, méghozzá kozmikus időskálán mérve viszonylag rövid időn belül.

A Tejútrendszer az eddigi története során folyamatosan „hízott", jelentős részben a más galaxisokkal történt ütközések miatt. És ennek a folyamatnak egészen biztos, hogy még korántsincs vége. Az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának köszönhetően az asztrofizikusok most még pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan zajlik le egy másik, kisebb galaxis elnyelése. A mostani vizsgálat a Gaia úgynevezett EDR3 korai harmadik adatközlésén alapul, amelynek segítségével a csillagászok a sajátunkkal korábban egyesült más galaxisok nyomait keresik.

Ezek a nyomok elsősorban a tejútrendszert övező ún. galaktikus hálóban kereshetők. 

A Tejútrendszer csillagokban legsűrűbb területe a galaxismag (amelynek közepén egy szupernagy fekete lyuk rejtőzik) , és amelyet a spirálkarokból álló korong övez. Ezt fogja körbe a galaktikus halo, ahol szemben a maggal vagy a spirálkarokkal, már rendkívül kicsi a csillagsűrűség. Ebben a térségben tömörülnek az igen idős csillagokból álló gömbhalmazok is.

A csillagászok a Gaia-projekt során a Tejútrendszer 170 gömbhalmazát, 46 csillagfolyamát, és 46 szatellitgalaxisát vetették alapos vizsgálat alá. Megállapították, hogy ezeknek az objektumoknak a negyede hat különálló csoportba sorolható.

Ezekből öt, korábban elnyelt galaxist ismertek eddig: a Sagittarius, Cetus, Gaia-Sausage/Enceladus, LMS-1/Wukong és Arjuna/Sequoia/I'itoi nevet viselő galaxismaradványokat.

Egy még nagyobb csillagváros közeledik felénk, feltartóztathatatlan sebességgel

Ebben a sorban a Pontus jelenti a legfrisseb felfedezést. A mérések szerint a Pontust hozzávetőleg 8-10 milliárd éve nyelhette el a Tejútrendszer, tehát jóval korábban, mint az eddigi sorban az utolsónak számító Sagittariust, amely 5-6 milliárd éve, tehát nagyjából a Naprendszer kialakulásának idején olvadt bele a Tejútrendszerbe.

De hogyan is történhet egy másik galaxis elnyelése, vagyis amikor a Tejútrendszer „felzabál" egy idegen csillagvárost? Amikor a Tejútrendszer túl közel kerül egy másik, kisebb galaxishoz, a Tejútrendszer nagyobb gravitációs ereje egyszerűen elkezdi széthúzni a pórul járt galaxist. 

Ha ez a folyamat lassan megy végbe, úgy a Tejútrendszerrel egyesülő galaxisból távozó csillagok egy hatalmas csillagfolyamot alkotnak. Ha gyorsabb a folyamat, vagyis az egyesülő galaxis lényegesen kisebb tömege miatt még erősebben érvényesül a Tejútrendszer gravitációja, akkor a foglyul ejtett galaxis csillagai is sokkal gyorsabban szétszóródnak.

Az egykori galaxisból megmaradt csillagcsoportok a Tejútrendszer apró szatellit-galaxisaivá válnak, de ilyen maradványok lehetnek egyes gömbhalmazok is.

Minden egyes ütközéssel a Tejútrendszer tovább "hízik", mind a tömege, mind pedig a csillagvárosunkat alkotó csillagok száma megnövekszik. Ezekre az ütközésekre természetesen, földi időskálán mérve, csak nagyon ritkán kerül sor. A legvalószínűbb soron következő galaktikus ütközés a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése lesz.

A Napunktól 2,5 millió fényév távolságra fekvő Sb típusú spirálgalaxis – amely nagyobb a Tejútrendszernél – a megfigyelések szerint 400 ezer km/órás sebességel közeledik a Tejútrendszerhez. Amennyiben a kozmológiai állandó nulla, úgy az Androméda galaxis 2-3 milliárd év múlva fog összeütközni a Tejútrendszerrel. 

Hogy ennek mi lesz a hatása, valószínű soha sem fogjuk megtudni, mivel akkor, amikor ez bekövetkezik, nem lesz már emberiség sem.

Forrás


Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!


Hirdetés


Kövessen minket a Facebook és  Instagram oldalainkon!
Iratkozzanak fel a Telegram és a Google News csatornáinkra.
Orosz-ukrán háború: legfrissebb hírek